1956 – történelem röplapokon
A forradalom idején keletkezett röplapokból és szöveges plakátokból álló válogatást tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár, 1956 – történelem röplapokon címmel.
A dokumentumok által a fiatalabb generációk is megérthetik: a magyarok akkoriban tényleg elhitték, hogy megváltozhat az életük.
1956 kiemelt esztendőnek számít a magyar történelemben, hiszen nemzetünk abban az évben próbálta meg levetni magáról a béklyót. Bár a „nagy testvér" kíméletlenül megtorolta függetlenségi törekvésünket, az elbukott forradalom ügye nem múlt el nyomtalanul.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a maga módján kapcsolódott be az eseményekbe, hiszen megalakult az Ideiglenes Nemzeti Bizottmány, amelynek gyűlésén felvetették, hogy össze kellene gyűjteni az eseményekhez köthető röplapokat, nyomtatványokat és kiadványokat.
Kopcsay Ágnes, az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának csoportvezetője elárulta, a korabeli sajtóban megjelent egy felhívás, amelynek köszönhetően elkezdtek beérkezni az anyagok. Elmondása szerint az első világháború idején is volt hasonló, és ahogy akkor, úgy 1956-ban is fontosnak érezték az állampolgárok, hogy eleget tegyenek az ilyen jellegű felkérésnek.
– A forradalom alatt és után is érkeztek be röplapokat, plakátokat tartalmazó csomagok. Előfordult olyan is, hogy valaki névtelenül helyezett el dokumentumokat a küszöbön. Egyesek ajándékként, mások pénzért kínálták az anyagokat. Így alakult ki a mintegy 1500 darabos gyűjtemény – mondta a csoportvezető.
Akinek a megtorlás időszakában forradalmi röplap volt a birtokában, az a szabadságát kockáztatta. A fegyverek beszolgáltatását megtagadók mellett a nyomtatványokat őrzők is veszélybe kerülhettek. A névtelenség pedig érthető, mivel sokan féltek attól, hogy az ajándékok alapján megtalálhatják és elszámoltathatják őket.
Az 1956-os gyűjteményt éppen a forradalom kitörésének évfordulóján tették közzé az interneten. Megtudtuk azt is, hogy a digitalizálás már korábban megtörtént, az online adatbázis technikai feltételeit kellett most megteremteni. Az 1500 darabból álló gyűjtemény töredéke a szerzői jog hiánya miatt nem érhető el a világhálón.
– Például Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét is megjelentették röplapon, de van olyan dokumentum is, amelyen rajz szerepel. A kollégáim dolgoznak a szerzői jogok megszerzésén. Az utóbbi években egyébként 50-60 anyaghoz jutottunk hozzá, ezeket egy későbbi időpontban szeretnénk megjelentetni – tette hozzá.
A legkorábbi megőrzött példány 1956. október 22-én jelent meg, tehát egy nappal a forradalom kitörése előtt gyártották. Az első napokban kézzel írt vagy gépelt röplapokat készítettek. Az első nyomtatott plakátok, falragaszok október 25-én és 26-án láttak napvilágot. A feltételezések szerint ennek oka az lehet, hogy csak onnantól kezdve működtek a nyomdák.
Ha megnézzük az egyedülálló gyűjteményt, észrevehetjük, hogy jórészt Budapestről származó anyagokkal találkozhatunk. Kopcsay Ágnes ezzel kapcsolatban kifejtette: a gyűjteményben túlsúlyban vannak a fővárosi dokumentumok, de vidéki városokból is kaptak anyagokat. Sőt az állomány harmadán nincsen helységmegjelölés, így csak sejthetik, hogy hol terjesztették őket. Itt jegyezném meg: az oldalt használóknak, ha valamire ráismernek vagy valamilyen adatot pontosítani tudnak, a honlapon lehetőségük van hozzászólásra, így az adatok – például a megjelenés helye vagy pontos ideje – kiegészíthetők, helyesbíthetők.
A csoportvezető leszögezte: a röplapok többsége nem hivatalos, ami arra enged következtetni, hogy sokan otthon álltak neki a gyártásnak. Volt, aki például a játéknyomdáját vetette be erre a célra. Ez is bizonyítja, hogy a forradalom mindenkinek egyaránt fontos volt.
– A dokumentumok is tükrözik, hogy tarthatatlan állapotok uralkodtak az országban – folytatta, majd hozzátette: a magyarok elhitték, hogy megváltozhat az életük.
Bár előfordulhat, hogy a jövőben tovább gyarapodik a gyűjtemény, Kopcsay Ágnes már nem számít arra, hogy ajándékba kapnak újabb példányokat. Szerinte sokan megőrizhették otthon a nyomtatványokat, de a magángyűjtők is előszeretettel vásárolják meg azokat aukciókon.
A most digitális formában közzétett kincseket a könyvtárban is meg lehet tekinteni. Van közöttük néhány különlegesebb is, mint például az, amelyik a szombathelyi egyetemisták követeléseit tartalmazza. Kopcsay Ágnes elmesélte, hogy egyszer egy idősebb úr látogatott el hozzájuk. A beszélgetés során kiderült, hogy ő is részt vett az irat elkészítésében, és rendkívül örült annak, hogy kaphatott egy példányt belőle.
Kopcsay Ágnes úgy véli, hogy a fiatal felnőtteknek és persze mindenkinek rendkívül fontos lenne, hogy megismerjék a gyűjteményt. Ezáltal egyrészt megérthetik, hogy mit jelentett a forradalom az előző generációknak, másrészt pedig nem távoli eseményként, hanem olyan időszakként tekintenének 1956-ra, amely meghatározta az emberek mindennapjait.
