6:3 Londonban
Lőrinc László | 2020.11.23. | Aktuális

6:3 Londonban

Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.

1833. november 23.: Deák beszéde a lengyelekért

Lengyelországban már leverték az oroszok a szabadságharcot, mikor 36 megye feliratban kérte az uralkodót: járjon közben a lengyelek érdekében. Egy országgyűlési képviselő azt mondta, kár ezzel foglalkozni: „Nemzetek lesznek, nemzetek vesznek.” Deák azt válaszolta, hogy így van ez az emberekkel is, de azért a beteget mégis ápoljuk, hátha tovább marad életben. A Napóleont legyőzők Európa szabadságát ígérték, „szabad lesz talán a dicső ígéret valósulását sürgető könyörgésünk” – figyelmeztette a cárt Pozsonyból egy harmincéves ügyvéd.

1918. november 24.: Megalakul a KMP

Kun Béla hírlapíróként vonult be, és kommunistaként jött haza az orosz hadifogságból. A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalapítása után egykori szerkesztőtársa, Kosztolányi Dezső családostul felkereste, és megkérdezte tőle, mi ez az egész. Kun lelkesülten kezdte ecsetelni a proletariátus diktatúrájának eljövetelét. „Jó, jó, de velünk, költőkkel, mi lesz?” – kérdezte Kosztolányi bizalmasan kacsintva. „Vagy együttműködtök, vagy felakasztunk benneteket!” – közölte a volt kolléga.

1953. november 25.: 6:3 Londonban

Az angol fociválogatottat kilencven éve nem győzték le otthon. A kommunista párt a focit is propagandaeszköznek tekintette: minden győzelmet a népi demokrácia sikereként értelmezett a halódó kapitalizmus felett. Ez ütött vissza akkor, amikor 1954. július 4-én elvesztettük a vb-döntőt: az elégedetlen szurkolók az utcán tüntettek a vereség miatt.

1936. november 26.: Antikomintern paktum

E napon adta hírül a sajtó a japán–német egyezményt. Ellentmondott ugyan a fajelméletnek, hogy Hitler ázsiaiakkal szövetkezik, de a megállapodás hasznos volt mindkét félnek. A titkos záradék kimondta, hogy a szovjetekkel kialakuló háború esetén kölcsönösen együttműködnek. Egy év múlva Japán megindította támadását Kína ellen. A szovjetek segítették a kínaiakat, de nem támadták meg Japánt. Hitler viszont akkor sem vette igénybe a japán segítséget, mikor pedig jól jött volna: 1941-ben azt hitte, egyedül is végez a nagy birodalommal.

1912. november 27.: Albánia független lett

Mikor a törökök ellen kitört a balkániak felszabadító harca, a nagyhatalmak támogatták az első független albán állam megteremtését, hogy megakadályozzák Szerbia túlzott megnövekedését és kijutását a tengerpartra. Az állam nagyhatalmi védnökség alatt állt, német fejedelemmel.

1887. november 28.: Az első villamos Budapesten

Hat évvel követte a világ első villamosjáratát, melyet Németországban indítottak. Keskeny nyomtávú volt, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedett a körúton. Alsó áramszedővel működött – a vezeték a sín alatt haladt –, 180 volt feszültséggel, legfeljebb 40 km/h-val. Magánvállalkozás üzemeltette, mint több későbbi vonalat is, mindegyiket más. 1923-ban vette a főváros a saját kezelésébe, létrehozva a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-t (BSZKRT).

1943. november 29.: Teheráni konferencia

A konferencia 28-án kezdődött és december 2-ig tartott, Sztálin, Roosevelt és Churchill részvételével. Itt dőlt el, hogy az angolszászok nem a Balkánon nyitnak második frontot, ahogy az angolok szeretnék, hanem Normandiában, ahol az oroszok. Ez megváltoztatta Magyarország helyzetét is, amely eddig az angolokkal tárgyalt a háborúból való kiszállásról. Fél év múlva kiderült, hogy Magyarország „felelősei” a szovjetek lesznek.

 

Fotó: Fortepan/Kovács József