A fertődi Esterházy-kastélyban jártunk

A felújított fertődi Esterházy-kastélyban a barokk stílus a kínai kultúrával is találkozik.

A kastély

Érdemes ellátogatni a nagyszabású Nemzeti Kastélyprogram során restaurált magyarországi kastélyokba. Mi is ezt tesszük. Első utunk a „Magyar Versailles”-nak is nevezett fertődi Eszterházára vezetett, ahol az Esterházy-kastély mintegy 3 milliárd forintos európai uniós forrásból újul meg.

A 126 szobás kastélyban és környékén minden megvolt, amire a pompakedvelő herceg csak vágyott: marionettszínház, operaház, francia kert. A kastély elődje 1720-ban épült, egy évvel ezután örökölte meg Esterházy Miklós, majd mintegy 40 évvel később kezdte el kibővíteni. Ekkor nyerte el a mostani méreteit, és ha körbenézünk, rájövünk, hogy a herceg rászolgált a nevében szereplő „Fényes” jelzőre.

Díszudvar

A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve először a kastélyszárnyak ölelte csodálatos díszudvar fogad. A belső udvar barokk díszkertjét először a kastély 1959-es részleges helyreállítása, majd a 2010-11-es felújítás során hozták rendbe. Ma mértanilag kialakított parterek pázsitjai, a bejáratoknál elhelyezett dézsás növények és szezonálisan kiültetett több ezernyi virág fogadja a vendéget.

Ha már az udvarnál tartunk, érdekesség, hogy Mária Terézia látogatásának tiszteletére Esterházy Miklós előbb dísztermet, majd annak sajnálatos leégése után szabályos kis kastélyt emeltetett a fertődi birtok kertjébe. Az új épülethez jellemző anekdota tartozik. Eszerint Mária Terézia megkérdezte a hercegtől, mibe került ez a gyönyörű kis kastély? – Nyolcvanezer forintba. – O, das ist für einen Fürsten Esterhazy eine Bagatelle! (Oh! Ez egy Esterházy hercegnek semmiség!) Alig fordultak egyet, már arany betűkkel ragyogott a kastély kapuja fölött e szó: Bagatelle. Attól fogva ez volt a pompás épület neve.

Néhai operaházak

Az idegenvezetés során van lehetőség egy izgalmas kamarakiállítás megtekintésére. Itt egy maketten keresztül ismerkedhetünk meg a néhai operaházzal. Eszterháza világhíres zenei életének legfőbb színhelye a déli nagy park nyugati részén álló operaház volt. Az első, 1768-ban elkészült épületet Haydn egyik művével nyitották meg. Ez az operaház 1779-ben szerencsétlen módon tűz martalékává vált, de a herceg két év alatt teljesen újjáépíttette. Az 1780-ra elkészült új operaház szintén Haydn-művel nyílt meg. Az itt megrendezett, egész évben tartó előadásokra nem szedtek belépőt és a változó létszámú közönséget Bécs és Pozsony nemesi, polgári rétegei adták. Ma már a második operaház sem áll, 19. századi pusztulása után helyét park és különböző kisebb épületek foglalták el. Az opera érdekességei közé tartozik, hogy az első építését megelőzően elküldtek egy ácsmestert a schönbrunni kastélyba, hogy mérje fel a schönbrunni operát, majd az ott tapasztaltak alapján álltak neki az építkezésnek.

Marionettszínház

Az 1766-ban első karnaggyá előlépett Joseph Haydn eszterházai munkásságának kiemelkedő részét képezik az itt írt operák, a különféle színdarabokhoz és a herceg barytonjára szerzett zenék. A főúri ünnepek és mulatságok nem nélkülözhették a báboperetteket, marionettdarabokat sem, melyek számára a herceg külön színházépületet emeltetett. A Marionettszínház belső terét festett sásokat utánzó stukkók és csillogó poros kavicsokban, kagylókban, csigákban gazdag vizes grották, falra festett tájképek díszítették. A Marionettszínházat a 19. században többszintes magtárrá alakították, ekkor belső díszítményei teljesen elpusztultak. A külső homlokzataiban is megváltozott épület 2013 májusára kapta vissza eredeti barokk megjelenését. A Marionettszínház - akárcsak Haydn idejében - koncert- és előadóteremként funkcionál, otthont adva az Eszterházi Vigasságok hangversenyei többségének.

Joseph Haydn

Ha már az imént szóba került, írjunk pár mondatot a kastély igazán világhírű lakójáról is. Az operaházhoz és a marionettszínházhoz kapcsolódik Joseph Haydn művészete és élete is, hiszen több mint három évtizeden át, 1761-től 1809-ben bekövetkezett haláláig állt az Esterházy család szolgálatában. Azt gondolnánk, hogy megbecsülték udvari karnagyukat, viszont ez nem igaz, mivel évente mindössze 782 forintnyi honoráriumot fizettek neki, ami akkoriban meglehetősen „szolgai” bérnek számított. Esterházy I. Miklós viszont nemcsak a bérét illetően tekintett szolgaként Haydnre: reggelente a herceg elé kellett járulnia, aki rendre megparancsolta neki, hogy a zenekar aznap milyen zenével szórakoztassa.

Esterházy-gyűjtemény

A kastélyban található az Esterházy-gyűjtemény. A most kiállított festmények közül talán a legtöbb érdekesség Esterházy Orsolya alakjához kötődik. Orsolya 1641-ben született és saját apai nagybátyához, Esterházy Pál nádorhoz adták feleségül 14 évesen. Házasságukból 19 gyermek született, akik közül mindösszesen nyolcan érték meg a felnőttkort. A kapcsolat igazi szerelem volt, Orsolya a maga korának nőideálja, ám a festményen nem ilyennek látszik. Orsolyát kimondottan csúnyácska nőként ábrázolják. A magyarázat az, hogy miután Orsolya halála után, az őt ábrázoló festmény továbbra is a kastélyban maradt, özvegye rajongással csodálta továbbra is. A herceg új felesége, Thököly Éva grófnő azonban nem nézte jó szemmel a hajdani szerelmet, ezért kicsit átalakíttatta Orsolya portréját, ami a mai napig így, elcsúfítva maradt fenn.

A titkos ajtók szobája: hercegi társalgó

A hercegi társalgó jelenleg még restaurálás alatt van, de káprázatos terem. A kicsiny, ám de gyönyörű helységben csak rejtett ajtók vannak. Ebben a társalgóban – ma tárgyalónak neveznénk – fogadta a herceg a vendégeit. A kínai lakkszobának is emlegetett helyiség falait 250 éves, Kínában készült paravánok borítják. Meglepő módon azonban ezek a táblák nem ugyanazok, amelyek a 18. században a hercegnéi társalgót és hálószobát díszítették. Az eredeti táblákat a család 1875-ben bécsi palotájába szállíttatta, s jelenleg is ott láthatók. Az új képek azonban sokban hasonlítanak a régiekre. Főleg az árukban. A források szerint a lapok darabonként 1000 aranyforintba kerültek. A kabinet kínai hangulatát egykor a táblák közti konzolokon elhelyezett, kínai alakokat és egzotikus állatokat ábrázoló kerámiafigurákkal, bútorokkal és dísztárgyakkal tették teljessé. Ezek ma sajnos nem láthatóak.

Kínai szerelem

A kastélyban – építésének divatja szerint – nagyon sok helyen ismétlődnek az ázsiai motívumok. Kínai, japán, perzsa alakok és tájak szerepelnek a különböző  díszeken és festményeken. De honnan is jött a kínai kultúra iránti érdeklődés? A keleti művészet nem egyszerűen csak felkeltette a 18. századi Európa érdeklődését, hanem valósággal lenyűgözte azt. Az akkori Kína-divat, a „chinoiserie”, a barokk és rokokó művészet meghatározó elemévé vált a kontinensen, s ez így volt Magyarországon is. Ezt a divatot a kínaizáló formaelemek és díszítés révén a leggazdagabb formában az Esterházyak reprezentálták. Mindemellett presztízskérdés is volt a kínai luxustárgyak gyűjtése.

Kápolna

Érdekesség, hogy a hercegi társalgóból ajtó nyílt a kápolnába. Az ovális alakú, márványborítású térhez az emeleten karzatok csatlakoznak, így több szobából is nyílt lehetőség a liturgia megtekintésére. A szakrális teret Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, aki az elveszett dolgok védőszentje, s maga a kis kápolna is olyan tér, amely kívülről nem fedezhető föl. A kápolna helyreállításának minőségét 2001-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el.

Rózsakert

Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország legváltozatosabb rózsakertje is itt található. Négy hosszú lugas fogja közre a pavilont, ahol nyáron töltötték idejüket a kastély lakói, vendégei. Igaz a rózsakert nem Fényes Miklós idejéből származik. Cziráky Margit grófnő kedvenc virága a rózsa volt, a hercegné álmodta meg és hozta létre 1908-ban az eredeti Rózsakertet. A kertből csak az egykori lugasrendszer és a központi pavilon maradt meg. Ez és a fénykép alapján hozták létre újból a kertet és a hozzá tartozó 220 méter hosszú kereszt alakú lugast. Majd a rózsaágyásokba 8000 rózsatő került. Márk Gergely rózsanemesítő által 600 fajta rózsából, mintegy 300 rózsafajta található meg a kertben.