A könyvtárak nem maradhatnak szigetek
Rácz András | 2020.05.21. | Aktuális

A könyvtárak nem maradhatnak szigetek

Fiatal, de a könyvtárosok között jól ismert szakember került a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár élére. Rózsa Dávidot 2020. március 16-i hatállyal bízta meg a nemzeti könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával Dr. Kásler Miklós miniszter. Az új főigazgatót eddigi pályájáról, kutatásairól, a szakkönyvtárak és a nemzeti könyvtár feladatairól kérdeztük.

– 2010-től dolgoztam a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárban, 2013-tól 2018-ig főigazgató-helyettesként, majd 2020 márciusáig főigazgatóként. Az intézmény gyűjteményében rejlő lehetőségeket kihasználva statisztikatörténettel is foglalkozni kezdtem.

– Jól tudom, hogy a másik fő kutatási területe a szakkönyvtárak világa?

– Igen. Rendkívül izgalmas világ ez, hiszen ezek a könyvtárak őrzik és szolgáltatják a legkülönfélébb szaktudományos ismereteket. A XVIII–XIX. század fordulójára, az ipari forradalom kibontakozásának idejére tehető a szakkönyvtárak elterjedése; ekkor született meg ez a nemzeti tudományos gyűjteményektől egészen a vállalati szakgyűjteményekig terjedő univerzum. Elvileg minden megtalálható ezekben, ami az adott területen fontos, releváns, aktuális.

KSH Könyvtár Facebook-A KSH Könyvtár belső tere
A KSH Könyvtár belső tereFotó: KSH Könyvtár Facebook

– Mennyire elevenek ezek a könyvtárak?

– Mindig is nagyon komoly hátteret adtak a szakembereknek, bármilyen szakismeretet ki lehetett bogarászni a felhalmozott tudástárból. Ma már persze megváltozott a funkció, hiszen a digitalizáció átalakította a világot, de ma is van küldetésük a szakkönyvtáraknak. Az én tapasztalataim – kutatóként és vezetőként egyaránt – arra mutatnak, hogy egy ilyen intézmény akkor tud sikeres lenni, ha proaktív, és nemcsak várja az érdeklődőket, hanem maga is elébe megy a lehetséges kihívásoknak.

– Hogyan kell ezt értenünk?

– Például úgy, hogy a könyvtárnak, mint egy-egy szakterület tudásbázisának képesnek kell lennie arra, hogy felmérje, miféle igényeket támaszthat vele szemben a szakma. Ha be tud kapcsolódni a szakterületi értékláncba, információfolyamba, akkor rendkívül sikeressé válhat. Olyan szolgáltatásokat kínálhat, amelyekre igazán szükség van, például digitalizált gyűjteményekkel, tematikus összeállításokkal támogathatja partnereit.

– Kínál ilyen kezdeményezéseket a KSH Könyvtár?

– A KSH Könyvtár érdekes helyzetben van, hiszen a környék, a II. kerület közkönyvtáraként is működik, azaz a szakmai elköteleződés mellett lakossági kapcsolatokat is épít. Van olvasóköre, amely rendszeresen ott tartja összejöveteleit; vannak író-olvasó találkozók, dedikálások, vetítések, előadások. Sokan megfordulnak a Keleti Károly utcai könyvtárban. Visszatérve az eredeti kérdésre, a könyvtár értékes tudástermékei közé sorolom a történeti helységnévtárakat, a 2014-ben napvilágot látott, több mint négyszáz életrajzot tartalmazó statisztikus-életrajzi lexikont, valamint az évente négyszer megjelenő, a legfrissebb külföldi statisztikai-demográfiai szakcikkeket szemléző elektronikus folyóiratot. Hamarosan hozzáférhető lesz két, részben általam szerkesztett kiadvány a trianoni béke századik évfordulója alkalmából: egy tizenhárom fejezetből álló statisztikai térképalbum az 1867 és 1945 közötti évtizedek feldolgozásával, valamint a Statisztikai Szemle trianoni száma Magyarország 1920 és 2020 közötti idősorainak elemzésével. Reményeim szerint mindkettő képes lesz megszólítani mind a szakembereket, mind az érdeklődő közönséget.

Fortepan/ Fődi Gábor-A békeszerződés elleni tüntetés Szegeden 1920-ban
A békeszerződés elleni tüntetés Szegeden 1920-banFotó: Fortepan/ Fődi Gábor

– Azt hiszem, ezek az előzmények hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük, milyen irányba fogja vezetni az OSZK-t. Ám azt még el kell mondanunk, hogy kinevezésének vannak közvetlen előzményei is.

– Igen. A távolabbi, hogy 2018–2019-ben részt vettem az országos szakkönyvtárak stratégiai tervének megalapozásában. 2019 októberében pedig Demeter Szilárd, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felkért az OSZK könyvtárszakmai tevékenységének átvilágítására. Amikor aztán idén januárban felmerült az a lehetőség, hogy megpályázzam a főigazgatói posztot, egyértelmű lett, hogy az összegyűjtött tapasztalatokra építve kell megújítani a könyvtár működését.

– Össze lehet foglalni pár mondatban a több hónapos felmérés eredményét?

– Alapvetés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a legfontosabb gyűjteményünk, a nemzet emlékezete, rendkívüli értékek gyűjtőhelye. Ez a megállapítás a munkatársainkra is vonatkozik, hiszen kivételes szellemi kapacitást halmozott föl az intézmény. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nagyszerű adottságok ellenére nem úgy muzsikál a könyvtár, ahogy kellene. Ennek részben financiális okai vannak. Köztudottan és bántóan alacsonyak a fizetések, ezért kicsi a könyvtár megtartóképessége. Mindezek számszerűsíthető nehézségek. De van egy másik, nem számokban kifejezhető problémacsoport is. A kívánatosnál és lehetségesnél kevésbé látható teljesítmény mögött a szervezet elavult működése áll. A könyvtárban apró és elszigetelt műhelyek működnek, sokszor a ház folyamataihoz nem kapcsolódó projektekkel. Az elmúlt évtizedekben szétfejlődött struktúrában párhuzamosságok, ismétlődő feladatok, nem tisztázott hatáskörök kusza hálózata jött létre. Persze minden műhely kiválóan működik és a maga perspektívájából nagyszerűnek tetszik, az intézmény egésze szempontjából azonban ezek egymástól magas falakkal elválasztott kertecskék, amelyek között nincs érdemi átjárás. A nemzet legfontosabb könyvtára nem működhet ilyen töredezetten. Szerencsére ezen lehet változtatni, van mód egy racionálisabb, átgondoltabb működés kialakítására. Ezen az alapon azután megújulhat a könyvtár sokféle szolgáltatása. A digitális kínálattól kezdve a kiadványokon át a szakmai-tudományos konferenciákig olyan programokat indíthatunk, amelyek – mondjuk úgy – házhoz viszik a könyvtárat, elébe mennek az olvasói igényeknek, utat nyitnak a gyűjtemény felé.

programturizmus.hu-Az Országos Széchenyi Könyvtár épülete
Az Országos Széchenyi Könyvtár épületeFotó: programturizmus.hu

– Számít-e az OSZK a könyvtári világ együttműködésére?

– Az OSZK – mint a nemzet könyvtára és az egyedüli könyvtár a kultúrstratégiai intézmények között – csak akkor tudja betölteni küldetését, ha a teljes könyvtári, sőt, közgyűjteményi szférával, valamint az egyéb kiemelt kulturális-tudományos intézményekkel törekszik az együttműködésre. A XXI. században már egyetlen könyvtár, az OSZK sem maradhat sziget. Ennek kifejeződése az Országos Könyvtári Platform jelenleg is zajló fejlesztése. Szeretnénk, ha középtávon a teljes magyar könyvtári rendszer nyilvános metaadat-vagyona kereshetővé válna benne, így biztosítva az információkhoz és a digitális tartalmakhoz való, lehető legszélesebb körű hozzáférést az olvasók számára – határainkon innen és túl.

Fotó: OSZK
Névjegy
Fotó: OSZK

Rózsa Dávid 2013-2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018-2020 között főigazgatója volt. Innen állt 2020 márciusában az Országos Széchényi Könyvtár élére.

Pályafutását tájékoztató könyvtárosként és tudományos titkárként kezdte, 2013-tól a statisztikatörténeti kutatásokat és a kutatástámogató szolgáltatásokat végző részleg vezetőjeként, valamint a KSH Könyvtár főigazgató-helyetteseként dolgozott.

2016-ban a magyar könyvtárosok veszprémi vándorgyűlésén Az év fiatal könyvtárosa elismerést kapta.

2016 óta szervezi a tudományos könyvtárak együttműködését, komoly szerepet vállalt például a tudományos könyvtárügy aktualitásait bemutató éves országos konferenciák rendezésében, közreműködött az országos szakkönyvtárak stratégiai tervének megalapozásában.

2019 októbere és decembere között a területért felelős miniszteri biztos felkérésére elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárszakmai tevékenységének átvilágítását.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön járt már az Országos Széchenyi Könyvtárban?


A holnap határán