Aranyhajú gyermekek
Walczer Patrik | 2021.03.01. | Aktuális

Aranyhajú gyermekek

Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma címmel jelent meg tavaly Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész tanulmánykötete. A műről és a hozzá kapcsolódó zenei színpadi produkcióról a Kossuth Rádió Irodalmi Újság című műsorában mesélt az érdeklődőknek.

„Ez a történet a Kárpát-medencét számos csillagösvény formában átrajzolja” – ezzel a kulcsgondolattal jellemezte a szerző az elveszett magyar ősmítoszról szóló művét. A Kossuth Rádió Irodalmi Újság című műsorában Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész Völgyi Tóth Zsuzsa műsorvezetőnek többek között azt említi meg, hogy a feledés homályából vette elő az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesékben rejtettek el az őseink.

Toót-Holló Tamás kijelentette, hogy ez a mítosz egy ősi, ránk maradt traumát örökít meg, és neki az volt a célja, hogy irodalomtörténészként, társadalomkutatóként a pszichológiai apparátus igénybevételével felkutassa a mese összes lehetséges Kárpát-medencei változatát. Ha pedig sok-sok variáns létezik, akkor a mintázatban meg lehet találni a legősibb elemet, amin érdemes végrehajtani a rekonstrukciót.

lira.hu-A Szellemi honvédelem aranykori fényben című kötet borítója
A Szellemi honvédelem aranykori fényben című kötet borítójaFotó: lira.hu

A szerző a műsorban arra is kitért, hogy célkitűzésének megfelelően a magyar ősvallás, vagyis a csillagvallás elvesztése miatt érzett fájdalmat szeretné felkutatni. Ismertette, hogy a történet szerint megszületnek az aranyhajú gyermekek, akiket egy ármány folytán kopókölykökre cserélnek a királyi udvarban. A cselszövés ellenére sem lehet őket száműzni, és minden egyes változatban visszatérnek az udvarba, az öreg király újra elismeri őket jogaikban, a család újra eggyé válik, és visszatér a fény.

Toót-Holló Tamás szerint a Magyar népmesék című sorozatban az ősvallás, a magyar csillagvallás elvesztése miatt érzett fájdalom tükröződik. Külön érdekesség, hogy a kötetet Jankovics Marcell és Haui József rajzfilmjeinek képkockái illusztrálják. Az irodalomtörténész könyve azt is feltérképezi, hogy ez egy egyetemes mítosza az emberiségnek, amelyet az érckorok példázataként ismernek az ősi kultúrák.

hirado.hu-Illusztrációk is gazdagítják a kötetet
Illusztrációk is gazdagítják a kötetetFotó: hirado.hu

– A fény később kihuny, s a körforgás során először vaskor, aztán bronz-, majd ezüstkor lesz. S utána újra kigyullad a fény, ez egy örök körforgás – hangzik el a műsorban.

A szerző szeretné minél szélesebb körben közvetíteni az aranyhajú gyermekek folyamatos visszatérésének üzenetét, ezért egy olyan zenés színpadi művön dolgozik, ami dallamaival, dinamizmusával lélektől lélekig érhet.

Az Aranyhajú hármasok című darabhoz egy weboldal is társul majd, ami ismeretterjesztő tudástárként és üzenőfalként is megállja a helyét. A portálon a produkcióban szereplő dalokat is elérhetjük, melyeknek külön YouTube-csatornát is létrehoznak, és a szerző nagy sikert remél a készülő videókliptől is. A rádióműsorban bejelentette azt is, hogy Schuster Lóránt a Honfoglalás című rockszvitet idézve mondja majd el a darab introdukcióját.

A rádiós interjúban Völgyi Tóth Zsuzsa kérdésére azt is elmondta, hogy az aranykori idők egyik szépséges mítoszának rekonstruálásakor nem lehet nélkülözni a magyar és az egyetemes aranykorokról szóló tradicionalista filozófusok gondolatait sem. Így érthető, hogy kiemelt figyelmet fordított Hamvas Béla és Várkonyi Nándor létfilozófiai vízióira.

Toót-Holló Tamás kötete a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg, és több, könyvekkel foglalkozó internetes áruházban megvásárolható.

Az interjú itt hallgatható meg.

Forrás: hirado.hu

Fotó: Magyar Népmesék, A selyemrét
Névjegy
Fotó: Hegedüs Róbert

Toót-Holló Tamás 1966. február 27-én született Ózdon. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett író, szerkesztő, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Az ózdi József Attila Gimnázium elvégzése után 1985–1987 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) magyar–népművelés szakos hallgatója volt. 1990-ben szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) magyar nyelv és irodalom–összehasonlító irodalomtörténet szakán. Egyetemi tanulmányait követően 1993-ig az ELTE és a CEU közös posztgraduális ösztöndíjával irodalomtörténeti kutatásokat végzett, 1994-ben pedig megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. Első regényével, az 1995-ben még Toót H. Zsolt néven megjelent Pályaháborgások című kötetével kiérdemelte a Kráter Műhely Egyesület Budai Gábor-díját.


Kapcsolódó cikkek