Brit tudósok szerint

Álhírek, megrendezett dokumentumfilmek és egyéb nyalánkságok.

Kezdetben volt az ismeretterjesztés. Öveges professzor, Buga doktor.

Majd jött a játékos ismeretterjesztés. Vetélkedők, kvízek.

A tetőponton elkezdték hangsúlyozni az élményszerűséget és az interaktivitást.

Majd mindez kevés lett.

Megjelent a tudományos köntösbe bújtatott, álcázott, hamis ismeretterjesztés. Például a megrendezett dokumentumfilm. Kannibálok Afrikában. A fél világ beleborzongott. Majd kiderült, hogy a filmet afrikai egyetemistákkal Németországban forgatták.

Azután jött az áltudományos hazugság. Álhír, koholmány.

Itt tartunk most.

Hozzáértők szerint lefelé az út még nagyon hosszú.

A hamis és az áltudományos hazugságokat rendszerint tudományos kutatásokra, tudósokra, lehetőség szerint minél távolabbi, de azért hitelesnek tűnő szakemberekre való hivatkozásokkal igyekeznek eladni. Ezt nevezi a retorika tekintélyre való hivatkozásnak.

Így születtek meg a brit tudósok. És elkezdtek sorjázni a „brit tudósok…” kezdetű álhírek, áltudósítások, butaságok. Olykor hitelesnek is tűntek. Hiszen sokféle ostoba, semmire se való kutatás is folyik a komolynak tűnő kutatóhelyeken is.

Ma már igazi hermeneutikai feladat szétválasztani a búzát és az ocsút. A valós hírt és az álhírt. A valódi tudományt és az áltudományt.

Persze a „brit tudósok”-hírek mára karikatúrává váltak. Egyértelműen kétes hírértékű, esetleg megmosolyogtató információkat jelentenek. Ezt bizonyítandó megszülettek a „brit tudósok”-viccek is:

• Brit tudósok kimutatták, hogy a sült szalonna másnaposságra gyakorolt hatása kiváló, a sült baconos szendvics gyorsítja az anyagcserét, a szalonna illata pedig bonyolult vegyi folyamatokat indít el a szervezetben.
• Brit tudósok bebizonyították, hogy akinek nincs ikertestvére, annak valószínűleg már nem is lesz!
• Brit tudósok megállapították, hogy ha nem veszel levegőt, akkor meghalsz.
• Brit tudósok kimutatták, hogy a birkák egoisták, egy ragadozó támadása esetén nem a nyájat, hanem önmagukat mentik.
• Brit tudósok megállapították, hogy a legtöbb vitamin a patikában van.
• Hosszas kutatás után brit tudósok kijelentették, hogy jelenleg több repülő van víz alatt, mint hajó a levegőben.
• Brit tudósok bebizonyították, hogy tíz emberből négy az hat!
• Hamarosan kapható a Brit tudósok-könyvsikersorozat első része: A pénz nem boldogít. Ezt követik majd a sorozat további részei: A pénz boldogít, A pénz tényleg nem boldogít, A sok pénz mégiscsak boldogít?, A pénz nem boldogít, de a fegyver igen.
• Egy brit felmérés szerint a másnaposság 29 éves korban a legkínzóbb, ugyanis akkor tart a legtovább. A felmérés készítői szerint az átlagos másnaposság hossza 9 óra 45 perc, 29 éves korban viszont 10 óra 24 percig tart.
• Brit tudósok hosszas kutatómunkával feltalálták a hideg vizet.
• Egy frissen napvilágot látott felmérés szerint aki ezt a felmérést olvassa, nem normális, mert odakint gyönyörű idő van.

Ennek a tréfás hírnek a még további facsarása:

„Végre meleg van, süt a nap, csiripelnek a madarak, ennek ellenére még mindig vannak, akik ennek a felmérésnek az eredményeit olvasgatják” – foglalta össze az eredményeket Dwight McLaren, a sussexi egyetem olvasásszociológiai tanszékének vezetője. A tanulmányból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 40 százaléka nem vette fel a telefont, mert valószínűleg vagy ebben a témában olvasgatott az interneten, vagy kint volt a szabad levegőn.

Vannak komoly brit tudósok is – egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy komoly kutatásról számolnak-e be vagy ez is átverés.

• Brit tudósok rájöttek, hogyan lehet kitalálni, ki a gyilkos az Agatha Christie-regényekben. A kutatók Agatha Christie regényeinek stílusát vizsgálva arra jutottak, hogy a siker titka a nyelvezet egyszerűségében és az ismétlésekben rejlik. A könyvekben leggyakrabban szereplő szó a „mondta”.

A „brit tudósok” már lelepleződtek, aligha veszi valaki komolyan a rájuk való hivatkozást, de azért nem árt vigyázni, mert lehetnek még japán, kínai tudósok is, valamint gyanúsnak tűnhetnek az „egy német tudóscsoport…” kezdetű beszámolók is.