Deák Ferenc a hóhér kezei között
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1492. október 12.: Kolumbusz partra száll Amerikában
Augusztus 3-án indultak Kolumbusz hajói, majd szeptember 6-án léptek le az ismert világ térképéről. Innentől csak az irányt tudták, a sebességet, a hosszúsági és szélességi fokokat csak becsülték. A szél töretlenül fújta őket nyugat felé, és a matrózok féltek: hogyan fognak visszajönni ilyen ellenszélben? Kolumbusz számításai szerint szeptember 19-én kellett volna megérkezniük Ázsiába. Miután október 10-ig ez nem történt meg, ezen a napon a tengerészek követelték, hogy forduljanak vissza. Kolumbusz három nap haladékot kért. Másnap nádszálak, gyümölcsök, botok tűntek fel a vízben. Este 10 óra körül pislákoló fényt láttak, 12-én hajnali két óra felé pedig feltűnt a szárazföld.
1930. október 13.: Másodszor is megalakul a Független Kisgazdapárt
Elsőként 1909-ben alapította meg a pártot Nagyatádi Szabó István. Programjának lényege az általános választójog és a földreform volt. 1920-ban megnyerte a választásokat, majd kormányt alakított, közösen a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával. Két évvel később azonban Bethlen gróf pár párthívével belépett a szervezetbe, és ezzel belülről fel is bomlasztotta. A párt neve Egységes Párt lett, a program konzervatív irányban mozdult el. A világválság hatására Tildy Zoltán, Nagy Ferenc és mások újraalakították a pártot, ismét a demokrácia és a földreform programjával.
1582. október 14.: Naptárreform
Ha valaki 1582. október 14-i dátummal jelöl meg egy eseményt, akkor kétkednünk kell szavahihetőségében. Ilyen nap ugyanis nem volt. Ebben az évben október 4-ére október 15-e következett, XIII. Gergely pápa rendeletére. Egy csillagászati év ugyanis 11 perccel hosszabb a naptár szerinti 365+1/4 napnál. Ez halmozódott fel az évszázadok folyamán másfél hétté. A reformot Anglia csak 1753-ban, Oroszország 1918-ban vette át.
1944. október 15.: Sikertelen kiugrás
Erre a napra időzítette Horthy Miklós kormányzó Magyarország kiugrását a háborúból. A németek mindenről előre értesültek. Még el sem hangzott a kormányzói proklamáció, a nyilas tisztek már letartóztatták a főváros katonai parancsnokát, Aggtelekyt, és a későbbiekben a nevében ők adták ki azokat a rendelkezéseket, melyek keresztülhúzták a kiugrási akciót. Szintén délelőtt fogták el a németek a kormányzó fiát, amivel Horthyt megzsarolhatták: fia szabadon bocsátásáért cserébe a déli proklamációt visszavonta, és lemondott. Fiát nem engedték ki, őt magát is letartóztatták.
1757. október 16.: Hadik András elfoglalja Berlint
Az ún. hétéves háborúban Mária Terézia szerette volna visszaszerezni a kilenc éve elvesztett Sziléziát. Nagy Frigyes porosz király bajban volt, mert a franciák és az oroszok is ellene fordultak. E háború során tudta elfoglalni Hadik Berlint, és megsarcolni lakosait. A legenda szerint a pénzt szétosztotta katonái között, magának csak két tucat szép női kesztyűt tartott meg, amit a királynőnek akart ajándékozni. Ám a királynő mégsem örült: az összes kesztyű balkezes volt.
1803. október 17.: Deák Ferenc születése
Hetedik gyerekként született, és édesanyja még azon a napon meghalt. Az apa látni sem akarta az „anyagyilkos” fiút, a rokonokhoz küldte nevelni. Ötéves volt Deák, mikor apja is meghalt. A kis Deák egyszer kificamította a nyakát, és orvos nem lévén, a zalaegerszegi hóhér rántotta helyre azt. 1849-ben azután eszébe jutott: „A hóhér ugyan egyszer helyre igazította a fejemet, de csakhogy valamiképpen ki is ne ficamítsa végtére.”
1813. október 17–19.: A lipcsei csata
A „népek csatájának” nevezett háromnapos ütközetben Napóleonnal szemben oroszok, osztrákok, poroszok és svédek harcoltak, az ő hadseregében lengyelek, szászok, olaszok, hollandok, belgák és rajnai németek voltak. Az első napi véres összecsapás nem hozott eredményt. 17-ét a hullák és sebesültek eltakarításával töltötték. Ezalatt az erőegyensúly felborult: a Napóleon elleni szövetségesek annyi erősítést kaptak, hogy kétszeres erőfölénybe kerültek.
A francia seregbe kényszerített szászok 18-án átálltak a szövetségesek oldalára, a lengyeleket pedig a francia hidászok tévedése tizedelte meg 19-én: visszavonulás közben nem mögöttük, hanem előttük robbantottak fel egy hidat, így elszigetelték őket. Ezen a napon a franciák már a városba húzódtak vissza, Lipcse utcáin folytak a harcok, de innen is tovább kellett menekülniük. Összesen 125 ezer katona halt meg e háromnapos vérfürdőben. Sem a halottakat elszállítani, sem a csatatéren hörgő sebesülteket ápolni nem tudták.
