Díjnyertes főépítész

A rangos elismerést 2020-ban Dankó Kristóf érdemelte ki, aki Dorog mellett Kesztölc, Nyergesújfalu és Tokod főépítészi feladatait látja el. Vele beszélgettünk.

– Lehet tudni, hogy miért önre esett a választása a Magyar Főépítészek Országos Főépítész Kollégiumának? Hogyan zajlott a folyamat?

– A kollégium felhívására különböző szakmai szervezetek, magánemberek küldhetnek be jelöléseket. A díjbíráló bizottság munkája a háttérben zajlik. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak az országos főépítészi kollégiumtól, hogy közöljék, én nyertem el 2020-ban az Év Főépítésze díjat. Nagyon boldog voltam. Úgy gondolom, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Építészkamara tavaly megrendezett találkozóján bemutatott dorogi településfejlesztési koncepcióm alapozta meg a díjazást.

– Általában hogyan zajlik a díjátadó ünnepség? Mi változott most, a járvány idején?

– Minden évben két-három napos szakmai konferenciát rendeznek a hazai főépítészek. A tapasztalatcsere, a jogszabályi környezet változásainak fórumai ezek a napok. Az eseménynek mindig más-más település ad otthont. A tavalyi közgyűlésen a fővárost választották, ezért itt tartották meg az idén a konferenciát, ami a pandémia miatt csak egynapos volt és az online térben rendezték meg. Normál esetben a konferencián az előadások mellett bemutatják a vendéglátó település látványosságait és érdekességeit, zárásként pedig átadnak két életműdíjat és az Év Főépítésze díjat.

– Említette a dorogi településfejlesztési koncepciót. Miről is van pontosan szó, mi fogta meg az építészeket?

– Egy konkrét elképzelést vázoltam fel, melynek egy része már meg is valósult szülővárosomban, Dorogon. Gyerekként mindig azt mondtuk, hogy „megyünk egy Dorog-kört”. Valójában ez a település főbb útjait és az intézményeinek pontjait fogja össze. A városközpontból elindulva, ahol a közösségi tér (Schmidt Sándor Agora), a Zrínyi iskola, a könyvtár és a hivatal található. Ezután az idegenforgalmi városrész következik, ahol a bányászattörténeti miniverzumot hoztuk létre, ez elé pedig szobor- és pihenőparkot tervezünk, valamint itt adják át hamarosan a vasútállomáshoz épített intermodális csomópontot is. Továbbhaladva a kulturális központunkat találjuk szép parkkal, rekreációs futópályával. Ez a rész már belenyúlik a sportközpontunkba is, ahol az uszoda, a műfüves pálya, a labdarúgó-stadion és egy játszótér található. De ki kell emelni a tavaly újjáépített sportcsarnokunkat és a mellé épített birkózócsarnokunkat is. Ami még nagy feladat, az a Mária utca zöldprojekt megvalósítása, ez a sportközpont után következik. Itt a jelenlegi aszfalt- és betonutca helyett egy zöld növényzettel borított egyirányú sétálóutcát szeretnénk létrehozni a közeljövőben. Majd ha ezen az utcán jobbra fordulunk, akkor ismét a könyvtárhoz érkezünk, bezárva ezzel a „dorogi kört”.

– Mit csinál egy városi főépítész? Manapság lehet-e egyáltalán alakítani egy város arculatát?

– Elsősorban fontos meghallgatni mindenkit, hogy a lehető legmegfelelőbb döntéseket hozzuk. Másodsorban pedig egykori bányászvárosként szerencsések vagyunk olyan szempontból, hogy sok száz éves épületek helyett jól megépített, észszerűen, a mai kor követelményei szerint átalakítható épületek vannak a településen, így könnyebb hozzányúlni mindenhez. Úgy gondolom, hogy egy főépítész igazán akkor teljesedhet ki, ha jól együtt tud dolgozni a városvezetéssel. Dorogon ez megvalósulhat: jó ötletek merülnek fel, amelynek kidolgozásait, a városarculat formálását segíthetem szakmai tapasztalataimmal, tudásommal. A főépítészi gondolatok megértésre találnak. A sikeres pályázatok és a városvezetés hozzáállása eredményeként Dorog fejlődni tud.

– Hogyan lehet élhetővé és korszerűvé tenni egy olyan várost, amiről mindenkinek a felhagyott bányászat jut az eszébe?

– A régen elhíresült kormos, szagos város elméletét szeretnénk megszüntetni az emberek fejében. Elmondhatom, hogy az utóbbi másfél, két évtizedben hatalmas lépéseket tettünk a fejlődés érdekében, de vannak még megoldandó kérdések. Úgy gondolom élhető a településünk, illetve egy együttműködés keretében a helyi vállalatok is azon dolgoznak, hogy megmutassák, mit tesznek a környezet és az itt élők érdekében. Összességében azt szeretném elérni mint főépítész, hogy mindenki számára trendi legyen Dorogra költözni.

– Melyik ön által tervezett épületre a legbüszkébb?

– Kedvenceim közé tartozik egy dömösi kis lakóépület, ami miatt elnyertem az év homlokzata díjat két éve, de az idén átadott péliföldszentkereszti Gerecsét bemutató látogatóközpontra is büszke vagyok. Érdekességként megemlíteném Schmidt Sándor egykori bányaigazgató főépítészét, Gáthy Zoltánt, aki mintegy száz éve Dorog arculatának egyik legfőbb kialakítója volt. Mondhatni az ő nyomdokába léptem, sőt teljesen véletlenszerűen ő is tervezett Péliföldszentkereszten, ahol engem is felkértek erre. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy ugyanazt az utat járom, mint akkor ő. Akkor is volt egy nagy építészeti megújulás, mint most. Az irányok pedig ugyanazok.