Ékességüket kapják vissza az épületek
Lehoczki Dávid | 2020.12.28. | Aktuális

Ékességüket kapják vissza az épületek

A háború idején sok épület vesztette el tetődíszét, kupoláját. Ezeknek a felújítását kezdi el a kormány – mondta Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A Magyar Közlöny 235. számában jelent meg az a kormányhatározat, ami a háború során lerombolt historikus épületek elemeinek, tetődíszeinek felméréséről, illetve helyreállításának előkészítéséről szól. A határozat szerint három budapesti épület tetőidoma újul meg. Méghozzá az V. kerületi Vécsey utca 4. szám alatti ingatlan, a műszaki és gazdaságtudományi egyetem XI. kerületi Szent Gellért tér 4. szám alatti CH épülete, valamint az ELTE V. kerületi, Egyetem tér 1–3. szám alatti központi létesítménye.

A második világháború előtt a fővárosban, valamint a vidéki nagyvárosokban szinte minden fontos épületen volt valamilyen tetődísz. Azonban a háború utáni helyreállításkor a díszek túlnyomó többségét egészében vagy részben elbontották, holott ezek sok esetben megmenthetők lettek volna. Arra is volt számtalan példa, hogy az ostromot egyébként túlélt tetődíszeket bontottak le egyszerűen azért, mert egy letűnt kort reprezentáló felesleges cifraságnak tekintették őket. A már említett beruházás keretében a háború után, illetve az azt követő korszak során elpusztított kupolákat és tetődíszeket állítják helyre. A kormány célja, hogy az egész fővárosban, valamint országszerte helyreállítsák az építészeti és arculati szempontból fontos épületek tetődíszeit. Ezért az említett három épület mellett országos felmérés is indul a motívumaitól megfosztott építményekről. Fontos kiemelni azt is, hogy a kormány nemcsak az állami tulajdonú épületek efféle rekonstrukcióját tartja fontosnak, hanem mindazokét, amelyek városképi szempontból értékeket képviselnek.

A Magyar Közlönyből kiderül, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2021. március 31-i határidővel kell kidolgoznia és előterjesztenie azt a dokumentumot, ami a korábban megsemmisült, helyreállítandó tető- és épületdíszek központi nyilvántartásának létrehozásáról szól. A modellprogram előkészítését pedig a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. végzi majd el 250 millió forint értékben, mely forrást a kormány a 2020-as költségvetéséből biztosítja.

sipzrt.hu-
Fotó: sipzrt.hu

Wachsler Tamástól, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy miért éppen ezt a három intézményt választották ki először. Elmondta, hogy a kiválasztásnál az elsődleges szempont az volt, hogy állami vagy nagyrészt állami tulajdonú legyen a felújítandó épület, hiszen először ezekkel a legegyszerűbb haladni. Kiemelte azt is, hogy az előzetes felmérések alapján döbbenetesen hosszú listát írtak össze, ami nyilván hozzájárulhat a  hivatalos és autentikus felméréshez. Meg kell említeni azt is, hogy a Steindl Imre-programban korábban is helyreállítottak már épületeket, például az Országház egykori bérházát vagy a Kossuth Lajos tér déli végén az úgynevezett Wellisch-házat. Wachsler Tamás kiemelte azt is, hogy a legtöbb esetben nem a második világháborúban és az 56-os eseményeknél szenvedtek károkat az általuk összegyűjtött épületek, hanem az azt követő „barbár” korszakban, hiszen a kommunizmus modernnek vélt építészetébe nem fértek bele ezek a tetődíszek, így szó szerint lerombolták őket.

„Fontos, hogy bekerüljön a közhangulatba, hogy a város gazdagodik ezekkel a rekonstrukciókkal, amikor ezek a csodálatos tetődíszek a helyreállítás után eredeti pompájukban mutatkoznak majd meg.” – mondta Wachsler Tamás.

Szerkezetéből adódóan egy kupola felújítása nem kis feladat az építészeknek. Hogy mennyire is összetett a kivitelezés? Németh Tamást, a katolikus egyház főépítészét kérdeztük, aki jelenleg Európa második legnagyobb kupoláját újítja fel, méghozzá az esztergomi bazilikáét. Németh Tamás kifejtette: rengeteg apró részleten és több évtizedes anyagok feltárásán és megismerésén múlik a tökéletes kivitelezés és helyreállítás. Hasonlóan nagy feladat volt a szintén esztergomi Szent Anna-templom felújítása is. De az esztergomi bazilika méreteiből adódóan még ő sem dolgozott még ilyen nagy – 26 méter átmérőjű – kupolán.