Erősödik a kulturális szféra digitális jelenléte
Az Országos Széchényi Könyvtár mintegy nyolcvanegy folyókilométernyi polcrendszerből álló raktárépülettel bővül Piliscsabán. Az intézmény főigazgatójával, Rózsa Dáviddal beszélgettünk.
– Új raktárépületeket építenek az OSZK részére. Miért éppen Piliscsabát és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem területét választották?
– Az OSZK-nak és Piliscsabának másfél évtizedes közös múltja van, ugyanis nemcsak könyveket és folyóiratokat raktározunk, hanem mikrofilmeket is. Ezek archiválási tára található Piliscsabán. Mivel 1952 óta minden Magyarországon nyomtatott kiadványból két példányt kell biztosítani az OSZK részére, várbéli raktáraink állománygyarapodása folyamatos, és mára elengedhetetlenné vált egy új, nagy kapacitású raktárépület felhúzása, ahol az intézmény az archivális (azaz az idők végezetéig megőrzendő) példányait hosszú távon tudja tárolni. Az új épületegyüttesben várhatóan több mint ötven esztendőre elegendő hely jut a dokumentumoknak.
– Hogyan illik majd bele a Makovecz által tervezett építményegyüttesbe az új épületkomplexum?
– Az OSZK archivális raktára a Makovecz Imre bástyája elnevezésű nagyprojekt része, fontos szempont tehát, hogy esztétikailag illeszkedjen a Makovecz-féle építészeti örökséghez. Mivel a magyar nyomtatott kulturális örökség archívuma nő ki hamarosan a földből, a tervezők nem átlagos raktárépületben, hanem az őrzött kultúrkincshez méltó térben gondolkodtak. Az épületkomplexumnak egy, a raktárt magába foglaló főépülete és két, a kiszolgáló tevékenységeket ellátó kapuépítménye lesz. A feltétlenül a helyszínen elvégzendő könyvészeti munkákhoz készül egy restauráló- és kötészeti műhely, sőt kutatószoba is rendelkezésre áll majd.
– Az OSZK új raktárában hány kiadvány fér majd el, illetve milyen rendszert építenek ki a kezelésükre? Digitálisan is visszakereshetők lesznek a dokumentumok?
– Mint már említettem, a célunk az, hogy – meglévő másodpéldányainkkal együtt – ötven-száz évre elegendő helyet biztosítsunk a kiadványoknak. Ennek megfelelően igen jelentős kapacitást, nyolcvanegyezer folyóméternyi polcrendszert építünk be a komplexumba. Ez azt jelenti, hogy szorosan egymás mellé, „élükre állítva” a nullás kilométerkőtől Kecskemétig érnének a kötetek milliói. Az épületben a hagyományos mellett tömörraktári (gördíthető állványos) polcrendszer is megtalálható lesz, mikrofilmállományunkhoz pedig speciális szekrényeket használunk. Kialakítunk egy nagyobb szabad területet is, ahová vis maior esetén menekíthetünk nagyobb mennyiségű dokumentumot.
– Milyen forrásokból és milyen szakaszokban épülhet fel a létesítmény? Illetve mikor kezdődhet el a beruházás, mikorra várható a beköltözés?
– A Magyar Közlönyben 2020. december 21-én jelent meg az a kormányhatározat, amely gondoskodik arról, hogy 2021-ben és 2022-ben is rendelkezésre álljon a beruházáshoz szükséges huszonhárommilliárd forintos összeg, illetve arról is, hogy a beruházás keretében létrejövő vagyonelemek az OSZK fenntartásába kerüljenek. Abban bízom, hogy 2023 folyamán el tudjuk kezdeni a dokumentumok átköltöztetését.
– Milyen új feladatai lesznek az OSZK-nak a közeljövőben?
– Most csak két olyan új jogszabályt említek, amelyek előkészítése évek óta zajlott, és ettől az évtől lépnek életbe. Az egyik a kötelespéldány-rendelet, amely többek között a Magyarországon megjelent kiadványok könyvtárak közötti szétosztását és az elektronikus kiadványok beszolgáltatását szabályozza. A másik január 1-jétől hatályos rendelet a webes tartalmak archiválásáról szól. Erre a jogszabályra azért van szükség, mert az emberiség által előállított kulturális örökség jelentős hányada ma már eleve az interneten születik, és ezeknek a sokszor illékony tartalmaknak a megőrzése komoly közgyűjteményi feladat. 2017-ben indult meg az OSZK webarchiválási pilotprojektje, amelynek keretében sor került a .hu-s domaintartomány alá tartozó tartalmak mentésére. A sikeres főpróbát követően immár jogszabályi kötelezettségünk, hogy a teljes magyar webtér mentéséről gondoskodjunk. Évente kétszer készítünk teljes körű pillanatfelvételt, a tartalmak egy válogatott körét pedig évi négy alkalommal – praktikusan évszakonként egyszer – archiváljuk. Egyedi jelleggel, kiemelt évfordulók (például a Trianon-centenárium) vagy események (például az olimpia) kapcsán szintén teljes körű, úgynevezett eseményalapú archiválást végzünk.
– Hogyan állnak a digitalizációval, illetve milyen új szolgáltatásokat hoztak, hoznak létre?
– A koronavírus-járvány miatt a teljes kulturális szféra digitális jelenléte megerősödött, hiszen más módon nem is tudjuk tartani a kapcsolatot felhasználóinkkal, kutatóinkkal. Tavaly tavasszal a már publikált digitális tartalmainkból készítettünk tematikus válogatásokat a digitális oktatás segítésére. Másrészt több olyan új szolgáltatást indítottunk el, amelynek segítségével a nálunk meglévő hatalmas kulturális és tudásvagyont a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé tesszük, mint például történelmi fotóinkat, térképeinket, metszeteinket és plakátjainkat. Egészen friss hír, hogy január 22-én élesítettük Hangtár elnevezésű adatbázisunkat, amelyben több tízezres gramofonlemez-gyűjteményünkből készítettünk egy első válogatást. De megújulás előtt áll a Magyar Elektronikus Könyvtár is, amely digitális tartalmaink „ernyőfelülete” lesz. Idén tervezzük „üzemi hőfokon” elindítani az OSZK épületének nyolcadik emeletén kialakított, Közép-Európában a legnagyobbnak számító digitalizáló központot.
