Erre is képes a mesterséges intelligencia
Lehoczki Dávid | 2021.02.01. | Aktuális

Erre is képes a mesterséges intelligencia

Saját fejlesztésű, Magyarországon egyedülálló interaktív elemekkel, okostükörrel és zenélő paddal bővül a gyulai Erkel Ferenc Emlékház kiállítása.

Az Erkel Ferenc Emlékház fejlesztésével az intézmény technikailag teljesen megújul, de egyéb kiállítóelemeket is átköltöztetnek ide. A várhatóan az év végén befejeződő beruházással az Almásy-kastély és a gyulai vár után ez lesz a harmadik olyan kiállítóhely a városban, ahol interaktív eszközök segítik a látogatókat.

Megújul az informatikai rendszer

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője elmondta, hogy a mintegy tíz éve átadott emlékházban az informatikai eszközök elavultak, a mai kor igényeit nem tudják kellőképpen kielégíteni, és az interaktív elemek működéséhez is elengedhetetlen az informatikai háttér fejlesztése. Ezért a jövőben az intézmény informatikai rendszere teljesen megújul.

Erkel Ferenc Emlékház-
Fotó: Erkel Ferenc Emlékház

Okostükör és zenélő pad

Jelenleg egy okostükör kifejlesztése zajlik, melyen Temesváry János műszaki vezető dolgozik. A mesterséges intelligencián alapuló eszközt karmesteri kézmozdulatokhoz hasonlóan vezérelhetik majd a látogatók, ami által Erkel Ferenc életébe és munkásságába nyerhetnek betekintést. – Ez az új, érintés nélkül használható eszköz különösen hasznos lehet a járványhelyzetekben – tette hozzá Dombi Ildikó. Az okostükör mellett pedig egy Magyarországon egyedülállónak mondható zenélő pad is része lesz a kiállításnak, amelyre ráülve a látogatók gombnyomással indíthatják el a művész valamelyik alkotását. De a néma zongora helyére is szintetizátor kerül.

Aranykoszorú és az Erkel-kotta

Az interaktív elemek mellett további kiállítási tárgyak is kerülnek az emlékházba. Itt állítják ki az 1888-ban Bartsch Gusztán ötvösmester által készített, ötven drágakővel díszített aranykoszorút, amelyet Erkel Ferenc az ötvenedik karmesteri jubileumára kapott a nemzet ajándékaként. Továbbá azt az Erkel-kottát, amelyet a zeneszerző 1849-ben maga írt a fővárosi zenei életet jól ismerő Marczibányi Mária emlékkönyvébe. Ezek az alkotások korábban az Almásy-kastély időszaki kiállításán voltak láthatók.

Erkel Ferenc Emlékház-
Fotó: Erkel Ferenc Emlékház

Kubinyi-programból bővül a kiállítás

A már említett új eszközök a Kubinyi-program mintegy nyolcmillió forintos támogatásából és kilencszázezer forint önerőből valósulnak meg. De a pályázati forrásból új tárolókat is vásárolnak, és vagyonvédelmi rendszert is telepítenek az emléktárgyak biztonságos elhelyezése érdekében. – A pályázat során számunkra azért is volt fontos, hogy az emlékházban megjelenjen az interaktivitás, mert a többi múzeumot követve a XXI. századi technikai elemek a fiatalok számára vonzóbbak, valamint az újszerű látogatói igényeket is könnyebben ki tudjuk szolgálni. Ezzel pedig nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének hírnevét népszerűsítjük – tette hozzá a kiállítóhelyekért felelős ügyvezető.

Fotó: seereal.com
Kapcsolódó cikkek

Erkel Ferenc Emlékház-
Fotó: Erkel Ferenc Emlékház

Az emlékháznak otthont adó 1795-ben épített klasszicista stílusú épület egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásának is helyet adott. Az Erkel család 1808 és 1841 között ebben az ingatlanban lakott. Mai formáját 1830-ban nyerte el Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően, melyet 2011-ben újítottak fel. A múzeum gyűjteményét a zeneszerző testvére Erkel Rezső alapozta meg azzal, hogy bátyja két ezüstserlegét és babérkoszorúját 1896-ban átadta a városnak, majd tíz évvel később Erkel legértékesebb emléktárgya, az aranykoszorú is a múzeumba került. A zeneszerzőhöz kapcsolódó relikviák tervszerű gyűjtése 1958-ben kezdődött meg, az elmúlt évtizedek alatt pedig számos dokumentummal és személyes tárggyal bővült a hagyaték.