Ez történt anno a szoknya alatt a versailles-i kastélyban
Lőrinc László | 2020.09.21. | Aktuális

Ez történt anno a szoknya alatt a versailles-i kastélyban

Történetek, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.

Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban. Miközben persze minden napra ezernyi érdekes esemény jut, válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.

1791. szeptember 21. Széchenyi születése

Széchenyi a francia forradalom idején született, éppen egy évvel a köztársaság kikiáltása előtt. 1792. szeptember 21-én ugyanis először ült össze a forradalmi konvent. Ez volt Európa első általános választójoggal összehívott törvényhozása (női szavazók nélkül). A konvent első intézkedése volt a királyság eltörlése. Örömmámorban úsztak, mert előző nap a francia seregek legyőzték Valmy-nál a poroszokat, megfordítva a forradalmi háború menetét. Széchenyi egész életét meghatározta a forradalomtól való félelem. Kossuth-tal szemben is az volt a fő kifogása, hogy „franciás szellemben” ír.

Szeptember 22. Takarítási világnap

A higiéniai igények korszakonként változnak. Az angol WC feltalálása előtt az emberi településeken erősen lehetett érezni az árnyékszékek szagát. Még a versailles-i kastélyban sem volt fürdőszoba, sok udvaronc a folyósón végezte el a dolgát. Volt udvarhölgy, aki a nagy szoknya alatt beöntést adatott magának, a társaság közepén, a király pedig az űrszéken ülve fogadott diplomatákat. Egyesek szerint a francia királyok azért cseréltek gyakran kastélyt, hogy időt hagyjanak azok kitakarítására.

1949. szeptember 23. Rajk per

Ez volt a Rajk per utolsó tárgyalási napja. A tárgyalás elején Rajk hibás születési dátumot mond a bírónak. Talán ezzel akarta jelezni, hogy minden következő állítás csak így igaz. 1990 után nyilvánosságra került annak a magnófelvételnek a szövege, melyen Kádár és Farkas Mihály vallatja Rajkot. A legendával ellentétben, nem érvelnek a párt érdekével, hanem bűnözőként ordítanak vele, szavába vágnak, letorkolják. Rajk hibásnak vallja magát, de nem bűnösnek. Farkasék távoztával Péter Gábor közli vele, hogy ha nem vallja be rendőrügynök múltját, hamarosan bent lesz a felesége is.

1949. szeptember 24. Ítélet a Rajk perben

Ezen a napon hirdették ki az ítéletet. A per során már nem azok a vádak kerülnek előtérbe, melyeket Kádárék akartak bevallatni Rajkkal. Időközben ugyanis megérkeztek a szovjet szakemberek, akik Tito-ellenes élt adtak a pernek: a horthysta és trockista szervezkedőből titoista lesz. A kivégzéskor szintén jelen volt a belügyminiszter Kádár. Hallja, hogy Rajk a pártot, Rákosit élteti utolsó szavaival.

1865. szeptember 25. IX. Pius átka a szabadkőművesekre

A közelmúltban szentté avatott pápa ezen a napon kiátkozó bullát adott ki a szabadkőművesek ellen. Köztudott, hogy az olasz egység sok harcosa, köztük Garibaldi és Cavour miniszterelnök is szabadkőműves volt. Pius azonban nem ismerte el az egységes olasz királyságot sem, és egy 1867-es enciklikában megtiltotta, hogy bármely olasz szavazzon vagy szerepet vállaljon az új államban.

1663. szeptember 26. Érsekújvár török kézen

Érsekújvár az egyik legkorszerűbben kiépített és felfegyverzett vár volt, elvesztése nagy csapás. A következő télen azért indul Zrínyi felégetni az eszéki hidat, hogy ezzel ellencsapást mérjen a törökre, és lehetővé tegye egy másik fontos vár, Kanizsa visszavételét. A török hadsereg és utánpótlás ugyanis ezen a sok kilométeres fahídon keresztül juthatott át a Dráva mocsarain. Zrínyi felégette Pécset is, hogy megnehezítse a törökök utánpótlását, óriási kárt okozva a városnak. Mindez azonban eredménytelen maradt, mert a rajnai szövetség seregei nem használták ki az alkalmat, tavasszal pedig a török újraépítette a hidat.

1940. szeptember 27. Háromhatalmi egyezmény

Az első világháború két szövetségi rendszer (antant, központi hatalmak) között robbant ki. A második világháborúban a harcolók menet közben rendeződtek szövetségi tömbökbe. Az 1937 óta Kínában háborúzó Japán, az ezzel egy időben Abesszíniában majd Albániában próbálkozó Olaszország és a Lengyelországot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát és Franciaországot lerohanó Németország ezen a napon köti meg szövetségi szerződését. Magyarország lesz az első kisállam, amely csatlakozik hozzá. Ekkor még nyitott kérdés, hogy a Szovjetunió csatlakozik-e a szövetséghez.

 

Fotó: wikimedia commons