Horthy levele Sztálinnak
Történetek, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban. Miközben persze minden napra ezernyi érdekes esemény jut, válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1396. szeptember 28. Nikápolyi csata
Zsigmond király legnagyobb kudarca volt ez a nap. A nemzetközi haderő élén Jeruzsálem visszafoglalását tűzte ki célul. A nagyra törő tervből nem lett semmi, a lovagokat a szervezett török erők már a Balkánon, Nikápolynál (Nikopol, Bulg.) szétkergették. Zsigmond maga is fejvesztve menekült, hosszas bujdoklás után hetek múlva tudott csak hazaérni.
1944. szeptember 29. Faragho Gábor Moszkvába indul I.
Az altábornagy vezette küldöttség azért érkezett Moszkvába, hogy aláírja a fegyverszüneti megállapodást. Faragho 1941 előtt a moszkvai magyar katonai attasé volt. Később a katonaság részéről felügyelte a csendőrség munkáját. Egy 1944. júniusi minisztertanácson megvédte a deportálásokat intéző csendőröket, és közölte, hogy emberségesen tevékenykednek. Később Horthy magához kérette, és közölte vele, hogy a németek egy propagandafilmet mutattak be Svájcban a nyugati diplomatáknak. Ez a film azt sugallta, hogy a magyar csendőrök kegyetlenkednek a deportáltakkal, szemben a szelíd németekkel. Ettől kezdve Faragho a deportálások leállításának pártjára állt. Fontos érv volt, hogy az amerikaiak már sikeresen partra szálltak Normandiában.
Később Horthy már mint bizalmasára bízza Faraghóra a fegyverszüneti delegáció vezetését. Vele egy levelet is küldött Sztálin részére, melyben sajnálkozva közli, csak utóbb jutott tudomására, hogy a kassai bombázás után (1941. június 26.) Moszkva jelezte, hogy nincs köze az akcióhoz és jó viszonyt szeretne ápolni Magyarországgal. Az oroszok az 1937 óta visszaszerzett területek kiürítését, a németeknek küldendő azonnali hadüzenetet követelték. Október 11-én írták alá a fegyverszünetet Moszkvában. Ekkor már három napja más valaki is tárgyalt ott Magyarország sorsáról…
1949. október 1. Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot
A kínai kommunisták győzelme megijesztette a nyugati világot. De Sztálin sem állt teljesen Mao mögött. A polgárháború alatt mindkét fél kapott szovjet fegyvereket, s a moszkvai vezér bizalmatlanul figyelte a kínai vetélytársat. 1949 decemberében fogadta Moszkvában, de az első megbeszélés után egy hónapig szovjet emlékműveket látogattatott a kínaiakkal, mígnem végül másodszor is tárgyalt velük. A kínaiak annak örültek a legjobban, amit a jugoszlávok nem szerettek: a tárgyalások eredményeképpen szovjet szakértők utaztak hozzájuk. Cserében Mongólia tartósan, Mandzsúria, Hszicsiang átmenetileg szovjet övezet maradt.
1761. október 2. Mikes Kelemen halála
A hetvenegy éves író utolsónak halt meg a magyar kuruc emigránsok közül, így rá maradt az elöljárói tisztség, bár csak önmaga elöljárója volt. Tizenhét évesen került 1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarába, mint apród. Akkoriban szokás volt a nemesi családok gyermekeit mágnás vagy fejedelmi udvarba adni, hogy tanuljanak. Nem tudták, hogy az udvar Lengyelországba, Franciaországba és Törökországba fog tovább vándorolni, “bujdosni”, és végig vele tart az egyre idősebb “apród”.
1947. október 3. Petíció a Pfeiffer párt ellen
A petíciót a kommunisták és a parasztpártiak nyújtották be a Választási Bírósághoz. Követelik ebben a választásokon 13%-ot kapott Függetlenségi Párt mandátumainak érvénytelenítését. (Ezzel a párt a második legnagyobb ellenzéki párt lett.) Arra hivatkoznak, hogy a párt ajánlóívein hamis aláírások szerepelnek, ezt több aláíró is “bevallotta” a rendőröknek. A kisgazda Pfeiffer Zoltán azért hozott létre új pártot, mert úgy gondolta, a sajátja túlságosan a kommunisták befolyása alá került. A kommunisták pedig azt tervezték, hogy e “reakciós”, “fasiszta” párt elleni támadással vonják el a figyelmet az őket ért “kékcédulás” csalási vádakról. A Választási Bíróság igazat adott a petíciónak, így a függetlenségiek mandátumait érvénytelenítették.
1807. október 4. A gőzhajó első útja
Napóleonnál annak idején megjelent egy felfedező és gőzhajó tervvel állt elő. Fulton eredetileg tengeralattjárót tervezett, ám hajója nem volt sikeres. A császár is lehetetlennek tartotta, hogy acél hajók fennmaradjanak a vízen és haladjanak vitorlák nélkül. Ennek ellenére Fulton 1803-ban már tartott bemutatót egy saját építésű hajóval. Újabbat azonban csak Amerikában tudott építeni, mely 7 km/h-val ment felfelé a Hudson folyón. Ő már a Watt féle gőzgépet alkalmazta a vízi közlekedés igényeihez, és ezt a változatot fejlesztették tovább.
A gőzhajót nem Fulton találta fel. 1737-ben egy gőz vontatóhajót már kipróbáltak Franciaországban, majd 1783-ban mutatták be Lyonban Jouffroy lapátkerekes gőzhajóját. Ő azonban nem kapott kormánytámogatást. Amerikában John Fitch tervezett gőzhajót; őt Franklin utasította el, mikor pénzt kért rá. 1787-ben mégis útnak indult a hajó (15 km/h). A gőzgép itt hat pár evezőt hajtott. Egy másik amerikai olyan gőzhajót tervezett, melyen a gőz szivattyúkat mozgat, és a hajót így a kilövellt vízsugár hajtja (5 km/h). Az első brit gőzhajó 1788-ban indult el útjára (Symington terve, 8 km/h).
