Járvány és várostervezés

/várostervezői szemmel/

Most, hogy már látjuk a járvánnyal összefüggő korlátozások végét, ideje megvizsgálnunk az elmúlt időszakot. Hogyan alakul át lakókörnyezetünk? Milyen változásokra kényszerülnek a nagyvállalatok egylégterű irodái? Milyen új funkciót tudnak betölteni városi közösségi tereink?

Változó terek között

A COVID-19 járvány megjelenése gyökeresen változtatta meg hétköznapjainkat. Megszokott napi rutinunk felborult, közösségi- és élettereink funkciója megváltozott, otthonainkból egyik napról a másikra lett munkahely, óvoda és iskola. Ezzel azonos időben a város közterei kiürültek, a nagyvárosokra jellemző változatos közlekedési formák átalakultak: a közösségi közlekedés háttérbe szorult, az autós-, kerékpáros-forgalom hangsúlyosabb lett. Az építészeti gondolkodás természetesen igyekszik válaszolni az új jelenségekre, éppen úgy, ahogyan megtette például a tizenkilencedik századik kolerajárványok után – a betegségeket terjesztő szennyezett víz elvezetendő – a közművezetékek kiépítése során.

Újra felfedezett előszoba

A régi nagypolgári lakásokban minden esetben kialakítottak előszobát vagy hallt. Az évek alatt ezek a helyiségek vagy megszűntek, vagy elvesztették primer funkciójukat. A jelenlegi helyzetben ismét szükséges lehet kialakításukra a lakhelyeinken. Egy ilyen elkülönített tér tudja elválasztani a külső környezetet lakóterünktől. Amennyiben az előszobákban hagyott tárgyakkal nem érintkezünk, a vírust nem tudjuk magunkkal hordozni a lakás különböző pontjaira. Természetesen egylégterű lakásokban hasonló helyiségek kialakítása nehezen megoldható, ilyen esetekben új tároló berendezések beszerzésével tudjuk megvalósítani az előszoba-funkciót. Az okos otthonok megjelenésének köszönhetően önmagunk védelmére érintés nélküli eszközökkel és berendezésekkel szerelhetjük fel helyiségeinket.

Szabályozott térhasználat

Az irodaházak kiürültek, többé nem a munkavégzés fő színterei. Ezeket a területeket hasznosítani, új funkciókkal felruházni nagy kihívásnak ígérkezik. Az open office, mint irodai elrendezés többé nem életképes, helyette újra a box-típusú berendezéshez térhetünk vissza. Azonban nem csak az irodák kialakításán kell változtatnunk. A nagy tömegek által használt közlekedőterek infrastrukturális átalakítására is szükség van. Ez nagyfokú fegyelmezettséget követel meg a dolgozóktól és a látogatóktól. Több közel-keleti és ázsiai országban (pl.: Katar, Szingapúr, Thaiföld) a liftek hívógombjait pedálok váltották fel, valamint matricák kerültek a padlóra, egymástól másfél méterre. A Transport for London több évtizede ketté választotta lépcsőit a be- és kimenő forgalom számára. A fentebb említett átalakítások alkalmazásával az irodaházak működése változhat, valamint a vírus terjedése nagy mértékben csökkenthető vagy elkerülhető.

Kertvárosok reneszánsza

Ahhoz, hogy a jövőben ne a nagyvárosok legyenek a járványok által legsúlyosabban érintett helyszínek, az alábbi pontokon érdemes változtatni: közösségi közlekedés és utazás; munkahelyek, utcák-terek átalakítása; parkok kialakítása; vendéglátóhelyek átalakítása.

A közlekedés szoros kapcsolatban áll a munkahelyekkel. A jövőben nem feltétlenül lesz szükséges, hogy ingázzunk lakó- és munkahelyünk között. Ebből kifolyólag – az elmúlt években már elindult – kiköltözési hullám felgyorsul. Mivel a home office intézménye egyre inkább el fog terjedni, „új falvak” fognak kialakulni, az elővárosoknak sokkal nagyobb lesz a szerepe és népessége. Ezzel együtt a reggeli és délutáni csúcsforgalom elkerülhető.

Közbringák és sportparkok

Több nagyváros (London, Milánó, Párizs, Barcelona, New York) kihasználta a lecsökkent autós forgalmat, és új közösségi tereket, biciklisávokat nyitott meg a városlakók számára. A nagyvárosok vezetői a közbringa rendszerek olcsóbbá tételével próbálják a közlekedés ezen formáját népszerűsíteni. Forgalmasabb közlekedési csomópontokon a zebrák kialakításán is érdemes lenne változtatni. A sok helyen már népszerű keresztirányú átkeléssel jobban eloszlanak a várakozók. Londonban tervezett, hogy a jövőben teljesen kitiltják az autókat a belvárosból, ezáltal sokkal zöldebbé és környezettudatosabbá válik majd.

Több városvezető csak sportolás céljából engedte meg állampolgárainak, hogy elhagyják lakhelyüket. Ez az időtöltés 4-5 hét alatt annyira a napi rutin részévé vált sok ember számára, hogy a jövőben muszáj lesz még több közparkot átalakítani, open space-eket kialakítani, hogy a megnövekedett sportolási és rekreációs igényt ki tudjuk elégíteni.

Távolságtartással a jövőbe

A social distancing miatt az utcák és terek újratervezésére is szükség lesz. A járdák sokszor nem alkalmasak úgy ellentétes irányú gyalogos forgalom lebonyolítására, hogy közben tartható legyen a javasolt másfél méteres távolság, így kiszélesítésük elkerülhetetlen. Sok helyen tovább nehezíti a helyzetet a vendéglátóhelyek teraszainak a járdán való elhelyezkedése. Emiatt a befogadóképesség csökkentése szükségessé válhat. Fontos továbbá olyan padok kialakítása, melyeken az előírt távolságtartás lehetséges.

Jelenleg meglévő applikációink új funkciókkal való felruházása is lehetőséget adna arra, hogy egy adott helyen ne alakulhasson ki tömeges csoportosulás. Láthatóvá kell tenni, hogy a közparkoknak milyen mértékű a telítettsége. Ily módon a fertőzés kockázata csökken, ahogy történt ez Dél-Koreában is. Auckland, London, Párizs és New York ideiglenes vagy állandó felfestésekkel, utak lezárásával már elkezdte segíteni lakóit a social distance betartásában.

Mindezt összevetve nem kérdés, hogy a városi élet túléli-e a járványt. Településeink továbbra is a tőke, a tudás és a kreativitás közösségi színterei maradnak. Fenntarthatóan fejlődni úgy tudunk, hogy a társadalom szükségleteit a környezet eltartó-képességével összhangban elégítjük ki. Ha az elsőre radikálisnak tűnő lépéseket fokozatosan, de valóra váltjuk, közel járunk a nagyon jól élhető városi lét megteremtéséhez.