Kertész Imre hagyatékát ápolják

Kertész Imre művei a XX. századi magyar irodalom legfontosabb és leghitelesebb alkotásai, ennek megfelelően nemzeti örökségünk szerves részei.

Hafner Zoltánnal, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatójával arról beszélgettünk, miért fontos az író hagyatékának gondozása, szellemi örökségének ápolása.

– Miért és hogyan jött létre a Kertész Imre Intézet? Mi volt az alapítók célja?

– Mivel Kertész Imre az egyetlen Nobel-díjas írónk, már csupán ezért is megérdemelné a megkülönböztetett figyelmet és tiszteletet, ám ennél jóval többről van szó: kikezdhetetlen életművet hagyott maga után, és alkotói, személyes szuverenitása is példaértékű lehet minden nemzedék számára. Kertész számos vonatkozásban ismeretlennek számít, ráadásul műveinek egy nagyon jelentős hányada kiadatlan maradt. Az író és a felesége is úgy gondolta, hogy e műveknek először magyarul kell megjelennie. Nem titok, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán miniszter úr ebben maximális támogatásáról biztosította a házaspárt, és a kezdetektől amellett volt, hogy az írói örökséget méltóképp kell megőrizni és gondozni.

A felújítás

– Hogyan zajlott az intézetnek otthont adó épület felújítása, milyen munkafolyamatokat végeztek el? Mire törekedtek a felújításkor?

– A Benczúr utca 46. szám alatti villa eredetileg 1910-ben épült, aztán maga is elszenvedte a történelmi időket: az államosítást követően idősek otthonaként működött, aztán bezárták, és elhanyagolva romlásnak indult. A felújítási munkák 2018 augusztusában kezdődtek és 2020 májusában fejeződtek be. A kivitelezők – figyelembe véve az új funkciókat – nagy körültekintéssel törekedtek az eredeti állapot helyreállítására. Az átalakításánál azonban ugyanilyen fontos szempont volt, hogy az intézet kulturális rendezvények helyszíneként és kutatóhelyként egyaránt a legkorszerűbben, a XXI. századi igényeknek megfelelően láthassa el új funkcióját.

– Az intézet hogyan ápolja Kertész Imre örökségét? A bírálók korábban azt is kifogásolták, hogy a magyar irodalom számos nagy írója közül miért épp Kertész Imre érdemel külön intézetet.

– Kertész műveit a XX. századi magyar irodalom legfontosabb és leghitelesebb alkotásai között kell számon tartanunk, és ennek megfelelően nemzeti örökségünk szerves részének kell tekintenünk. Életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, s amelynek az elmulasztásával nem őt, hanem magunkat károsítottuk meg. A köztudatban teljesen más kép él róla, mint amilyen a valóságban volt: egy roppant nagy műveltségű, mégis közvetlen, jó humorú úriember volt, akitől mindig lehetett és lehet ma is tanulni. Nem ismerek az övénél organikusabb életművet, amely látszólagos zártsága ellenére is ilyen sok irányba nyitna. A hagyatékgondozás esetünkben nem pusztán a már meglévő kéziratok őrzését és ezek kutathatóvá tételét jelenti – ebből a szempontból a tevékenységünk messze meghaladja a hagyományos értelemben vett közgyűjteményi funkciók ellátását. Az első évek legfontosabb feladatának azt tartottam és tartom ma is, hogy felmérjük, mi az, ami még összegyűjtésre vár, legyen szó életrajzi adatokról, elkallódott művekről, levelekről, interjúkról, fénykép-, hang- és filmfelvételekről vagy az életmű fogadtatástörténetéről. De ezzel párhuzamosan a legszélesebb felhasználási lehetőséget biztosítva elkészítettünk – jórészt ismeretlen dokumentumok segítségével – egy digitális tudástárt, amely a maga műfajában teljesen egyedülálló szerzői honlap.

Karácsonyi meglepetés

– Milyen programokat terveznek?

– Mindig a helyszínhez igazodó és folyamatosan bővülő vándorkiállításon mutatjuk be az író gyerekkorát és a pályakezdésig vezető útját; támogattuk a Kaddis a meg nem született gyermekért című regény vígszínházi adaptációját, egy részben Magyarországon forgatott brazil portréfilm elkészülését, és tudományos tanácskozásokat is szerveztünk; megjelent két kiállítási katalógusunk, valamint egy bibliográfiakötet. Emléktáblát helyeztünk el annak a Török utcai háznak a falán, ahol az író első feleségével egy 28 négyzetméteres garzonlakásban élt évtizedeken keresztül, valamint felavattuk Kertész Imre és második feleségének közös síremlékét. Mindeközben készülnek újabb kiadványaink: karácsonyra jelenik meg Világvég-történetek címmel az írónak egy 1995-ben összeállított kötetterve, amelyhez előszót is írt, és amely aztán a hazai kiadókkal megromló kapcsolata miatt végül nem jelent meg. (Árulkodó, hogy a kötetben szereplő írások ma sem kaphatók a könyvesboltokban.) Befejeződött a legkorábbi naplójegyzetek sajtó alá rendezése, amelynek német fordítása is a végéhez közeledik. Szerencsére bőven vannak kézirataink, amelyek a közeljövőben remélhetőleg megjelennek. És noha szakmai szempontból a kiadványok a legfontosabbak, nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy az író személyének ismeretlen oldalát minél többrétűbben, a fiatalok számára is érzékletesen, például digitális tartalmak segítségével mutassuk be, amivel remélhetőleg a művek iránt is felkelthetjük az érdeklődésüket.

– Milyen, máshol nem található hagyatéki anyag lelhető fel az intézetben?

– Berlinbe azok az anyagok kerültek, amelyeket az író oda szánt: azokból a kéz- és gépiratokból válogatott, amelyeket a 2000-es évek elejéig ő maga megőrzött, s nem kallódtak el az ezt megelőző évtizedekben. Tudni kell azonban, hogy Kertész a műveinek vagy a vele foglalkozó írásoknak az archiválását sosem érezte fontosnak (mint ahogy önmaga jelentőségét is hajlamos volt alábecsülni), így meglehetősen esetleges, hogy mi maradt fenn az utókor számára. Ezért is kezdtük működésünket azzal, hogy feltérképezzük, mi az, ami sem a berlini, sem a ránk bízott hagyatéki részben nem található meg. De emellett az intézet feladatai közé tartozik a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratok gyűjtése, illetve a közgyűjtemények dokumentumairól másolatok készíttetése, azok tudományos igényű feldolgozása, publikálásra való előkészítése. Beszerezzük a külföldi nyelveken megjelent kiadásokat, szakirodalmakat, valamit leveleket, fotókat, dedikált köteteket vásárolunk, és rövidesen a nálunk található dokumentumok digitalizálása is megkezdődik. Az intézet Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Mindannyian rendkívüli teljesítményt hagytak maguk után, és örökségük jó néhány részlete még felfedezésre vár.

Kultúrtér és művészeti találkozóhely

– Lehet látogatni az intézetet vagy kizárólag szakmai munka folyik majd ott? Készülnek-e programokkal?

– Az intézet nem csupán tudományos műhely, hanem kultúrtér és művészeti találkozóhely is kíván lenni. 2020 októberében indultak el nyilvános programjaink, az első, telt házas eseményünk a Sziveri János halálának 30. évfordulójára szervezett, könyvbemutatóval egybekötött irodalmi és zenei est volt, amelyen egy versmegzenésítési pályázatot is meghirdettünk. A következő program egy szerzői jogi konferencia volt, és szintén októberben Debrecenben rendeztük meg vándorkiállításunkat. A járványhelyzet elmúltával az irodalmi programok mellett koncertek, filmvetítések és kerekasztal-beszélgetések is lesznek, amelyekről az intézet honlapján és Facebook-oldalán tájékozódhatnak majd az érdeklődők. A későbbiekben pedig fordítói, kutatói ösztöndíjak és oktatási programok meghirdetését is tervezzük.