Kezdődik a „sötét fél év”
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1956. október 26.: Nagy Imre a viharban
Egy nappal a Kossuth téri vérengzés után a városban dúltak a kemény harcok. A pártközpont szovjet tankok védte épületében a vezetőség azon vitatkozott, hogy a mozgalom mellé álljon vagy ellenkezőleg, verje le azt. A szűkebb Politikai Bizottságban (PB) már Gerő is elfogadta, hogy a pártvezetés álljon a mozgalom élére. A Központi Vezetőség (KV) nagyobb testülete is összeült, és már majdnem elfogadta a PB-ben kialakult felfogást, mikor váratlanul megjelentek a párt Katonai Bizottságának tagjai, akik ellenezték a „kapituláns” álláspontot. Nagy Imre éles vitába keveredett velük, majd távozott, és írókkal, diákokkal tárgyalt. Távollétében a KV egy semmitmondó nyilatkozatot fogadott el. Alighogy erről értesült Nagy, lánya, felesége is telefonált, és kérték, ismerje el a forradalmat. Nagy sírva fakadt, másnap szívrohamot kapott, elájult. 28-ára jutottak el oda, hogy a 26-án kívánt fordulatot végrehajtsák.
1613. október 27.: Báthori Gábor megölése
Kegyetlen fejedelem volt; kit kitalált okokkal kivégeztetett, kinek feleségét rabolta el és erőszakolta meg. Az 1610-es összeesküvés vezetője is feleségét féltette tőle. Ezt is, a szászok felkelését is kegyetlenül leverte. Az erdélyi rendek segítségére érkező II. Mátyás Habsburg király seregeit visszaverte. El kellett menekülnie főemberének, Bethlen Gábornak is. A törökök végül maguk is megelégelték viselt dolgait, és a száműzött Bethlent nevezték ki a helyébe. Ezt megtudva saját hajdúi végeztek Báthorival.
1922. október 28.: Mussolini Rómába vonul
Hitler teljesen törvényesen került hatalomra, Bonaparte puccsal. Mussolini esete a kettő között helyezkedik el. A parlamentben a képviselői helyek 18 százaléka volt csak az övé. Ám a kommunisták és szocialisták térnyerését, az elkövetkező káoszt emlegetve követelte a királytól, őt nevezze ki miniszterelnöknek. Ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy feketeingeseivel Rómába vonul, és erőszakkal veszi át a hatalmat. A király nem mert ellenkezni, mert nem tudhatta, hogy hadserege felvenné-e a harcot a fasiszta pártmilíciával vagy éppen átállna hozzájuk. Ezért kinevezte Mussolinit egy koalíciós kormány élére, melyben a fasiszta miniszterek kisebbségben voltak. Ezt jog szerint megtehette, tehát a fasiszta Duce törvényesen vehette át a kormányrudat.
1606. október 29.: Zsitvatoroki béke
Zsitvatorok – ilyen nevű települést hiába keresünk a térképen. A békét a Zsitva folyó dunai torkolatánál kötötték, vagyis a Habsburg Birodalom és a török terület határán. Az ilyen senki földjén kötött békék nem ritkák a történelemben, hasonló volt Napóleon és Sándor cár tárgyalása egy hajón, amely a két birodalmat elválasztó Nyeman folyó közepén folyt 1807-ben. Az ilyen helyszínválasztás a felek egyenjogúságát hangsúlyozza.
1848. október 30.: Schwechat
A magyar vezérkarban komoly jogi vita alakult ki arról, hogy joga van-e a magyar honvédségnek osztrák területen is üldözni a menekülő Jellasicsot. Kétszer lépték át a határt és fordultak vissza. Mire végül elhatározták magukat harmadszorra is, már az erős Windischgratzcel kellett szembenézniük. A csatát elvesztették. De valakinek mégis sikert hozott a magyar táborban: ezután nevezik ki Görgeyt a dunai hadsereg parancsnokának, mivel ő korábban már az üldözést támogatta.
1918. október 31.: Őszirózsás forradalom
Ez is olyan forradalom volt, mint sok másik, melyben a tömeg által felemelt vezető meglepetten látja, hogy egy forradalom élére került. Így járt Batthyány 1848-ban, Nagy Imre 1956-ban és Károlyi Mihály is 1918-ban. Törvényes miniszterelnöki kinevezést és kormányváltozást akart, mikor az emberek már köztársaságot, függetlenséget, forradalmi hatalmat követeltek az utcákon, és ennek leendő megvalósítójaként üdvözölték.
November 1–3.: Mindenszentek és halottak napja
Ez a keresztény ünnep valójában kelta eredetű: Angliában már a VIII. században ünnepelték, míg az egyház csak száz év múlva veszi be az ünnepek közé. Ez a nap a kelták évkezdő napja volt, a „sötét fél év” kezdetét jelezte; a keresztényeknél az összes szent közös ünnepe. A másodikán vagy harmadikán ünnepelt halottak napja 998 óta ünnep az egyházban. Ekkor már szorongva készültek az 1000-re várt világvégére, és igyekeztek erre a vészterhes időpontra jó viszonyba kerülni az elhunytak szellemeivel.
