Kiállítás 3D-ben

Térhatású művészi alkotásokat és kompozíciókat tekinthetünk meg az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér virtuálisan megalkotott kiállítási terében.

A Téli tárlat – Mozaik 3. címmel ellátott digitális printeket és 3D-s tárgyakat felvonultató tárlat kurátorai Haász Ágnes és Albert Judit. A 2020-as év végén megnyílt virtuális kiállítást nyolc teremre osztották, melyeket a YouTube segítségével járhatunk körbe. A cikkben bemutatunk néhány alkotást, és elkalauzoljuk olvasóinkat egy virtuális művészi világba.

Ünnepi körkép

Az első számú terembe lépve ünnepi hangulatú alkotásokat tekinthetünk meg. Először Pataki Tibor Adventi mese című kromogén printjével találkozhatunk, ami négy, egymásba illesztett könyvből rajzolódik ki, és az évgyűrűket, valamint a végtelent ábrázolja. Kiemelném még Ázbej Kristóf A festő műtermében című számítógépes kompozícióját is, amelyben korok és -izmusok találkoznak. De figyelemre méltó Vass Tibor komputergrafikája is, amiben traktorral túrják el az első havat.

Individuális terek

A második galériában önálló, személyes jellegű művekkel találkozhatunk. Ebben a teremben kiemelném az ukrajnai Golub Olena Spirit of the room/A szoba szelleme alkotását, amelyben az elszáradt fa és a színes koponyák különös, spirituális élményt adnak. Itt tűnik fel Daradics Árpád Fényterápia című fotóalapú komputergrafikája is, ahol egyenruhában ülő lányok hatalmas, vörös égőket tartanak a kezükben.

Kilátások

A harmadik kiállítótérben Krnács Ágota Kilátások című videóanimációs jelenete fogott meg a legjobban. Mintha arra a kérdésre akarna válaszolni, hogy milyen kilátásaink vannak ma, a pandémia idején, és hogy a zűrzavarban megtaláljuk-e magunkat. Megemlíteném még Wrobel Péter vegyes technikával készült, Dobókockák című művét, amely a kaszinóhangulat mellett a sorsunkat is tükrözi.

Struktúrák

A negyedik terem egyik érdekessége ifj. Koffán Károly Éjszaka a kozmoszban számítógépes grafikája. Az alkotó mintha a világok találkozására vagy a féregjáratokra utalna, ami által akár idegenekkel is találkozhatunk. De Bózsa Evelin Twisted square komputergrafikája is szembetűnő, amiben egymásba illesztett négyzetek hullámzását és elmozdulását tapasztalhatjuk meg. Csodálatos és egyben félelmetesnek is mondható Magén István A határ két oldalán című műve, amely az egymás mellett húzódó élhető és élhetetlen világot ábrázolja.

Párhuzamos világok

Számomra a párhuzamos világok terem a legmegnyerőbb, már csak azért is, mert ez a téma a kedvenceim közé tartozik. Koppány Attila alkotása remekül ábrázolja ezt a témát, de Gábor Enikő holdfázisain is elgondolkodhatunk. Sőt Repászki Ferenc Fény című printje is elbűvölő. Mindemellett Gábor Éva Mária A köd című, futurisztikus jellegű digitális kompozíciója is elnyerte a tetszésemet, Bálint Bertalan mikrochipre rajzolt piramisairól nem is beszélve.

Reflexiók

A hatodik helyszínen figyelemre méltó Gyenes Zsolt Ekvivalens digitális grafikája, amit a szférák zenéjét kottázza le, hálóba szőve. Németh Géza számítógépes rajzához érve egy pillanatra megáll az idő, a művész egy olyan helyre kalauzol minket, ahonnan semmilyen információ nem jut ki, méghozzá egy fekete lyukhoz. Czető Beaty Reflections című képe pedig egy olyan világba vezet, amelyről a zűrzavar és az eltévelyedés jut az eszünkbe.

Fény-képek

A Fény-képek kiállítás egy sportos elemmel kezdődik, méghozzá egy síelő lesiklásának lehetünk a tanúi Kelecsényi Csilla „tollából”. Habár Kádár Katalin Séta a fényben című alkotása inkább egy esős időt idéző napszakra emlékeztet, kiváló műnek mondható. Füleky Adrienn számítógépes grafikáján téli, foltos fények tűnnek fel, amit úgy is nézhetünk, mintha az ökológiai lábnyomunk lenne. De az Enyedi Zsuzsanna Gemini történés című c-printjén ábrázolt tájkép is magával ragadó.

Szubjektív objektek

Az utolsó teremben járunk. Ez más, mint a többi, itt inkább tárgyakkal találkozhatunk. Rögtön Pézman Andrea Összeköttetés I–III című csavart oszlopaiba botlunk. Megemlíteném még Haász Ágnes Arcjáték című hengerlámpását, illetve Albert Judit Forrás 2 című, 3D-nyomtatott térstruktúráját, ami a kapcsolatok hálózatszerűségére utal. Habár a logikára épülő absztrakt alkotás szürkének tűnik, mégis érzelemdús hangulatot sugároz.