Könyvtárak a pandémia ellen
Csakúgy, mint a szolgáltatószektor legtöbb szereplője, úgy a könyvtárak is megsínylették a 2020-as évet a koronavírus-járvány miatt.
Aki csak tudott, próbált alkalmazkodni a nehéz körülményekhez, és ez alól a könyvtárak sem voltak kivételek, amelyeknek teljesen újra kellett definiálniuk a működésüket. Az Országos Széchényi Könyvtár 2020-as évértékelőjéből megtudhatjuk, hogy miként küzdöttek a könyvtárak a túlélésért.
Március közepére Európa jelentős részét kijárási korlátozások, közintézményi bezárások, a nyilvános rendezvények törlése, a munkatársak többségének távmunkára átállása jellemezte. A könyvtárosok mindenhol a világon újraértékelték munkakörüket és a feladatukat, valamint az alkalmazott kommunikációs formákat, eszközöket. A könyvtárak látogatása természetesen drasztikusan visszaesett a 2020-as évben, ennek ellenére a könyvtárosok minden tőlük telhetőt megtettek.
Könyvtári szolgáltatások a járvány évében a nagyvilágban
Ha a közkönyvtárak kulcsszerepét akarjuk megfogalmazni, akkor a világon mindenhol az ismeretanyagokhoz történő azonos esélyű hozzáférés biztosítását említik. A járvány okozta kényszerhelyzet az egész világon rámutatott arra, hogy a pandémia miatti korlátozások fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségek hatását. A digitális szakadék különösen negatívan érinti az internet-előfizetéssel nem rendelkezőket. Számukra sokszor a könyvtár jelenti az egyetlen helyet, ahol elérhetik a világhálót, akár tanulási célból is. Nagyon fontos ez a lehetőség az alacsony jövedelmű családok esetében. A könyvtárak publikus WiFi-je ráadásul a könyvtárépület közelében is működik, így közterületről is hozzáférhető bárki számára. A könyvtárak szociális funkciója a járvány hatására megerősödött. Számos közösségi alkotótérrel (makerspace) rendelkező könyvtár a saját gépparkja bevetésével nekilátott védőfelszerelést, műanyag arcpajzsokat nyomtatni. Az USA-ban például a járvány okozta gazdasági válságra a könyvtárak olyan foglalkozásokkal reagáltak, amelyek az önéletrajzírást, az álláskeresést és az interjúzást gyakorolták, de számos többnyelvű YouTube-oktatóvideó is született.
Csakúgy, mint szinte minden más a világon, úgy a könyvtárak szolgáltatásai is az online térbe költöztek. A bezárt könyvtárak mindenhol megkönnyítették online szolgáltatásaik elérését, és ahol lehetett, biztosították a távbeiratkozást. A tavaszi időszak pedig az évtizedek óta épülő digitális könyvtári gyűjtemények és szolgáltatások igazi erőpróbájává volt. A koronavírus-válság egyik tanulsága, hogy a kényszerhelyzet miatt megnövekedett igény elősegítette a digitális szolgáltatások gyors fejlesztését. A válsághelyzetre adott megoldások minden másnál jobban alátámasztották az évtizedek óta zajló digitalizálási folyamatok létjogosultságát.
A távmunkára átállással és az online szolgáltatások kínálásával a könyvtárak közösségi funkciója átalakult. Az eddig helyben látogatott foglalkozások, csoportos rendezvények a kibertérbe kerültek. A partnerséget a közösségi médiafelületek támogatják. Szinte egyik napról a másikra jelentek meg a könyvtárak online mesefelolvasásokkal, könyvklub-foglalkozásokkal, könyvajánlókkal, különféle hobbitevékenységekkel, zenei programokkal. Sokan a használókat is alkotásra bátorították, amiből pandémiaírások születtek novellák, versek és elbeszélések formájában.
A koronavírus és az olvasás
A kulturális szereplők, a döntéshozók körében már évek óta okoz fejfájást az olvasás egyre csökkenő népszerűsége. Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány a megannyi negatív hatása mellett az olvasási szokásainkra pozitív hatással volt. Hugo Setzer, a Kiadók Nemzetközi Egyesületének (IPA) elnöke szerint a kényszerű otthonmaradás olvasási bummhoz vezet, hiszen a könyvek a négy fal közt élők számára menekülést kínálnak a nyomasztó valóságból, segítenek megérteni a történteket és felkészülni a jövőre. Hugo Setzernek pedig igaza volt, hiszen a Goodreader vagy a BBC is megírta, hogy a legnagyobb angol nyelvterületeken (Angliában, USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is) rohamosan megemelkedtek a könyveladások. Mindez nem is meglepő, hiszen a szórakoztató célú olvasás például a krízis idején erőt adhat. A jó irodalmi mű segít megérteni a különböző emberi kapcsolatokat, azok mélységeit és következményeit, valamint emlékeztet az igazán fontos értékekre.
A könyvszektorban azonban nem minden szereplő örült hasonlóan a járványnak. Míg az online könyvkereskedők virágzásukat élik, addig a könyvszektorban dolgozó alkotók, műfordítók számára már nem ilyen rózsás a helyzet. Sok más művészeti ághoz hasonlóan ők is megsínylik a rendezvények elmaradását és az ezekből következő bevételkiesést. Az európai országok többsége állami támogatással próbálja biztosítani a művésztársadalom fenntartását a válság végéig.
Könyvtárak a szakirodalomért
A hazai könyvtárak az eddig nem tapasztalt emberi és szakmai kihívások ellenére rugalmasan reagáltak a nem ismert helyzetre. A nemzetközi színtéren alkalmazott, a pandémiás helyzethez illeszkedő megoldások Magyarországon is megjelentek, gyakran még azelőtt, hogy tudomásukra jutott volna a máshol bevezetett gyakorlat. A személyes használati lehetőség híján a használókkal való kapcsolat fenntartása a szolgáltatások és a kapcsolattartás online térbe terelésével vagy pedig speciális programok indításával volt biztosítható.
Mindezeken kívül a könyvtárak új funkciót is betöltöttek a járvány alatt: a hiteles információk gyűjtőhelyeként és szolgáltatójaként számos könyvtár összegyűjti, majd online csatornáin frissítve közzéteszi az országos és az adott településre vonatkozó járványügyi rendelkezéseket és a megbetegedés megelőzésére szolgáló tanácsokat. Több, a kutatókat, orvosokat, döntéshozókat segítő könyvtári információs szolgáltatás is elérhetővé vált: az Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár (Medinfo) a koronavírussal kapcsolatos, tudományos értékkel bíró cikkeket, tanulmányokat gyűjti össze, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) Covid–19-tudástérkép és -tudásbázis platformja pedig bibliometriai elemzésen alapuló kutatással segít, a szakirodalmi hivatkozások alapján összefüggésekre irányítja rá a figyelmet és a legmodernebb tudástérképpel vizualizálja a szakirodalmi cikkeket. A szakirodalom összegyűjtésével összefüggésben a könyvtárak a szakdolgozatot vagy doktori disszertációt írók kezét sem engedte el, hiszen a könyvtárosok azonnali üzenetküldő platformokon, e-mailben és telefonon is készségesen segítették a tanulókat. A kutatókat, hallgatókat és oktatókat folyamatosan tájékoztatják a könyvtárosok az elérhető online szakirodalmi adatbázisokról, továbbá online távoktatási anyagokat készítenek a témához kapcsolódóan a könnyebb használat érdekében. Jellemző még a hálózatról szabadon elérhető releváns digitális források feltárása, szolgáltatása a távolléti oktatáshoz, vizsgákhoz.
Kultúra és szórakozás
A könyvtárak persze nemcsak a tanulókat, az oktatókat segítették online szolgáltatásaikkal. A könyvtárak ugyanis nemcsak információtároló funkciójukat helyezték online térbe, hanem helyi közösségépítő tevékenységeiket is. Ilyenek voltak a rendezvények, a szakmai konferenciák online megtartása, a mese- és szépirodalom felolvasása, a papírszínházas és ismeretterjesztő előadások, videós könyvismertetések és ajánlók, valamint podcast adások készítése különböző témákban. Az előre megtervezett kiállítások és könyvtári séták virtuális formában való megjelenítése pedig hatalmas hiányt próbál pótolni a művészetet és kultúrát kedvelők életében. Több könyvtárban ezenfelül könyvtári vetélkedőket, helyismereti kvízt, író-olvasó találkozókat, biblioterápiás és klubfoglalkozásokat tartanak az interneten keresztül.
A könyvtárak a pandémiától magányba taszított emberek kezét sem engedték el, hiszen a százhalombattai könyvtárban például olyan telefonos szolgáltatást is igénybe vehettek a használók, amely egy kis beszélgetéssel, egy-egy irodalmi részlet felolvasásával igyekezett csökkenteni a magány érzését.
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár
