Lencse, malacfarok, seprű meg a szilveszteri babonák
Lehoczki Dávid | 2020.12.31. | Aktuális

Lencse, malacfarok, seprű meg a szilveszteri babonák

Összegyűjtöttünk néhány magyar és nemzetközi babonát, amelyekre érdemes odafigyelni, hogy szerencsénk legyen az új évben.

Szerencsét hozó hiedelmek:

  • Újév napján, aki korán kel, az egész évben friss lesz.
  • Ha nem eszünk meg mindent szilveszterkor, akkor az ételekből az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
  • A folyó menti magyar vidékeken, ha szilveszterkor halat eszünk, annyi pénzünk lesz, ahány pikkely van a halon.
  • Minél több tölteléket rakunk a szilveszteri rétesbe, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
  • Azokban a családokban, ahol egyedülálló leány vagy legény van, mandulaszemet kell főzni a lencsefőzelékbe. Amennyiben ezt megtalálja, a babona szerint a következő évben megházasodik.
  • Süssünk szilveszterkor a pogácsába érmet, s aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve.
  • Aki reggel a kútról elsőnek mer vizet, az elviszi az „aranyvizet”, és egész évben szerencsés lesz.
  • Ha szilveszter éjjelén pénzérmét kötünk madzagra, és kilógatjuk az ablakon, majd éjfél után a madzag segítségével behúzzuk a házba, akkor a pénzhez jutási esélyeinket növelhetjük a következő esztendőben.
  • Ha emeletes házban lakunk, az éjféli óraütés után álljunk fel, menjünk fel az emeletre, mielőtt lemennénk egy alacsonyabb szintre.
  • Akitől szilveszterkor csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.
  • Ha tartunk malacot a háznál, éjfélkor húzzuk meg a farkát. Amilyen hosszan visít a malac, olyan hosszú lesz a jó hírünk az új esztendőben.
  • Szilveszter éjjelén az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen és az új év bejöhessen.

Szerencsét hozó nemzetközi babonák:

  • A bajor szokások szerint ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat teszünk a párnánk alá, akkor szilveszteri álmunk beteljesedik.
  • A szlovákoknál szerencsét hoz, ha az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek.
  • A svájciak abban hisznek, hogy ha pontban 12 órakor 12 sört isznak meg, akkor az új évben szerencséjük lesz.
  • A fehéroroszok újévi kívánságaikat 12 papírdarabra írják fel, majd éjfélt követően meggyújtják ezeket. Az teljesül, ami a 11. óraütésnél még nem égett el.
  • A koreaiak úgy védekeznek a gonosz ellen, hogy lapátokat, gereblyéket és rostákat támasztanak a ház falához.
  • A japánok a bejárat felé szalmaköteget feszítenek, hogy távol tartsák a rossz szellemeket.
  • Az olaszok éjfélkor 12 szőlőszemet esznek meg, valamint az új év első napján új, piros alsó és felső ruházatot viselnek.

Balszerencsét hozó hiedelmek:

  • Ha újév napján szerencsétlenség ér bennünket, akkor egész évben szerencsétlenek leszünk.
  • Szilveszterkor nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
  • Aki az új év első napján veszekedik, annak az egész évet veszekedéssel kell töltenie.
  • Ha újévkor kivisszük a szemetet, kidobjuk vele a szerencsénket.
  • Ha újévkor elsőként rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.

Balszerencsét hozó nemzetközi babonák:

  • Angliában úgy tartják, hogy balszerencsét jelent, ha előre kiakasztjuk a következő évi naptárt vagy bejegyzést írunk a jövő évi határidőnaplóba.
  • A kínaiak szerint aki újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencséjét.
  • A görögök szerint ha újévkor nem húzzák fel az összes órát a házban, az balszerencsét okoz.

Felhasznált források: Kovács János: Szeged és népe, Rosta Erzsébet és Rábai Attila: Hiedelmek, hagyományok, babonák; Deboorah Murrel: Babonák könyve; Ditte és Giovanni Bandini: Babonák lexikona; Alon.hu; Harmonet.hu

Fotó: MTI/Mónus Márton
Kapcsolódó cikkek

A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, Újév előestéje, a karácsonyi időszak hetedik napja. Ezen a napon búcsúzik el a nyugati világ az óévtől. Nevét I. Szent Szilveszter pápáról kapta, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben, december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep napja a nyugati kultúrában kezdetben változó volt. Volt, amikor december 24-én ünnepelték, de volt, hogy előrecsúszott vízkeresztre, illetve a háromkirályok napjára. Végül 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült a január elseje. Sok országban családi összejövetelekkel, evéssel-ivással és tűzijátékokkal ünneplik. Egyes keresztény templomokban szilveszter éjszakáján virrasztást is tartanak. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és az új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár.