Ma van a nemzetközi energiatakarékossági világnap
Huszonegy éve Magyarországon is megtartják a nemzetközi energiatakarékossági világnapot. Azóta minden évben március 6. az egyik olyan nap, amikor a média és a zöldszervezetek felhívják a figyelmet a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés fontosságára.
Ahogy a Föld népessége nő, az egy főre eső erőforrások mennyisége csökken, de bolygónk természeti kincsei is folyamatosan apadnak. Ezért egyre fontosabb témává válik az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások. A legnagyobb kérdés pedig az: hogyan lehet rávenni az embereket, hogy környezettudatosabban éljenek. Az egyik válasz a világ minden táján megrendezendő energiatakarékossági világnap, amit az egész hónapot átölelő programsorozat övez, kezdve az ezzel kapcsolatos rajzversenyektől egészen a március 28-i Föld órájáig, amikor is hatvan percre elsötétül minden. Természetesen nemcsak ebben a hónapban, de máskor is fokozottan figyeljünk oda a rendelkezésre álló energiaforrások minél hatékonyabb felhasználására, illetve a felesleges pazarlás megszüntetésére!
Az EU is törekszik a környezettudatosságra
Idén március elsejétől az Európai Unió (EU) a környezettudatos tervezésre vonatkozóan több szabályt is hatályba léptetett. Az egyik, hogy a gyártók vagy az importőrök mostantól kötelesek a szakszervizek rendelkezésére bocsátani egy sor alapvető alkatrészt az uniós piacon forgalomba hozott egy adott modellhez legalább 7-10 évig. Ez nagyban segíti a műszaki cikkek javítását, hogy ne kelljen mindenből újat vásárolni. A másik szabályozás, ami szintén március elsejével lépett hatályba, hogy minden üzletnek és online kiskereskedőnek alkalmaznia kell az uniós energiacímke új változatát, amely kezdetben négy termékkategóriára vonatkozik: a hűtőszekrényekre és fagyasztókra, a mosogatógépekre, a mosógépekre és a televíziókészülékekre. A legfontosabb változás a visszatérés az A-tól a G-ig terjedő skálához, mivel egyre több termék éri el a jelenlegi skála szerinti A+, A++ vagy A+++ minősítést. Az említett új skála szigorúbb, és úgy alakították ki, hogy nagyon kevés termék képes azonnal elérni a legjobb, A minősítést, teret hagyva a hatékonyabb termékeknek. A piacon jelenleg a legenergiahatékonyabb termékeket jellemzően B, C vagy D címkével látják el. A címkéken több új elem is szerepelni fog, többek között egy uniós adatbázisra mutató QR-kód, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy további információkat szerezzenek a termékről. Szeptember 1-jétől pedig új címkék vonatkoznak majd a villanykörtékre és a rögzített fényforrással rendelkező lámpákra, az elkövetkezendő években pedig további termékek következnek.
Óraátállítás: segít az energiatakarékosságban?
Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint hatvan országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvásszövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint az óraátállítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás és az ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az említett kutatások tudatában az EU-ban 2018-ban (410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett) – a lakosság megkérdezését követően – az óraátállítás eltörlése mellett döntöttek. Ennek ismeretében akik a téli időszámítást szeretnék választani, azoknak 2021. október utolsó vasárnapján kell tekerniük még egyet, azonban ha a nyári időszámítás mellett döntenek, akkor 2021. március utolsó vasárnapján kell átállítani utoljára az órákat. Ha a magyarok többségének akarata érvényesül, a márciusi lehet az utolsó óraátállítás. A felmérések szerint a lakosság 78 százaléka törölné el az óraátállítást, közülük 62 százalék szavazott a nyári időszámításra és 28 százalék a télire. Hogy Magyarország melyik időszámítást választja, még nem derült ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint „a képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek” – írja az Eduline. Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámítást választaná. Ezzel egyébként az eredeti GMT+1-es időzónából automatikusan a GMT+2-es időzónába kerülnék, amely például jelenleg Romániában használatos.
Felhasznált források: MTI/Népszava/Eduline/Funzine/agoramu.hu
