Ma van a palacsinta világnapja
Lehoczki Dávid | 2021.02.16. | Aktuális

Ma van a palacsinta világnapja

A palacsinta az egyik legnépszerűbb étel a világon, amely minden nemzetnél ismert valamilyen formában. De honnan ered az étel, és miért pont húshagyókedden van a palacsinta világnapja?

Már a rómaiak is sütögették

A placenta (palacsinta) a római korból származik. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy pajzson sütötték. Alapvetően egyszerű volt az elkészítése, hiszen csak liszt, víz és só kellett hozzá. Az ebből készült étel hosszú ideig eltartható volt, ami fontos szerepet játszott a légiósok ellátásában. A palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el, a Duna medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre. Ezért is fogyasztják a mai napig mindenhol Európában. Az első fennmaradt receptek a XV. századból származnak, az első magyar nyelvű leírás pedig az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának XVI. század végén írt szakácskönyvében olvasható.

Mi köze a húshagyókeddhez?

A palacsinta világnapját a húsvét előtti 47. napon, húshagyókedden ünneplik, ami – évenként eltérően – február 3-a és március 9-e közé esik. Ez az a nap, amikor még utoljára nagy lakomát lehet csapni. A negyvennapos böjt előtt a maradék tojást és zsírt fel kellett használni, aminek a palacsintakészítés volt a legegyszerűbb módja.

pixabay.com-
Fotó: pixabay.com

Nemzetenként más és más

Magyarországra jellemző a vékonyra sütött tészta, amit tojásból liszttel, tejjel, sóval és szódavízzel kevernek ki. Legnépszerűbb fajtái a csokis, a mazsolás-túrós és a lekváros változat. A franciák élesztővel és sok tojással alaposan kikevert tésztát használnak, és – hozzánk hasonlóan – édes tölteléket tesznek bele. Az oroszok élesztős-búzakorpás vagy hajdinatésztából készítik palacsintájukat, valamint az egyes egyházi ünnepekhez különböző tölteléket (mák, méz alma) alkalmaznak, amiket a sütést megelőzően kevernek bele. Az amerikaiak a palacsinta tésztájához sütőport és szódabikarbónát tesznek, ezáltal a palacsinta habkönnyű, de vastagabb lesz. Tálaláskor édes önteteket (juhar- vagy áfonyaszirup) használnak. A maláj palacsinta különlegessége, hogy a tésztában pandanlevél-kivonat van, amitől az étel zöld színű lesz. A malájok a pandankivonat mellett apróra vágott levelekből, lisztből, kókusztejből, sóból és tojásból készítik el a finomságot, tölteléknek pedig kókuszreszelékből összedolgozott pandanlevelet használnak. Az indiai palacsinta úgy készül, hogy a vízben áztatott feles borsót és rizst összetörik, majd csípős paprikát, sót, valamint vizet és joghurtot tesznek hozzá. A marokkói tésztát vastagabbra sütik és édesítik, töltelékként kókuszreszelékkel összekevert kakaót használnak, amelyet reszelt narancshéjjal és kristálycukorral kevernek el, majd vaníliamártással tálalják. A pikelet (kis csuka) egy kis, vastag palacsinta, mely Ausztráliában és Új-Zélandon közkedvelt. A tészta fehér lisztből készül élesztővel, melybe cukrot, tejet, tojást és vajat kevernek, majd édes gyümölcsökkel, lekvárokkal és szirupokkal töltik. Végül, de nem utolsósorban említsük meg Mexikót is, ahol tortillának nevezik az ételt, melyet babpürével és darált hússal töltenek, és paradicsomszószt öntenek rá.

Magyar specialitások

A palacsintának nemcsak édes, hanem sós változata is van, mint például a hortobágyi húsos palacsinta, amit darált pörkölthússal készítenek. Az étel érdekessége, hogy a neve ellenére nem a Hortobágyról származik. Az 1958-as brüsszeli világkiállításra találta ki egy magyar szakács, nevét pedig marketingfogásként kapta. Kifejezetten a kiállításra összevágott borjúpörkölttel készítették, ami egyedi íze miatt hamar népszerűvé vált a vendéglátóhelyek étlapjain. A hortobágyi mellett még egy magyar specialitással büszkélkedhetünk. A világhírnevezett szerzett desszertkülönlegesség a Gundel-palacsinta, amelyet Márai Sándor felesége, Matzner Lola talált ki. Az első Gundel-palacsintát Gundel Károly készítette el, aki a darált dióval, rummal és mazsolával töltött palacsintát tojássárgájából, tejszínből és kakaóporból készült étcsokoládé-öntettel tálalta. Mára hungarikummá és az osztrák konyha mindennapjaivá vált. A Gundel-palacsinta mellett magyar specialitásnak számít még a rakott palacsinta is.

A briteknél tradíciónak számít ez a nap

Angliában a farsangi időszak a palacsintanappal, a Pancake Day-jel ér véget. A szigetországban régi hagyomány a palacsinta levegőbe dobása és megfordítása, illetve az ehhez a naphoz köthető palacsintaversenyek és „palacsintafutások”, amik nagy népszerűségnek örvendenek. Sőt a briteknél a déli harangszó jelezte ezen a napon, hogy megkezdődhet a palacsintasütés. Ezt nevezik palacsintaharangnak.

Palacsintarekordok

Minden idők legnagyobb palacsintáját 1994-ben, az angliai Rochdale településen sütötték ki. Átmérője 15 méter volt és három tonnát nyomott, ami nagyjából kétmillió kalóriát tartalmazott. A legmagasabb palacsintahalmaz pedig 35 hüvelyk volt, amit 2004-ben a hollandiai Efteling vidámparkban alkottak meg. De természetesen a palacsintának magyar rekordja is van. A Kőbányai Szabadtűzi Lovagrend tagjai 2017-ben elkészítették, majd a gyerekeknek kiosztották a világ leghosszabb palacsintáját, ami 133 méter és 75 centiméter hosszú volt.

Fotó: pixabay.com
Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Önnek melyik a kedvenc palacsintája?


A Gundel-palacsinta receptje

gundel.hu-
Fotó: gundel.hu

Hozzávalók 20 darabhoz: 8 db tojás • 300 g liszt • 750 ml tej • 300 g vaj • csipet só és vaníliás cukor • 400 g dió • 240 g kristálycukor • 160 ml víz • 20 g mazsola • csipet fahéj • reszelt narancs- és citromhéj • 400 g étcsokoládé • 400 g tejszín • 50 ml rum

Elkészítés: A tojást, a tejet, a cukrot és a sót keverjük el egy habverővel, adjuk hozzá a lisztet, és keverjük el csomómentesre. Szódavízzel állítsuk be a tészta sűrűségét – leginkább a híg tejföléhez hasonlítson –, majd fél órán keresztül pihentessük. Egy kiolajozott, kb. 20 cm átmérőjű palacsintasütőt hevítsünk fel, öntsünk bele kb. 1/3 csészényi tésztát úgy, hogy az egyenletesen bevonja a serpenyő alját. Kb. 20 másodperc sütés után a palacsintát fordítsuk meg, és süssük készre. A diót szárazon pirítsuk meg, majd a felét daráljuk finomra, a másik felét pedig durvára. Öntsük össze a többi hozzávalót, forraljuk fel, majd forrázzuk le vele a diót. A tejszínt kezdjük el melegíteni, adjuk hozzá a csokoládét, és olvasszuk fel benne (óvatosan, figyeljünk, hogy ne forrjon fel), majd keverjük simára, és adjuk hozzá a rumot. A palacsintákat a diótöltelékkel töltjük, majd feltekerjük. A két végét levágjuk, ezekre a tálaláskor nem lesz szükség, nyugodtan megehetik. A feltekert palacsintát két részre vágjuk, tálaláskor három tekercs kerül a tányérra, így valójában mindenki 1,5 palacsintát kap. Tálaljuk csokoládészósszal, és hintsük meg porcukorral.

Forrás: Gundel.hu