Magyar jászolok a Vatikánban
Idén hét – magyar kézművesek által készített – jászol képviseli Magyarországot a 100 betlehem (100 Presepi) elnevezésű kiállításon Vatikánvárosban.
Szokás szerint idén is a világ mintegy harminc országából több mint száz alkotás érkezett Rómába. A járvány miatt azonban a zárt terem helyett szabadtéri kiállítóhelyen – a Szent Péter teret övező oszlopcsarnok egyik szárnyában – mutatják be az alkotásokat. A kiállítást, amelynek idén Ukrajna a díszvendége, 2021. január 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Gál Anna, A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) elnöke elmondta, hogy a Vatikánban immáron negyvenötödik alkalommal rendezik meg a nemzetközi kiállítást. Az AMKA huszonhetedik éve segíti a magyar kézművesek alkotásainak eljuttatását, a római magyar nagykövetséggel együttműködve.
A vatikáni zsűri által kiválasztott alkotásokat és azok művészeit az alábbiakban mutatjuk be.
Kaics Julianna: Szent Család
Kaics Julianna szalma-, csuhé- és vesszőfonó, valamint népi játszóházvezető Balatonfűzfőn. Mintegy negyven évig vegyésztechnikusként dolgozott, és csak nyugdíjasként tanulta ki a csuhé-, szalma- és vesszőfonás rejtelmeit. 2000 óta aktívan foglalkozik kézművességgel. Alkotásai már korábban is eljutottak a 100 betlehem kiállításra. Először 2012-ben, majd 2019-ben. A jelenleg kiállított, Szent Család című kompozíciójában az alakok kukoricacsuhéból készültek, amelyeket vesszőalapra helyezett. "2000-ben kezdtem el kézművességgel foglalkozni Veszprémben, a művelődési központban. Először Antal Katalin szervezésében a csuhé- és szalmafonással ismerkedtem meg Tamás Sándorné (Terike néni) tanítványaként, majd Békéscsabán és Székesfehérváron sajátítottam el a vesszőfonást. Korábban óvodákban és iskolákban tartottam kézműves foglalkozásokat. Jelenleg a veszprémi agorában a kézművesműhely és kosárfonó klub tagjaként tevékenykedek. Mindemellett tagja vagyok a balatonfűzfői öregdiákok körének is." – mondta az alkotó.
Szigeti Mónika: Menekülés Egyiptomba
Szigeti Mónika természetes anyagokból készít egyedi kézműves alkotásokat Taksonyban. Műve először jutott el a nemzetközi kiállításra. – Az én alkotásom nem igazán jászol témájú, már a tervezésnél nem a megszokott képet szerettem volna megjeleníteni. Eszembe jutott a Menekülés Egyiptomba című fejezet (Máté 2. 13-18), ahol Józsefnek egy angyal jelenik meg, aki elmondja, hogy Heródes elrendeli majd az összes kétévesnél fiatalabb gyermekélet kioltását, ezért keljenek útra Egyiptomba. Az üzenete pedig ennek a térben megalkotott fejezetnek az ember megkérdőjelezhetetlen hite teremtőjében – fogalmazott az alkotó. Jelenlegi művét kukoricacsuhéból és fakéregből készítette. Különlegessége a színezett csuhé.
Gelencsér Julianna: A betlehemi csillag fénye beragyog az ablakon
Gelencsér Julianna csuhéműves népi iparművész, népijáték-készítő. Tácon él, és mintegy húsz éve foglalkozik kézművesmunkákkal. Idén harmadik alkalommal pályázott sikeresen a programra. Korábban 2011-ben és 2017-ben jutott el egy-egy alkotása a Vatikánba. Idei művében az istállót fából, az alakokat pedig terméssel kombinálva csuhéból készítette. – Nagyon szeretem az alkotói folyamatot, nagyon sokat el tudok időzni azon, hogyan is rendezzem el az installációt – jegyezte meg a művész.
Garamvölgyi Adrienn: Jézus születése
Garamvölgyi Adrienn Budapesten él, főállásban tanít, mellette pedig gyékény-, csuhé- és szalmafonó. Az éppen aktuális betlehem alapjait mindig a kisújszállási kézművestáborban készíti el, majd azt az őszi szünetben fejezi be. Az idei pályaművében egy fakereszten ábrázolta Jézus születési jelenetét csuhéfigurákkal. – Csodaként éltem meg, hogy a munkám eljutott Vatikánba, mivel én abban a hitben voltam, hogy a kiállítás a pandémia miatt elmarad – osztotta meg velünk az örömét az alkotó.
Kurdi Csilla: Betlehemi éj
Kurdi Csilla Kaposváron él, és rajztanári diplomával rendelkezik. Jelenleg azonban néptáncot tanít egy művészeti iskolában. 2018-ban ismerkedett meg a különleges paverpol technikával, azóta textilszobrokat készít. Ezzel a technikával tulajdonképpen minden természetes anyag megragasztható, és miután megszárad, szobor minőségű szilárdságot biztosít. A jászol is ezzel a dekorációs technikával készült, amit egyébként tavaly már a Duna Palotában bemutatott. – Tavaly mutatkozott meg először nagyközönség előtt az alkotásom, idén pedig a vatikániak is kiválasztották. Nagyon kalandos úton jutott el a jászol külföldre, hiszen mikor felhívtak, hogy juttassam el az AMKA központjába, akkor éppen karanténban voltam a koronavírus miatt, de végül egy telekocsival megoldottam a szállítást. Boldog voltam, mikor megtudtam, hogy megérkezett a Vatikánba az általam készített betlehem, mert a hagyományőrzés a szívügyem, főleg a karácsonyi ünnepkör.
Harsányi Tiborné: Betlehem a Szent Családdal és a három királlyal
Harsányi Tiborné Budapesten él, a XVI. kerületben. A közgazdasági szférában dolgozott. 2003-ban kezdett el kézművességgel foglalkozni, majd 2009-ben, mikor nyugdíjba ment, megismerkedett a szalmafonással. 2010-ben végezte el a Népi Játszó-ház vezetői tanfolyamot, de úgy érezte, hogy kevés számára az, hogy csak gyerekekkel foglalkozzon. Ezért különböző kézművesszakvizsgákat tett, azóta pedig felnőtteknek is átadja az általa megszerzett tudását. 2015 óta nyílt műhelye és bemutatóterme van, ahová bárki betérhet körülnézni. Második alkalommal jut el az alkotása Rómába. A Vatikánban kiállított alkotás különféle szalmafonásokkal készült és pókhálós alapon áll.
Czupp Pál: A Szent Család megpihen
Czupp Pál Jász-Nagykun-Szolnok megyei Príma-díjas fafaragó népi művész. Kunhegyesen lakik, és mintegy harminc éve foglalkozik fafaragással. Saját számításai szerint eddig mintegy ezerhétszáz alkotást készített. Munkája során figyelembe veszi a fa természetes szépségét. Több mint tíz évvel ezelőtt már eljutott egy munkája a Vatikánba. A mostani alkotásának alapját diófagyökérből vágta ki, ami két csúcsot alkot. A fakéregbe helyezett Mária-, József- és Jézus-alakokat pedig vadkörtefából készítette.
Fotók: AMKA/alkotók
