Megszületett Európa 6. legnagyobb városa
Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban. Miközben persze minden napra ezernyi érdekes esemény jut, válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1860. október 20.: Ferenc József kiadja az Októberi diplomát
Ferenc József 1849 után egy évtizedig központosítva és abszolutisztikusan irányította birodalmát. Az 1859-es háborús vereség hatására reformokat határozott el. De nem előre, hanem visszafelé lépett. Nem polgári alkotmányos monarchiát vezetett be, hanem újra életbe léptette a rendi korszak 1848-ban megszüntetett intézményeit. Így sikerült egyszerre elégedetlenséget kelteni a konzervatívokban és a liberálisokban egyaránt.
1805. október 21.: Trafalgar
Trafalgarnál Nelson admirális (aki maga is meghalt a csatában) tönkreverte ugyan a francia flottát, de ettől még töretlen maradt Napóleon szárazföldi hatalma: egyszerre zúzta szét az orosz és osztrák erőket Austerlitznél, ugyanebben az évben. Annyit Nelson elért, hogy a tervezett angliai invázió elmaradt, később a léghajókkal, sőt tengeralattjárókkal tervezett átkelést is elejtették.
1956. október 23.: Forradalom Budapesten
Az egyetemisták felvonulásán ahhoz hasonló rigmusokat skandáltak az emberek, amilyenek az 1946–47-es baloldali tüntetéseken voltak szokásban. Ám ezek most a kommunista vezetés ellen irányultak. Az egyik így szólt: „Azt kérdezik Pesten-Budán: hová lett a magyar urán?” A közfelfogás ugyanis az volt, hogy az oroszok ellenszolgáltatás nélkül kiviszik az országból az uránt az atombombához. A lengyel események követésére utalt a következő: „Ne csináljunk mindent késve, Nagy Imrét a vezetésbe!”
1648. október 24.: A vesztfáliai béke
Harmincéves háborút zárt le a béke, kétszáz évre kis (több mint háromszáz) darabokra bontva a Német Birodalmat. Hollandia és Svájc függetlenségét is ekkor ismerte el véglegesen a császár. A Habsburgoknak egy vigaszuk maradt: a csehekkel azt csinálhattak, amit akartak. Katolizálhattak, centralizálhattak. Magyarország köztes helyzetbe került: sem a birodalmi fejedelmek függetlenségét nem élvezte, sem a csehek alávetettségét nem szenvedte el. Bethlen Gábor és Rákóczi György a háború közben ismételten kiharcolta a magyarországi rendek jogainak és a vallásszabadságnak az elismerését.
1873. október 25.: Létrejön Budapest
Pest és Buda királyi városok, Óbuda mezőváros és a Margitsziget területe egyesült ekkor. A város élén a főpolgármester állt, akit a király nevezett ki: a városi igazgatás jogszerűségét felügyelte. A város önkormányzatának élén a polgármester állt, akit az úgynevezett Törvényhatósági Bizottság (Thb) választott. Kerületi önkormányzatok nem léteztek. A Thb tagjait részben választották, részben a leggazdagabb polgárok közül kerültek ki. Az új város népességét tekintve (melynek mintegy a fele nyomorgó volt) rövidesen Európa 6. legnagyobb és egyik leggyorsabban gyarapodó városa lett. Egy időben a világ legnagyobb termelésű malomipari központja.
