Mi a hiba?
Balázs Géza | 2020.08.22. | Aktuális

Mi a hiba?

Szórakoztató és tanulságos nyelvi sziporka.

Ártatlan kalocsai embereket akasztottak fel. Tombolt a vörösterror: „a Szent István király út mentén ma is több olyan fa sorakozik, amire 101 éve ártatlan kalocsaiakat lógattak fel. … A szónok ezt követően felsorolta annak a 20 kalocsainak a nevét, akiket abban a véres 48 órában fellógattak vagy agyonlőttek.”

Mi a hiba? Hát a fellógattak és a lógattak fel. Miért? Mert kegyeletsértő. A fellógat is azt jelenti, hogy felakaszt, de gúnyosan. Fellógatni a gazembereket szokták. De az írás egyértelműen közli: „ártatlan kalocsaiakat”. Nem, őket nem fellógatták, hanem felakasztották… Ne keverjük össze az áldozatokat és bűnösöket!

Ittasan ment lopni, végül gyilkolt: „A fellebbviteli főügyészség szerint miután a vád tárgyát képező bűncselekmény 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő, a többszörösen büntetett előéletű vádlott vonatkozásában mind a szökés és elrejtőzés, mind a bűnismétlés veszélye egyaránt fennáll.”

Mi a hiba? A mind… mind páros kötőszó és az egyaránt határozószó szerepe ugyanaz, jelentésük körülbelül ez: egyenlő mértékben, egyformán. Tehát elég lenne csak az egyik: vagy mind a szökés és elrejtőzés, mind a bűnismétlés veszélye fennáll; vagy a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye egyaránt fennáll.

Három autót rongált meg hajnalban: „A nyomozók kamerafelvétel alapján beazonosították a fiút, akit hétfőn elfogtak.”

Mi a hiba? Nem kell a be-. Elegendő ennyi: a nyomozók azonosították a fiút.

Megbánta tettét, elszállította az illegális hulladékot: „A beazonosítást követően a városrendészek felkeresték a hulladék tulajdonosát, aki megbánta és vállalta tette következményeit.”             

Itt sem kell a be-, de a második tagmondat értelemzavaró, mert nem mindig lehet két igét – éppen vonzataik különbözősége miatt – összekapcsolni. A mondat most azt jelenti, hogy a hulladék tulajdonosa megbánta és vállalta tette következményeit. Holott nyilván arról van szó, hogy megbánta tettét és vállalta annak következményeit.

Kamionban is próbálkoztak a migránsok: „Az illegális migránsok jogellenesen, a jármű rakománya között elbújva próbáltak meg bejutni az országba.”

Mi a hiba? A túlmagyarázás. Az illegális már önmagában jogellenes. Tehát: Az illegális migránsok a jármű rakománya között… vagy: A migránsok jogellenesen, a jármű rakománya között…

A kasszafúró el akarta ásni a trezorokat: „Vádat emelt a K. Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki ismeretlen bűntársaival 2018-ban két k.-i cég telephelyére tört be. A második akciónál elvittek két széfet, bennük 34 millió forinttal, de mikor a vádlott elásta őket, pont jöttek a rendőrök. (…) A fejszét és a pajszert egy esőcsatornában rejtették el, a széfeket pedig a vádlott Kecskemét környéken, egy szőlőlugasnál ásta el, de a közelben rendőrök igazoltatták és megtalálták a zsákmányt.”      

Mi a hiba? Egyre gyakoribb sajtónyelvi jelenség, hogy a cím nem tükrözi a cikk tartalmát. Itt a cím azt állítja, hogy a betörők csak elásni akarták a széfeket, a cikkben levő igealakok (elásta, ásta el) pedig a cselekvés befejezettségét sugallják. Vagy esetleg azt akarták közölni, hogy éppen folyamatban volt az elásás, amikor lelepleződtek? Akkor ezt kellett volna írni: „de mikor (mialatt) a vádlott ásta el őket, pont jöttek a rendőrök”.

(A példákat Balog Lajos kiskunhalasi tanár gyűjtötte.)

Fotó: pixabay
Névjegy
Fotó: magyartanszek.partium.ro

Dr. Balázs Géza 1959. október 31-én született Budapesten. Nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes. Édesapja, P. Balázs János a Nyelvtudományi Intézetnek csaknem negyven éven át munkatársa. 1966 és 1974 között a Keresztúri Úti Általános Iskolába járt, majd 1974-től 1978-ig az I. László Gimnáziumba Kőbányára. Érettségi után az ELTE BTK magyar–népművelés szakára nyert felvételt, letöltötte az előfelvételis katonaságot (1978–1979: honvéd Hódmezővásárhelyen), majd következett az egyetem (1979–1984). Az első év végén fölvette a néprajz szakot is. Magyar nyelv és irodalom szakon hamarabb végzett egy évvel; rögtön kapott egy ösztöndíjat. Mire néprajzból végzett, már tanársegédi állást kínált számára Fábián Pál tanszékvezető a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken. 1985-től tanársegéd, 1987-ben egyetemi doktorrá avatták. 1987 és 1993 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Gödöllői Képzési Helyén is tanított. 1990-ben a néprajztudomány kandidátusa; a munkahelyén ettől az évtől adjunktus, 1994-től docens, 2003-tól professzor.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön szerint gyakori, hogy egy cikk címe nem tükrözi a tartalmát?