A 41. Tokaji Írótábor résztvevői sétálnak Tokaj főterén a nyitónapon, 2013. augusztus 14-én.

Ők a Tokaji Írótábor díjazottjai

Sok szempontból különleges lesz az idei írótábor Tokajban: nemcsak a fajsúlyos központi téma, Trianon miatt, hanem azért is, mert a koronavírus-járvány ennek a nagymúltú rendezvénynek a lebonyolítását is befolyásolja. A szervezési nehézségek ellenére igen színes programkínálatot sikerült összeállítani, és az eseményeket akár online is követhetjük majd az írótábor Facebook oldalán. Papp-Für Jánossal, az egyesület ügyvezető titkárával beszélgettünk arról, hogy mi várható az elkövetkező három napban, augusztus 17-19. között. 

– Trianon 100. évfordulóján természetes, hogy az írótábor programjai is főleg erről szólnak majd. Hogyan nyúltak hozzá ehhez a még mindig érzékeny témához, milyen szempontok alapján hívták meg a vendégeket?

– Trianonról beszélni kell és nem lehet eleget. Amikor a tematikát és az előadók listáját összeállítottuk, az volt a fő szempont, hogy olyanokat hívjunk meg, akik legitimen tudnak nyilatkozni a témáról és újdonságokat, eddig nem ismert információkat is tudnak hozni a száz évvel ezelőtti eseményekről. Azt szerettük volna, hogy ütközzenek a vélemények, hogy valóban pezsgő és értékes beszélgetések alakuljanak ki. Úgy vélem, sikerült olyan, a saját területükön nagy nevű szaktekintélyeket meghívnunk, hogy erre bizton számíthatunk, érdekes viták lesznek. Arra is figyeltünk, hogy ne csak irodalmárok, hanem történészek, egyéb társművészetekben jártas meghívottjaink is legyenek, hogy valóban több nézőpontból tudjunk Trianonról párbeszédet folytatni. Így lesznek plenáris ülések, kerekasztal beszélgetések, tematikus folyóirat bemutatók, de virtuális kiállítás is. Ebbe a sorba illeszkedik a hétfő esti színházi előadásunk is, a Feketeszárú cseresznye, amely Hunyadi Sándor Trianon témájú darabja. Ezt szintén nagyon várjuk, a Miskolci Nemzeti Színház előadásában láthatjuk majd. 

– A legtöbb Trianonos rendezvény elmaradt vagy nagyon szűk körben lehetett csak megtartani a pandémia miatt. A szervezésbe mennyire szólt bele a vírus? Lesznek speciális intézkedések?

– Jelentősen beleszólt, nekünk is folyamatosan alkalmazkodnunk kellett az éppen hatályos előírásokhoz. A szokásos négy napos program idén három naposra szűkült, a junior tábort nem tudjuk sajnos megrendezni. A fiatal alkotók bemutatkozása is elmarad, hiszen Móricz-ösztöndíj pályázatot is csak később tudták kiírni. Mivel a határontúliak beutazása is rengeteg akadályba ütközik, így az előadók és a közönség soraiban is nagyon kevesen lesznek, Erdélyből tudnak csak néhányan eljönni. Sok, évről-évre visszatérő, idősebb résztvevőnk sem mer most nagyobb közösségbe menni. Ezek a tábor létszámát is befolyásolják, a szokásos 160-170 fő helyett idén 120 körüli résztvevőre számítunk. Természetesen figyelünk a biztonsági előírásokra, hogy az ültetés a szabályoknak megfelelő legyen, kézfertőtlenítők is minden helyszínen lesznek. Az írótáboros jelentkezés már lezárult, de az összes beszélgetés, zenei és színházi előadás nyilvános és ingyenesen látogatható külsősök számára is, így várunk minden érdeklődőt sok szeretettel. Akik pedig bármilyen ok miatt nem tudnak élőben velünk lenni, ők a Facebook oldalunkon követhetik majd az eseményeket. Ugyanitt megtalálható a részletes program a meghívottakkal, helyszínekkel is. 

– Trianonon kívül milyen témákra számíthatnak még a résztvevők?

– Kedden este például a Parnasszus irodalmi folyóirat jubileumát fogjuk ünnepelni, 25 éves a patinás lap. Szerdán kerül sor Reményik Sándor emléktáblájának avatására, valamint a Tokaji Írótábor díjainak és a Magyar Írószövetség fiatal alkotókat elismerő Debüt-díjainak átadására is. A Tokaji Írótábor Nagydíját idén Rózsássy Barbara költőnő érdemelte ki, a Nagyhordó-díjat leköszönt elnökünk, Szentmártoni János, a Hordó-díjakat pedig Mirtse Zsuzsa, Tallián Mariann és Völgyi-Tóth Zsuzsa kapja meg. Az Írószövetség Debüt-díjazotti listája még nem publikus, a neveket csak az átadón fogjuk megismerni. 

– A tudományos, szakmai viták, események mellett legalább olyan fontosak az informális beszélgetések is. Az érdeklődők számíthatnak arra, hogy találkozhatnak majd kedvenc íróikkal, költőikkel? 

– Igen, az egyik legnagyobb értéke az írótábornak az, hogy ilyenkor fesztelen környezetben kerülhetnek kapcsolatba a szakma képviselői, az alkotók és az olvasók, rajongók is. A közönség soraiban sok szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, tanár, könyvtáros foglal helyet, így a hivatalos programokon kívül is élénk intellektuális beszélgetések szoktak zajlani. A koncertek, borkóstolók pedig kitűnő alapot adnak ezekhez, szabad ég alatt, egy pohár finom tokaji borral a kézben, jó zene mellett könnyű beszélgetésbe elegyedni. Nagyon jó hangulatuk van ezeknek az estéknek, nem érdemes kihagyni őket! 

Tokaji Írótábor-
Fotó: Tokaji Írótábor

Fotó: MTI/Vajda János
Névjegy
Fotó: tokajiirotabor.hu

A Tokaji Írótábor keletkezése a felelős irodalmi gondolkodás és a társadalom kölcsönhatása sok évtizedes hiányával, majd ellentétes érvényesülésével magyarázható. 1972-ben rendezték meg az első írótábort, a Hazafias Népfront szervezésében, a Megyei Tanács anyagi támogatásával. Kezdetben csak az itt élő és a megyéből elszármazott írókat hívták meg. A megnyitóra – a háború előtti író-paraszt találkozók okán – Tiszaladányban, a tanácskozásra – amely akkor 5-6 napos volt – Tokajban került sor. Évről évre, fokozatosan tudta a tokaji vita megingatni a politikai célképzeteket, kikezdve azok hitelességét. Nyílt szellemi küzdelem folyt és végül a felelős irodalmi gondolkodás igazsága győzött. Az írótábor 1990-től egyesületként működik.


Kapcsolódó cikkek