Száz éve született II. János Pál pápa
100 éve született Karol Józef Wojtyła. Mitől is lett pont ő a legnépszerűbb pápa? Cikkünkből kiderül!
Józef Wojtyła korán árvaságra jutott: 1920. május 18-án született Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében. Édesanyja, Emilia Kaczorowska 1929-ben halt meg. Bátyját, Edmundot, aki orvos volt, 1932-ben, édesapját pedig 1941-ben veszítette el.
Illegalitásban működő szemináriumban tanult: 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre, melyet Lengyelország náci megszállása alatt bezártak. Karol először egy kőfejtőben, majd a Solvay vegyi gyárban dolgozott. 1942-ben elkezdte tanulmányait az Adam Stefan Sapieha bíboros irányítása alatt álló, illegalitásban működő krakkói szemináriumban. Ebben az időben tagja volt egy szintén földalatti színháznak is.
Pappá szentelése után emigránsok lelkigondozásával is töltötte idejét: 1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol a francia domonkos szerzetes, Garrigou-Lagrange irányítása alatt tanult. A teológiai doktorátust 1948-ban szerezte meg. Tanulmányai időszakában a lengyel emigránsok lelkigondozásával töltötte a nyarakat Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba és különböző krakkói plébániákon, illetve egyetemi lelkészként szolgált. 1951-től folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán.
Püspök, majd bíboros: 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel-székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá tette.
Fontos szerepe volt a II. vatikáni zsinaton: Karol Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában.
A titkosszolgálat állandó megfigyelés alatt tartotta: püspökként a lengyel kommunista titkosszolgálat állandó megfigyelés alatt tartotta, s mire pápa lett, 18 kartonnyi adat gyűlt össze róla. Otthona is be volt poloskázva.
Pápaválasztás: I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődje iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta.
Az első szláv pápának volt az egyik leghosszabb pontifikátusa: II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, az első szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben.
Ő utazott a legtöbbet a világ híveihez, de ő találkozott a legtöbbet egyházi és állami vezetőkkel: szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte: 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot. Róma püspökeként az örök város szinte összes plébániáját meglátogatta. Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott. Élete során összesen 1 millió 250 ezer kilométert utazott.
Kétszer is ellátogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én.
Ő vezette be az Ifjúsági Világnapot: a fiatalok iránti szeretete vezette, amikor meghirdette az Ifjúsági Világnapot. Pápasága során ennek kapcsán 19 alkalommal találkozott fiatalok millióival.
Első pápa a zsinagógában: II. János Pál pápaságának meghatározó momentuma volt a más vallásokkal való párbeszéd. A pápák közül elsőként ő lépett be zsinagógába 1986-ban. Hívására a világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a világ békéjéért.
Marxot olvasott a konklávén: mindig is több feladattal foglalkozott egyszerre, a megválasztása előtt is olvasnivalóval a kezében tért be a Konklávéra, méghozzá éppen Karl Marx egyik művét olvasta. Ahogy a barátjának mondta: „Ha szeretnéd megérteni az ellenfeled, tudnod kell, hogy mit írt.”
Hozzájárult a kommunista rendszer összeomlásához: felkészültségével, mély emberismeretével, imádságával hozzájárult a közép-kelet-európai társadalmi változásokhoz, a kommunista rendszer összeomlásához.
Kiváló memóriájáról és fáradhatatlanságáról is ismert volt: II. János Pál pápának hihetetlen munkabírása volt, nem volt szokatlan, hogy napi 12-16 órát dolgozott. Habár több, mint kétezer püspök teljesít szolgálatot világszerte, János Pál mindegyikőjük nevét kívülről tudta.
20 bibliát is kitesznek az írásai: II. János Pál pápa mindig írt, csak a pápasága alatt évente átlagosan 3000 oldalt. Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki, emellett számos apostoli levelet, apostoli buzdítást és apostoli konstitúciót írt.
Legalább 10 nyelvet beszélt: bár a pontos számot illetően vannak eltérések, a források egyöntetűen arról számolnak be, hogy legalább 10 nyelven beszélt. Munka előtt minden reggel öt nyelven olvasott újságokat.
73 éves koráig aktívan síelt: több anekdota is született hobbija kapcsán. Az egyik legismertebb: 1964-ben Zakopáne környékén síelt, ám egy vihar miatt véletlenül csehszlovák területre csúszott át. Nem voltak nála az iratai, így mikor a határőrök elfogták, ez a sokatmondó párbeszéd zajlott le köztük: – „Neve?” – „Karol Wojtyła.” – „Foglalkozása?” – „Krakkó érseke.” – „Krakkó érseke… Krakkó érseke… miért nem mindjárt a római pápa?”
Lelőtték, de túlélte: bár II. János Pál súlyosan megsérült az ellene Mehmet Ali Agca török terrorista által 1981-ben elkövetett merényletkísérletben, az egyházfő megbocsátott az elkövetőnek.
Két csodatétel: a katolikus egyház két csodatételt köt II. János Pál nevéhez. A francia Marie Simon-Pierre, valamint a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz is a pápa halála után, az egykori egyházfőhöz imádkozva gyógyult fel betegségéből.
Boldoggá, majd szentté avatása: II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel. A kanonizációs eljárás során Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulásának körülményeit csodának ismerték el, ezután XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta. II. János Pál és XXIII. János pápa közös szentté avatásáról szóló hivatalos döntést Ferenc pápa 2013. július 5-én hozta, amikor aláírta a dekrétumot, mely igazolja a II. János Pál pápa közbenjárásával történt második csodát és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához. Végül 2014. április 27-én történt meg a szentté avatása a két pápának.
Felhasznált források: Magyar Kurír, Mente Misszió, Vasárnap.hu, Mult-Kor.hu, Katolikus.hu, Vatican.va, Új Ember, index.hu
