A nyílt társadalom valódi értékeit Magyarország képviseli
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Karc FM-nek adott interjút, a beszélgetés leiratát itt közöljük.
Levélben kérte számon Demeter Szilárd miniszteri biztoson a magyar demokrácia, a jogállamiság és a sajtószabadság helyzetét, és kárhoztatta az országot legitim nacionalizmusa miatt egy német állampolgár. Demeter Szilárd a Karc FM-en reagált, a beszélgetés leiratát itt közöljük.
– Ki ez az úriember az ön legjobb tudomása szerint?
– Véleményem szerint a magyar belügyek iránt erősen érdeklődő, nem feltétlenül közéleti személy lehet. Azt látjuk, hogy Németországban nagyon erős az állami propaganda, és a magyarországi befeketítési eljárások most már a köztévében is gyakorlatilag létjogosultságot nyertek, ez évek óta így van. Keltik a hangulatot Magyarország ellen, következésképpen, hogy is mondjam, elkötelezettebb vagy közügyek iránt érdeklődőbb állampolgárok, rosszabb esetben trollok már megtalálnak bennünket is.
– Az a levél, amit ön magyarra fordítva megosztott, és amelyre a választ, ugyancsak magyarra fordítva, mellékelte a levél mellé, számomra azt mutatja, hogy gyakorlatilag egy az egyben, mint meleg kés a puha vajon átmentek azok a szólamok a német társadalmon, legalábbis annak az itt megmutatkozó részén, amelyeket egyébként folyamatosan lehet hallani a nagy európai fősodratú médiában és itthon az ellenzék részéről. Ezek szerint különvéleménynek Németországban nem is nagyon akad helye?
– Furcsa dolog ez a német szellem, német szellemiség vagy német társadalom. Ha megnézzük a XX. századi történelmüket, akkor azt látjuk, hogy nagyon fegyelmezettek. Tehát amikor nácinak kell lenni, akkor nácik, amikor liberálisnak, überliberálisnak vagy árjaliberálisnak kell lenni, akkor azok. Eredeti gondolatot ritkán tudnak megszülni, viszont ha megvan a vezérgondolat, az irány meg van adva, akkor fegyelmezetten mennek az irányba, és felböfögik ezeket a paneleket. Ez egy kommunikációs panelsorozat, erről szól a politikai kommunikáció, amelyeket addig sulykolnak, amíg el is hiszik az emberek, és gondolkodás nélkül fel is mondják.
– Nagyon érdekes volt ebben a levélben, hogy az úriember erős különbséget tesz a hazafiság és a nacionalizmus kifejezés között, utóbbit teljes mértékben elutasítja, miközben ő magát német és európai hazafinak vallja. Az ön számára ugyancsak egyértelműen nacionalistának nevezhető az a hozzáállás, amelyet Magyarország képvisel az Európai Unión belül, vagy ezzel azért tudunk vitatkozni?
– A nacionalizmusnak több értelme vagy több értelmezése van. A pejoratív értelmezése az utóbbi évtizedekből fakad, de a nacionalista, ha visszafordítjuk, az a nemzetszerető ember. Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, tehát a magyar hazaszeretet önmagában szűkkeblű, és magyar nemzetszeretetben kell gondolkoznunk, hiszen a magyar nemzet jelentős része a trianoni döntés értelmében Magyarország határain kívülre rekedt. Ezért én úgy gondolom, hogy a mi nacionalizmusunk egy legitim nacionalizmus, és amikor nemzeti érdekekről beszélünk, akkor nemcsak egy országnak vagy egy államberendezkedésnek a védelméről, hanem annak értékkészletéről beszélünk, az egész nemzet, a világba szétszóródott magyar nemzet érdekeinek a képviseletéről. Ez az, amit nem értenek meg Nyugat-Európában, ott a semleges állam liberális fogalma teljes létjogosultságot nyert, sőt ki is üresedett olyan szempontból, hogy annak a bizonyos nyílt társadalomnak, amit számon kérnek rajtunk, a legalapvetőbb elveit tiporják lábbal. Tegnap éjszaka volt egy nagyon kellemes kis Facebook-vitám az egyik liberális ismerősömmel, és számon kérte rajtam Kis János volt SZDSZ-es politikus, megmondóember, filozófus nyílt társadalomról szóló alapeszméit, és arra kellett rádöbbennem, hogy Magyarország gyakorlatilag az eredeti, nyílt társadalom alapértékeit védi. Tehát mi védjük az autonómiánkat, az önálló gondolkodás jogát, nálunk nincs kirekesztő, kizáró, egy kulturális modellnek szupremáciája. Tehát Magyarországon van vallás-, vélemény- és szólásszabadság, amiket az alaptörvényben garantálunk és védünk. Illetve mi hajlamosak vagyunk beleállni nagyon éles vitákba, mármint ha racionális vitákról beszélünk, azért, hogy megvédjük a mindennapi választásainkat. A Kis János által felsorolt három pillére a magyar társadalomnak, mi ezeket védjük, azokkal ellentétben, akik a nyílt társadalom nevében kirekesztők, tehát el akarnak hallgattatni, vitáról szó sincs, és el akarják vitatni azt a jogunkat, hogy mi döntsünk a saját magunk sorsáról.
– Tehát akkor az alapvető probléma itt van a szemünk előtt: egészen más szótárt használnak ezek szerint Keleten vagy Közép-Európában, mint Nyugaton. Ez az úriember megfogalmaz egy konstruktív javaslatot azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a Közép-Európa, Nyugat-Európa problematikát viszonylag rövid idő alatt lezárni: alapítsanak egy másik európai szövetséget, az olyan tagállamok nélkül, mint Lengyelország, Szlovákia és Magyarország. Ez a gondolat egyébként nem az ő tollából merül fel először. Ön szerint lenne létjogosultsága ennek a nemcsak informálisan, de formálisan is kettévált Európának?
– Formálisan kettévált Európa nem lehetséges, nem létezik, tehát abban igazuk van, hogy több európai integráció kellene, csak nem úgy, ahogy ők gondolják. Európához mindenféleképpen csatlakoznia kellene a balkáni államoknak, Törökország ugye szintén tárgyalásban van, de Oroszország is megfontolandó olyan szempontból, hogy az eurázsiai kontinens versenyképes lehessen más kontinensekkel, más erőközpontokkal szemben. Jelen pillanatban Európa folyamatosan versenyhátrányban van, úgy fogalmaztunk a német úrnak adott válaszunkban Megadja Gábor barátommal, hogy a fasorban nem vagyunk az utóbbi fél évszázadban Ázsiához és Amerikához képest. Le fogunk maradni a nagy világversenyben, és ennek nem az a megoldása, hogy tovább osztjuk Európát, és azt mondjuk, hogy vannak magállamok meg nacionalista államok. Egyébként formálisan és informálisan létezik már egy ilyen elképzelés, amit úgy hívnak, hogy V4-ek. Tehát mi a visegrádi együttműködés keretében Közép-Európát gyakorlatilag egységként próbáljuk meg politikailag és gazdaságilag elgondolni és képviselni. Ami, ha bekövetkezne ez a kettészakadás, amiben a német úriember reménykedik, tehát hogy a nyugat-európai államok, illetve a kelet-közép-európai államok különválnának két különböző típusú unióba, akkor az én legvalószínűbb forgatókönyvem szerint elég sok nyugat-európai állam csatlakozna a közép-európai maghoz. Másfelől meg elég sok nyugat-európai állampolgár átköltözne ide. Hiszen az az Európa, amihez mi csatlakoztunk, ami kétezer éve él, az itt van nálunk. Az nem ott van Nyugaton. Tehát a keresztény alapokon nyugvó, a klasszikus értékeken: munkán, hűségen, hazaszereteten, szabadságszereteten alapuló Európa ma Közép-Európában élhető meg.
Az eredeti interjú itt meghallgatható. (Karc FM HANGOLÓ 2020. 11. 25.)
