A tudomány a szenvedélyük – Typotex
A korábban még jobbára családias műhely mára professzionálisan működő kiadóvá vált.
A Typotex Kiadót a berlini fal leomlásának napján, 1989. november 9-én alapította társaival Votisky Zsuzsa. Ebben semmi szándékosság nem volt, bár utólag szimbolikusnak tekinthető, hiszen egy korszak végét és egy újnak a kezdetét jelentette a véletlenül eltalált, kiemelt dátum. Ebben az időben már nagyon mozgolódott itthon az értelmiség, hogy újszerű dolgokat hozzon létre, ennek az egyik eredménye volt a Typotex is. Votisky Zsuzsa 2018-as haláláig részt vett a kiadó körüli ügyek intézésében, viszont már igen korán gondolkodott és gondoskodott az utódlásról, mellette 2014 óta Németh Kinga is ügyvezetője az elsősorban tudományos, ismeretterjesztő könyveiről ismert, nagy múltú kiadónak, melyet 2018 óta egyedül vezet. Vele beszélgettünk arról, hogy miként is működik ez a kicsi, de igen fontos szellemi műhely.
– Végignézve a könyveiteken feltűnő, hogy kiemelkedően szépek a borítók, a könyvek dizájnja. Ebben mennyi tudatosság van?
– A fő profilunk a kezdetektől fogva a szak- és tankönyvek, valamint a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő alkotások gondozása. Könyveink 95%-át csak pályázati támogatással tudjuk kiadni, különben nem lenne rentábilis a megjelentetésük. Ugyanakkor kiemelten figyelünk arra, hogy könyveink a piacon is kaphatók legyenek, ezért a legnagyobb hálózatoknál, például a Librinél, Líránál is ott vannak a polcokon. Ahhoz, hogy az olvasó kézbe vegye könyveinket, nagyon fontos a megjelenés, ezért is törekszünk a szép dizájnra. Persze a belsőre is figyelmet fordítunk, például az alapos szöveggondozásra. Éppen ezért nem működünk gyárként, évente nagyjából 40-50 új címet jelentetünk meg. A fennállásunk óta eltelt bő harminc évben nagyjából 700 címet adtunk ki.
Hogyan készül egy könyv a Typotexnél? Kattints a képre a nagyobb nézetért!
– Melyek azok a könyvek, amelyek a legjobban fogynak a Typotex kínálatából? Én a pszichológiára tippelek.
– Talán meg fogsz lepődni, de nem. Valószínűleg azért, mert nálunk nem a hétköznapi pszichológia tárgykörébe tartozó könyvek jelennek meg. Mivel a kezdeteknél a matematika felől indultunk, ezért a törzsközönségünk nagyon igényli az ilyen témájú új köteteket, ahogy a közérthető, szórakoztató tudományos könyvekre is van kereslet. Ezek közé tartozik például az idén megjelent A gondolkodás forradalma. Hogyan alakítja a matematika a világot? Mosóczi Andrástól vagy Pintér Gergő Új világok teremtése. Geometriai képzetek és képződmények című könyve. Ezeknek a köteteknek éppen most, az online könyvhéten volt a bemutatója. A tipikus Typotex-olvasó egyébként a középkorú, felsőfokú végzettséggel rendelkező, mérnöki, vagy tudományos irányultságú férfiak közül kerül ki. Bár amióta 2012-ben, egy EU-s pályázatnak köszönhetően elindítottuk a szépirodalmi művek kiadását is, ez némileg módosult, azóta egyre több a női olvasónk.
– Hogyan választjátok ki, hogy mit adtok ki? Milyen arányban vannak a magyar és a külföldi szerzők?
– A hazai szakmai körökben meglehetősen ismertek vagyunk, gyakran keresnek meg minket szerzők saját ötleteikkel. Persze attól, mert valaki a saját tudományterületén elismert szakember, még nem biztos, hogy jól is tud írni, vagy van rá kapacitása. Ezért fontos a szerkesztők szerepe, hiszen olvasható, érthető könyveket kell kínálnunk a vásárlóinknak, akár szak- vagy tankkönyvekről, akár ismeretterjesztő művekről van szó. Tizenkét állandó, főállású munkatársunk van, de jelentős számú külsőssel is együtt dolgozunk: fordítók, szerkesztők, tördelők, egyetemi szakemberek. Nagyon értékes intellektuális háló alakult ki a Typotex körül, munkatársaink szintén szoktak ajánlani kiadásra könyveket, idegen nyelvűeket is. Ezen kívül a londoni, frankfurti, göteborgi könyvvásáron is ott vagyunk, valamint számos külföldi ügynökséggel állunk kapcsolatban. Hozzá kell tennem, hogy nálunk nem a legnépszerűbb szerzők könyvei jelennek meg, sokkal inkább a különleges szerzőkkel, határterületek alkotóival dolgozunk, mert nem vagyunk akkora kiadó, hogy súlyos jogdíjakat tudjunk fizetni. Egyébként nagyjából 50-50%-ban adunk ki hazai és külföldi műveket.
– Említetted, hogy a legtöbb könyvet csak pályázati segítséggel tudjátok megjelentetni. Honnan tudtok forrásokat bevonni, és átlagosan mennyi fogy egy-egy címből?
– Amióta a felsőoktatási tankkönyvpályázat 2006-ban megszűnt, szinte nincs is erre a területre támogatás. Olykor egy-egy egyetemmel, például a BME-vel vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttműködve tudunk kiadni egy-egy tankönyvet vagy sorozatot. Az MTA-tól, NKA-tól vannak még forrásaink, illetve nemzetközi kiírásokon szoktunk indulni. Többek között a német, norvég, svéd, svájci, izlandi kulturális intézetek pályázatai adnak lehetőséget számunkra. A kisebb népek gyakran támogatják az idegen nyelvű fordításokat, azonban általában csak kisebb összeggel, amely sokszor még a fordítás költségeit sem fedezi. A már említett szépirodalmi vonalunk európai uniós programnak köszönhető, amely évente tíz világirodalmi alkotás fordítását, megjelentetését támogatja. A bestseller könyvekre vagy például amerikai, angol szerzők műveire lényegében nincs pályázat, de nem is ez a fő profilunk. Mivel mi jellemzően rétegkönyveket adunk ki, átlagosan 800 példány fogy a köteteinkből, az 1500-2000 példány már nagyon jónak számít. Egyébként előfordul, hogy egy-egy tőlünk független esemény hat az értékesítésre. A tavalyi évben például a rendkívül népszerű HBO-dráma, a Csernobil dobta meg az egyik könyvünk eladásait, Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila Csernobil. Tények, okok, hiedelmek című könyvére lett hirtelen nagy kereslet.
– Milyen értékesítési csatornáitok vannak, hogyan kommunikáltok az olvasóitokkal?
– Fontos fórum a honlapunk, amely egyben webshop is, hírleveleket rendszeresen küldünk az olvasóinknak, valamint ott vagyunk a Facebookon és az Instagramon is, ezek segítségével a fiatalokat próbáljuk minél inkább bevonni. A könyvbemutatók népszerűsége, főleg most, a pandémiás időszakban, egyre csökken, ezek akkor működnek igazán, ha már ismert, befutott szerzőnek jön ki új kötete. Új lehetőség azonban az online könyvbemutatók, programok világa, ez a műfaj, úgy tűnik, egyre népszerűbb. A könyveink ott vannak a legnagyobb forgalmazóknál, valamint van egy saját üzletünk is, az Olvasók Boltja a Pannónia utcában, ennek is van saját webshopja. Ezen kívül van egy egyetemi pultunk is az ELTE-n és persze az Interkönyv projekt, ahol e-könyveket forgalmazunk.
– Ez utóbbival kicsit meg is előztétek a korotokat.
– Valóban, az Interkönyv még Votisky Zsuzsa ötlete volt, 2009-ben indítottuk el. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy egyre több tan- és szakkönyvet másoltak vagy szkenneltek be, és töltöttek fel a netre ilyen-olyan oldalakra. Akkor miért ne próbáljuk meg mi is elektronikusan is értékesíteni a kiadványainkat? Kezdetben még csak pdf-formátumban tettük elérhetővé a műveket, ma már a legtöbb könyv epub- és mobi-formátumban is elérhető. Az Interkönyv e-könyveit adatbázisként is értékesítjük könyvtárak, egyetemek számára, így az oktatók, hallgatók szabadon juthatnak hozzá az oktatásban nélkülözhetetlen e-könyvekhez. Sajnos a könyvforgalom mindössze 1-2%-át teszi ki az e-könyv-forgalom, de biztos vagyok benne, hogy ebben az irányban még sok lehetőség van.
– Ha már a lehetőségekről van szó, milyennek képzeled a kiadó jövőjét?
– A korábban még jobbára családias műhely mára professzionálisan működő kiadóvá vált. Három évtizedes fennállásunk alatt jelentős tudományos, szellemi holdudvart sikerült kiépítenünk magunk körül, s ez nagy kincs. Mivel kedvenc témáink leginkább a periférián mozognak, könyveink is viszonylag szűk réteghez szólnak, így soha nem fogunk óriásira nőni. Ugyanakkor stabil vevőkörünk van, amely értékeli és várja is az új könyveinket. Dinamikus és fiatal kiadó vagyunk, már, ami a munkatársaink korát illeti, így biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok különleges könyvet fogunk olvasóinkhoz eljuttatni, és megvan a helyünk a könyvpiacon.
