Ez történt az Esterházy-hagyatékkal

Hubert Gabriella: a mi feladatunk, hogy megőrizzük, egyben tartsuk és szolgáltassuk ezt a csodálatos örökséget.

Szellemi, lelkiségi és adminisztratív központba kerül az Esterházy hagyaték. Az író 70. születésnapján jelentette be a család, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozta az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat. A körülbelül tizenötezer kötet kezelője az Evangélikus Országos Gyűjtemény – Evangélikus Országos Könyvtár lett. Hubert Gabriellával, a gyűjtemény igazgatójával beszéltünk a hagyaték szellemi értékéről, ápolásáról, a könyvtár végső helyéről, jövőjéről.

– Csodálatos szellemi vagyont kaptak az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár révén. Felbecsülhető a felbecsülhetetlen?

– A magyar irodalom – egyik legjelentősebb szerzőjének a hagyatékáról beszélünk. Fia, Marcell úgy fogalmazott a közösségi oldalán: „A könyvek, amik között felnőttünk, jó helyre került! Feldolgozzák, egyben tartják, vigyáznak rá, kutatható és helyben olvasható.” A mi feladatunk, hogy megőrizzük, egyben tartsuk és szolgáltassuk ezt a csodálatos örökséget, amelyet a család ránk bízott.  Annyi hagyatéknál láttuk azt, hogy sajnos az idő múlásával szétszóródott és nem őrződött meg. Valójában nem vagyoni, hanem erkölcsi és felbecsülhetetlen szellemi érték a társadalom számára az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár.

– Már korábban legendákat lehetett hallani és olvasni a híres Esterházy-gyűjteményről, pontosan mekkora mennyiségről, mennyi könyvről beszélhetünk? Ebben benne foglaltatik az író teljes munkássága is?

– Több, mint négyszáz könyv folyóméter, tehát olyan 14-15 ezer könyv. Még ellenőriznünk kell, de Esterházy Péter összes fordítása biztosan benne van és reményeink szerint az összes műve is. Ha valami hiányozna, azt természetesen pótolni fogjuk. A családnak és nekünk is az a célunk, hogy az összes Esterházy-mű és műfordítása is ebben a gyűjteményben meglegyen.

– Milyen tematika szerint rendezik el a gyűjteményt, megőrzik ebből a szempontból is Esterházy Péter és Gitta „rendszerét”?

– Akkor lehet a könyvtárat igazán használni, ha fel lesz dolgozva, ez az első nagy feladatunk. Esterházyék a magyar szépirodalmat ábécé-rendben helyezték el a polcaikon. Amikor a könyveket becsomagoltattuk és elszállíttattuk, akkor megtartottuk ezt a rendet. Mindenképpen szeretnénk azt a rendszert megőrizni és fenntartani, ahogyan ők használták könyvtárukat.

– A kutatók, az olvasóközönség számára mikor lesz látogatható a hagyaték?

– A könyvtár ideiglenesen az Északi Evangélikus Egyházkerület székházában helyeztük el a feldolgozási munkálatok ideje alatt. Terveink szerint 2022 második felében kerülhet végleges helyére, a Magyarországi Evangélikus Egyház székházába, az Üllői út 24-be. Itt található az egyház adminisztratív központján kívül a levéltár és a könyvtár is. A könyvtár különgyűjteménye, a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár felett helyezkedik el a kápolnánk, ezért azt mondhatom, hogy ez a hely szellemi és lelkiség központ is egyben. Olyan kulturális teret szeretnénk létrehozni, amely a kutatók, az olvasók és az egyetemi ifjúság számára is egyformán nyitott és találkozási helyszín is lehet. A hagyaték könyveit a gyűjteményi olvasóterembe ki tudjuk vinni, szervezünk majd heti rendszerességgel látogatásokat, középiskolások számára magyarórákat, kamarakiállításokat. Két évig most virtuálisan tudnak találkozni a könyvekkel az olvasók. Nyomon követhetik a katalogizálást, az adatbázisban egyre gyarapodó számban lesznek fellelhetők a könyvek.

– Esterházy Péternek nemcsak olvasóközönsége volt, hanem, ha mondhatjuk így, rajongótábora is. A könyvtár megőrzése és ápolása mellett feladatuk az író munkásságát tovább népszerűsíteni, megismertetni, a rajongók igényeit kiszolgálni?

– Nekünk a feladatunk elsősorban az, hogy az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat őrizzük, egyben tartsuk, mint különgyűjteményt. Tudományos és közművelődési célokat szeretnénk megvalósítani, a szó nemes értelmében, szolgáltatni és szolgálni. Hogy a kutatókon és olvasókon kívül, ahogy ön mondta, a rajongókkal milyen kapcsolódási pontjaink lesznek, ezt az elkövetkező évek kreativitása fogja eldönteni. A honlapunkon külön lesz Esterházy Péter és Gitta Könyvtár-rész, tervezünk virtuális kiállításokat és az olvasókat (ily módon a rajongókat is) szeretnénk bevonni a gyűjtemény bővítésébe. Várunk történeteket az íróval való személyes találkozásokról, fotókat a magántulajdonban lévő Esterházy-kötetek dedikációiról. Egyik munkatársam a közösségi médiában már megosztotta az egyetemista élményét, amikor találkozhatott az íróval és dedikáltatta a könyvét, posztolta az erről készült fotót is. Hasonló történeteket várunk majd. Mi mindenre – az Esterházy-kultusz befogadására is – nyitottak vagyunk, de a kultusz építése nem gondolom, hogy a mi feladatunk, erre sokkal avatottabb emberek vannak.

– Önnek egyénként van kedvenc Esterházy könyve?

– Magyar-szakos egyetemista voltam Szegeden, amikor megjelent a Termelési-regény (kisssregény). Ez volt az első revelatív élményem, amely azóta is tart. Aki egyszer találkozott Esterházy-szöveggel (nyelvvel), nem tud elszakadni tőle. Az egyházi háttér pedig talán segít abban, hogy az Esterházy-műveknek a teológiához, a Bibliához kapcsolódó intertextualitását is jobban feltárjuk.