Jókai-konferencia – csatlakozz online!
Hajónapló.ma | 2020.12.01. | Irodalom

Jókai-konferencia – csatlakozz online!

Kétnapos konferenciát szervez a Tempevölgy kulturális folyóirat Jókai Mór kevésbé ismert színházi munkáival kapcsolatban. 

„…nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet”

Jókai Mór és a „komédiás had”, a színház viszonya

Kétnapos konferenciát szervez a Tempevölgy kulturális folyóirat Jókai Mór kevésbé ismert színházi munkáival kapcsolatban. 

Jókai és a színház kapcsolata sokrétű és szerteágazó: nem csak színpadi szerzőként kötődött a korabeli színházi élethez. Laborfalvi Róza révén a kezdetektől jól ismeri a színház világát, egyik legjobb barátja, Szigligeti Ede évtizedeken át, különböző otthonaiban szomszédja is, a két család rendszerint együtt költözik. A cigánybáró révén Strauss átütő sikerében szerzőtársa, amint Liszt és Erkel Ferenc is. Bár Jókai drámaíróként bizonyosan nem hagyott olyan maradandó műveket maga után, mint prózaíróként, korabeli sikeréhez, főleg nemzetközi porondon, mindenképpen lényeges hozzájárulást jelentettek drámái, regényeinek színházi adaptációi, színrevitelei.

A Jókai kritikai kiadás máig adós a drámakötetekkel, Kerényi Ferenc halála után a drámák kritikai kiadása hosszú éveken át reménytelen vállalkozásnak tetszett. A Tempevölgy folyóirat 2012 óta három alkalommal adott otthont annak a konferenciasorozatnak, amely nagymértékben hozzájárult Jókai „újraélesztéséhez” és a Jókai-kánon megújításához, ahhoz a modellértékű, sikeres folyamathoz, amelynek eredményeképpen Jókai Mór páratlanul gazdag életművéhez a jelen olvasói, nem utolsósorban a közoktatásban dolgozó tanárok, pedagógusok és rajtuk keresztül a diákok utat találtak. Jelen konferencia célja, hogy Jókai munkásságának egyik kevéssé feltárt területét helyezze a középpontba, és a legújabb eredmények bemutatásának fórumot teremtsen.

Tempevölgy-
Fotó: Tempevölgy

A konferencia programja

December 4., péntek

„Eredeti” színdarabok, siker és bukás


9.00–9.20 Szilágyi Márton: Egy legendásított színműírói pályakezdés különös története: A zsidó fiú
9.20–9.30 Vita
9.30–9.50 Vaderna Gábor: A hazáért semmi áldozat sem nagy: Patriotizmus és a természet rendje a Dalmában
9.50–10.00 Vita
10.20–10.40 Horváth Anna: „...éppen olyan gyenge alkotás, mint Jókainak többi darabja.” (Szigetvári vértanúk)
10.40–10.50 Vita
10.50–11.10 Fülöp Dorottya: Kísérletezés a műfajokkal: Jókai dramatizált elbeszélése, a Csalavér
11.10–11.20 Vita

Adaptációk és az Az arany ember

14.00–14.20 Szalisznyó Lilla: „Színdarabot is írtam belőle”: Jókai Mór regényadaptációi: Az arany ember példája
14.20–14.30 Vita
14.30–14.50 Szajbély Mihály: Az arany ember az akusztikus térben
14.50–15.00 Vita
15.00–15.20 T. Szabó Levente: Jókai Jókait dolgoz át: Jókai regényátiratainak néhány tanulsága
15.20–15.30 Vita


December 5., szombat

Zenés színház

9.00–9.20 Eisemann György: Politika és poétika Jókai Dózsa-drámájában és Erkel megzenésítésében
9.20–9.30 Vita
9.30–9.50 Zentai Mária: Szaffi kincse: A cigánybáró és a feldolgozások
9.50–10.00 Vita
10.00–10.20 Hermann Zoltán: Gyémántok és operettprimadonnák – Offenbach, Jókai, Zola és Kálmán Imre (Fekete gyémántok, 1870)
10.20–10.30 Vita

Önkritika és kritika

11.00–11.20 Kiss A. Kriszta: „...ezen színpadi föllépésem teljes sikert aratott”. Jókai színpadi élete – önvallomások a deszkákon töltött pillanatokról
11.20–11.30 Vita
11.30–11.50 Hansági Ágnes: Jókai, a himnuszíró: színpadiasság, performansz és bukás három felvonásban
11.50–12.00 Vita
12.00 Zárás

A konferencia szervezője a Tempevölgy, támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és Balatonfüred város önkormányzata, a PIÜ Kárpát-medencei Igazgatósága ajánlásával.

Fotó: PIM
Névjegy
Fotó: Adolf Dauthage (1872-73)
Jókai Mór
1825. február 18.- 1904. május 5.

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór Komáromban született. A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Elemi iskoláit 1831-ben szülővárosában kezdte meg, 1832-ben már ugyanott a református középiskolában a gimnáziumi declinisták sorába lépett, és 1833-ban conjugista lett. 1834–35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanár keze alatt. 1835-ben Pozsonyba adták cserébe Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz a német nyelvet tanulni. 1837-ben, hazatértekor már halálos betegen találta szeretett atyját, és még abban az évben el is veszítette. Az 1841–42-es iskolai évre a pápai református iskolába küldte őt édesanyja, ahol végül az érettségit letette.


Kapcsolódó cikkek

Nemzeti színház és tűzveszélyei

„Egyszer meg én magam mentettem meg a Nemzeti Színházat a leégéstől. Macbethet adták, valamennyi színfaltoló, masiniszta mind el volt foglalva a kísértet-királyok tologatásával; én a proszcénium-színfal mögött álltam. Egyszer csak észreveszem, hogy egy színfali gázlámpa csövének a csavarja kiesik, s arra a tág lyukból karvastagságnyi lánggal tódul elő a gáz. Csak egy percnyi habozás, tétovázás, s az a gázláng felcsap a zsinórpadlásig, s a színpad lángba borul. Én azonban nem vesztettem el a lélekjelenlétemet. 1861 volt az év, magyar ruhát viseltünk: hirtelen lekaptam a fejemről az asztrakán süvegemet, s egy pillanat alatt elfojtottam vele a kiömlő gázlángot. No, hát nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet.” Jókai Mór a Nemzeti színház és tűzveszélyei című cikkében ekként emlékezett vissza az 1861-es évre, később ezt a rövid írást is felvette a Nemzeti Színházról írott sorozatába.