Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről – könyvajánló

Az író fiatal katonaként élte meg a második világháborút. Élményeit egy tanulságos állatmesén keresztül ismerhetjük meg.

Mészöly Miklós fiatal katonaként élte át a második világháborút. A novellában szereplő elbeszélései – a látszólagos realisztikus ábrázolásmód ellenére is – inkább szimbolikusnak mondhatók, melyek etikai és filozófiai jellegű gondolatok hordoznak. A novellában az író gondolatait és a háború által kiváltott érzéseit ismerhetjük meg. A novellát olvasva világossá válik, hogy a Jelentés egy szigorú, részletező beszámoló. Ahhoz, hogy a művet igazán megértsük, nem elég egyszer elolvasni a szöveget, hanem a második olvasat után leszünk közelebb a megértéshez.

A regény cselekménye teljes mértékben követi a cím alapján kialakult elvárásainkat. Az egerek lakóhelye ellehetetlenül, ezért felköltöznek a kamrába, ahol az ott lakó házaspár felfedezi és elpusztítja őket. Ha belegondolunk nem csak mesebeli hősökként lehet az egerekre tekinteni, hanem sokkal inkább közönnyel, érdektelenséggel. Az egerek az állatvilágban sem foglalnak el kiemelkedő helyet, mivel a kártevők és a rágcsálók közé sorolják a kis szürke, bosszúságot okozó állatokat. A háztartásokból való kiirtása pedig olyan hétköznapi jelenség, mint a portörlés, vagy éppen a szemétszedés: szükséges és elkerülhetetlen.

Az író novellájának hősei szokatlan közegben, váratlanul és furcsán cselekednek: nemegyszer víziók, álmok alakítják viselkedésüket és életérzéseiket. A meghökkentő fordulatok, groteszk és bizarr megoldások intellektuális élményt nyújtanak az olvasónak.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Idézetek a könyvből:

„December huszadikán költöztek be az egerek a kamrába, szám szerint öten, két nőstény és három hím. A kopasz vadszőlőn kapaszkodtak föl a második emeletig, az indák odáig felnyúltak. Mint valami izomrostpreparáció, olyan volt a fal, s ez a hálózat volt az egyetlen biztos út a pincétől a kamraablakig.”

„Ekkor érkeztek el a kamraablakig. Már négy-öt méter távolságból megérezték, hogy nyitva van, s ettől új erőre kaptak. Csak addig kell kitartani most már – s akkor valami egészen más kezdődik. Egészen más.”

„Az egereket megviselte az órákig tartó zaklatás. Csak sötétedés után merészkedtek elő. A zugok, ahol bújtak, már sokkal kevésbé látszottak biztonságosnak. Tétován az ablakot is körbejárták. A háló meglepte őket. Érezték az éles levegőt, mégsem lehetett áttörni rajta. Nem mintha menekülni akartak volna, de kitapasztalhatták, hogy arra nem vezet többé út. Talán másfelé.”

Így vélekednek az alkotásról:

„A nemrég megvásárolt ’67-es kötet nagyon izgatta a fantáziámat. A Magasiskola (1956) című kisregény a solymásztelep megjelenítésével egy dokumentarista megközelítésű, kitűnő erkölcsi példázat, amely bekerült e válogatásba. Kaba-, vándor-, kerecsen-, az olvasó kiművelheti magát. Láttam korábban Gaál István filmjét, emlékezetes volt számomra Bánffy György alakítása. A Jelentés öt egérről (1967) című kötet további novellái realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetek, amelyek egyike Darvasi Lászlót is megihlette. Jó írások, ajánlom!” – Bla, a moly.hu lelkes olvasója.

„A címadó novella és a Magasiskola zseniális. Szerintem. A többi csak jó, mint a Mészöly novellák általában.” – Csabi, a moly.hu lelkes olvasója.