Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító. Budapesten született 1943-ban Mezei Ferenc és Somogyi Katalin gyermekeként. Felsőfokú tanulmányait az ELTE BTK magyar–népművelés szakán végezte 1961 és 1967 között. 1963 óta jelennek meg írásai. Az akkori Mező Imre általános iskolában tanárként dolgozott Tatabányán 1964 és 1966 között. Ezen évek élményeit írta meg a Zöld Vadon című elbeszélés kötetében. A Kilencek költőcsoport tagjaként szerepelt a Nagy László előszavával megjelent, legendássá vált Elérhetetlen föld című antológiában. 1970 óta újságíró. Szerkesztője volt a Kísérlet című irodalmi folyóiratnak, amelynek példányait még megjelenésük előtt rendőrileg elkobozták. A Népművelés, a Szovjet Irodalom és a BSZV Híradó c. lap munkatársa volt. Kezdeményezte az Írók Szakszervezete létrehozását, melynek 1987 és 2008 között titkára volt. 1989 óta tagja az Írószövetség elnökségének. 1990 óta az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője. 1990 és 1993 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának is ügyvivője volt. 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012-ben megválasztották az MMA Irodalmi Tagozata vezetőjének. 1989 óta részt vesz a Sárváron évente megrendezett, immár az egész Kárpát-medencében meghirdetett Középiskolás Irodalmi Pályázat és Tábor szervezésében.
Fia, Lackfi János költő. Lánya, Oláh Katalin és kisebbik fia, Oláh Mátyás László képzőművészek.
(forrás:wikipedia)
