Összezárva Tamási Áronnal
Dénes Adél | 2020.04.26. | Irodalom

Összezárva Tamási Áronnal

Tamási Áron kedvenc étele a lucskos káposzta volt. Dénes Adél megmutatja az eredeti receptet. Elvarázsolt videó!


RECEPT:

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél

Hozzávalók: 2 fej nyári káposzta, 80 dkg marhadagadó, 20 dkg füstölt disznóhús, 1–2 evőkanál zsír, 3–4 evőkanál liszt, pirospaprika, kapor, csombor, só, ecet, tejföl.

Elkészítés: "Két fej negyedekbe vágott nyári káposztát felteszünk főni. A vízbe – éppen csak hogy ellepje a káposztát – kevés kaprot és csombort teszünk, megsózzuk. Egy másik, nagyobb lábasba 80 deka marhadagadót és 20 deka kisebb darabokra vágott füstölt disznóhúst teszünk, és gyenge sózás után, lassú tűzön puhára főzzük. Majd zsíron barnára pirított és megpaprikázott kevés rántást keverünk a húslébe. Azután ehhez hozzáöntjük levével együtt a káposztát, és az egészet jól összeforraljuk. Végül kissé megecetezzük, és tejföl hozzáadásával tálaljuk." - Magdó főzte lucskos káposzta, ahogyan Tamási Áron szerette. Tasnádi Gábor - Emlékek és dokumentumok Tamási Áronról.

PIM. Tamási Áron és Szabó Lőrinc 1954.-Tamási Áron és Szabó Lőrinc 1954.
Tamási Áron és Szabó Lőrinc 1954.Fotó: PIM. Tamási Áron és Szabó Lőrinc 1954.


Cikksorozatunkban a PIM „Nyelv babérral” című kiadványának receptjeit és hozzá tartozó írásokat dolgozzuk fel.

Nyelv babérral: „Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató Nyelv babérral című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt. Ínyenceknek ajánljuk!

A kötet szerkesztői: Szilágyi Judit, Nagy Ágnes
Az utószót Cserna-Szabó András írta
A könyvet Bieder Anikó és Gelsei Balázs tervezte

Kiadó: Petőfi irodalmi Múzeum
1053 Budapest, károlyi u. 16.
www.pim.hu
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató
Nyomdai munkák: EPC Nyomda, Budaörs
Felelős vezető: Mészáros lászló
© Petőfi irodalmi Múzeum
© Cserna-Szabó András
© A szépirodalmi szövegek jogtulajdonosai
© A tárgyak és fotók tulajdonosai
iSBN 978-615-5517-52-5

Fotó: Dénes Adél
Névjegy

Tamási Áron Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án Tamás János néven. Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az úgynevezett népi írók közé sorolják. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója. 1916-ban behívták katonának. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került. Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életforma felé. Ezért 1918. november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd 1921-ben, miután diplomát szerzett, a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább, ahol 1922-ben kapott diplomát. Tanulmányai befejeztével banktisztviselőként helyezkedett el előbb Kolozsváron, majd Brassóban. 1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol az Az Ujság és az Ellenzék munkatársa volt. Az Erdélyi Helikon alapító tagja lett, 1933 májusától külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. 1936-ban cikksorozatában (Cselekvő ifjúság) az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. 1937 októberében a népfrontos vásárhelyi találkozó elnöke volt. Ezen időszaka alatt többször is kitüntették a Baumgarten-díjjal (1929, 1930, 1933, 1943), valamint 1940-ben átvehette a Corvin-koszorút is.


Kapcsolódó cikkek

Letölthető dokumentumok
Tamási Áron válogatott műveiletöltés