Új tanulmányrovat az IGYIC-en
Az új rovat novembertől olvasható a PIÜ IGYIC (Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum) weboldalán. A tanulmányok elsősorban a közép- és felsőoktatásban oktatókhoz, tanulókhoz szólnak.
A gyermekeknek szóló irodalmi művek tudományos, irodalomelméleti megközelítéséről szóló esszé- és tanulmányrovat szerkesztőjével, Kérchy Annával beszélgettünk.
– Milyen céllal indítják el az új rovatot az IGYIC.hu-n?
– A rovat küldetése elsősorban a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalom tudományos igényű ismertetése és elemzése, irodalomtörténeti/irodalomelméleti/kultúrkritikai keretbe ágyazott, releváns bibliográfiával rendelkező, a felsőoktatásban is segédanyagként használható tanulmányok közlése. Esetenként a nemzetközi gyermek- és ifjúsági irodalommal, illetve azok vonatkozó szakirodalmával párbeszédben álló tanulmányokat, illetve fordításokat is megjelentetünk. A rovat célja más, kicsit több, mint a könyvkritikáé (az egy másik rovat a Mesecentrum blogon), a terjedelme és a mélysége, a kitekintése, az elméleti keretezése miatt is. Ezekkel a szaktanulmányokkal akadémikus közönséget szeretnénk megcélozni, ám ugyanakkor közérthető módon útmutatót is igyekszünk adni a gyermekirodalom különböző értelmezési megközelítéseihez, műfajaihoz, korszakaihoz.
– Milyen témák köré csoportosulnak a tanulmányok?
– Célunk a nemzetközi gyerek- és ifjúsági irodalomkutatásban, mesekutatásban, a tágabb értelemben vett gyerekkultúra kutatásban már jól bevált elméleti megközelítések, értelmezési keretek, fogalomtár meghonosítása, magyarítása. Kurrens irodalomelméleti, kultúrkritikai trendeket kívánunk magyar kontextusba helyezni. Terveink között szerepel az elméleti megközelítésekben, kutatásokban alulreprezentált kortárs magyar gyerekszínház, gyereklíra vagy az ifjúsági képregény értelmezési lehetőségeinek felvillantása. Nagyon várunk egy már beígért, bevezető, kontextusba helyező tanulmányt arról, hogy egyáltalán miért fontos a gyerekeknek szóló drámaszövegekről beszélni, milyen (irodalmi és színházi) szempontok szerint vizsgálhatjuk őket. Szintén tervezzük a XXI. századi irodalomelméleti, kultúrkritikai palettán jelentős helyet elfoglaló megközelítések bemutatását, melyek a gyerekirodalomhoz kapcsolódnak a poszthumanizmustól a transzmediációig. Nem feltétlenül tematikusan kezeljük a gyerekirodalmi jelenségeket, inkább a nyelvi, esztétikai megformáltságra koncentrálunk, erős tekintettel a szövegek kulturális-társadalmi, történeti beágyazottságára.
– Mi alapján választják ki a rovatba író szakembereket?
– Az elmúlt néhány évben már fontos lépések történtek a gyerek- és ifjúsági irodalomkutatás hazai kanonizálása terén. Többek közt az Alföld, a Prae, a Studia Litteraria, a Híd folyóiratok is jelentettek meg gyermekirodalmi különszámot kiváló szerzők írásaival; megemlíthetjük még a FISZ Mesebeszéd című szimpóziumsorozatához kapcsolódó, azonos című tanulmánykötetet, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalmi képzését, valamint a Hubby szakmai égisze alatt készült „…kézifékes fordulást is tud” című, a legújabb magyar gyerekirodalomról szóló kötetet. Feltétlen számítunk az ezekben a kiadványokban publikáló szerzők, többnyire felsőoktatásban dolgozó szakemberek, irodalom- és kultúratudományban elmélyült kutatók, művészettörténészek, kritikusok együttműködésére. De felületet és szöveggondozást kínálunk a gyermek- és ifjúsági irodalom terén tevékenykedő PhD-hallgatók és a szakképzésbe járók vagy akár az IGYIC szakmai műhelyének belső képzésein ihletet nyert leendő szerzők kutatásainak publikálásához is. Mindemellett az interdiszciplinaritás jegyében lesznek olyan szerzőink is, akik nem gyerekirodalmi szakemberként, hanem saját szakterületük felől közelítik meg a gyerekirodalom kérdéseit. Előjegyzett cikkeink között szerepel tanulmány a képregényekről (van-e sajátosan olyan kategória, hogy gyerekképregény, miben különbözik a felnőtteknek szóló képregénytől, hogyan olvasunk egyszerre képet és szöveget, miért jelentős ez a médium a vizuális jelek uralta világunkban stb.), a kognitív narratológiáról és a fogyatékosságábrázolásról, illetve fordításelméleti dilemmákról is – magyarul is megjelent művek vetületében.
– Mikor indul az új rovat, milyen rendszeresen olvashatunk itt tanulmányokat?
– Novemberben indul, a halottak napjára aktualizálva egy, a gyerekirodalom és halálábrázolás témájú tanulmánnyal. Kéthetente tervezünk jelentkezni új anyaggal. A tanulmányokhoz tartozó gazdag válogatott bibliográfia támpontot nyújt a további olvasáshoz a téma iránt érdeklődők számára, így a két megjelenés közti időszakot is lesz mivel kitölteni.
– Kikhez szólnak a tanulmányok? Hogyan érik el a célközönséget?
– A tanulmányok elsősorban a közép- és felsőoktatásban oktatókhoz, tanulókhoz szólnak. Bízunk benne, hogy a közérthető módon megfogalmazott tudományos cikkek pozitív fogadtatásra találnak a gyerekirodalom iránt érdeklődők körében. Úgy gondoljuk, az online felület a legkönnyebben elérhető, megosztható kommunikációs csatorna, bízunk benne, hogy sokan rátalálnak az induló új rovatra, mely közelgő arculatváltás után saját, új felületet kap az IGYIC oldalán, hiszen a blogról a honlapra költözik.
– Miért tartják fontosnak, hogy elméleti szinten is foglalkozzanak a gyermekirodalommal?
– Az elmélet értelmezői keretet nyújt: kapaszkodót a szövegek megértéséhez. A vizsgálódásaink fókuszában álló kortárs szövegek gyakran metafikcióként funkcionálnak, metanarratív, esetleg metamediális sajátosságokkal bírnak: a szöveg megírásának nehézségeit, a képzeleti tevékenység folyamatát, a történet elmondhatatlanságát, a világ leképezhetőségének/leképezhetetlenségének dilemmáit tematizálják – olyan jellegzetesen posztmodern narratológiai stratégiával, melyet felületes olvasatban esetleg összeegyeztethetetlennek vélünk a gyermekirodalom műfajával. Különösen érdekes így, hogy az elmélet miképp képes párbeszédbe állni a fikcióba ékelt teoretikus jelentésréteggel, Illetve hogy a laikusként tételezett gyerekolvasók milyen jelentéseket tudnak dekódolni ezekből a poétikai, esztétikai szempontból sok esetben igen komplex szövegekből.
– Lesznek-e aktualitások a rovatban, azaz foglalkoznak-e olyan témákkal, mint a most megjelent Meseország mindenkié című könyvvel, amely nagy vihart kavart?
– A friss megjelenésekkel és a kortárs kritikai recepció vitatott kérdéseivel inkább az IGYIC Mesecentrum blog kritika rovata foglalkozik. Mivel nagyobb lélegzetű tanulmányokat közlünk, ezek megírása, lektorálása több időt vesz igénybe. Igyekszünk maradandót alkotni, hosszú távon felhasználható irodalomelméleti, irodalomtörténeti szövegtárat létrehozni izgalmas esettanulmányokból, melyek ugyanakkor hiteles lenyomatát adják a XXI. századi bölcsészettudományos, bölcseleti gondolkodás dilemmáinak, továbbá a mindennapi, megélt valóságunk társadalmi problémáira is reflektálnak. Így szó lesz például olyan kérdésekről, mint a klímaválság, az ökokritika és a gyerekirodalom viszonya vagy a „másság” empátiát ébresztő ábrázolása az ifjúsági szörnyregényekben.
