A rajongók mozgatják a jogdíjakat a SoundCloudon
A SoundCloud lesz az első szolgáltató, amely csak azoknak fizet, akiket tényleg hallgatunk.
2021. április elsejétől ha valaki csak egyetlen előadó zenéjét hallgatja a SoundCloudon, akkor kizárólag az az agyonhallgatott alkotó kapja az előfizető pénzét. Ezzel a hamarosan bevezetésre kerülő fizetési modellel a SoundCloud lesz az első olyan platform, ahol a kis halaknak nem kell osztozni bevételeiken a gigasztárokkal. Ezt a lépést a tisztességesebb fizetésért kampányoló zenészek kitörő örömmel fogadták, továbbá a fizetési rendszerek megváltoztatását szorgalmazzák olyan platformokon, mint a Spotify, a Deezer és az Apple, amelyek bevételeit jelenleg a globális lejátszások alapján osztják szét.
– A zeneiparban nagyon sokan ezt akarták évek óta. Izgatottan várjuk, hogy végre behozzuk a piacra az új fizetési modellt a független művészek igazságosabb támogatása érdekében. A feltörekvő művészek mélyebb kapcsolatokat teremthetnek majd legelkötelezettebb rajongóikkal, a rajongók pedig közvetlenül befolyásolhatják kedvenc művészeik fizetését – nyilatkozta Michael Weissman, a SoundCloud vezérigazgatója.
Az egyetlen vagy kevés előadó iránt elkötelezett hallgatók pénze (is) jelenleg egy hatalmas perselybe kerül, amelyet az összesített adatfolyam részaránya alapján osztanak el a művészek között. Ez a kifizetési struktúra leginkább a világsztároknak kedvez. Vagyis hiába hallgatja egy felhasználó kizárólag a haverja zenekarát, előfizetési díjának nagy része a végén mégsem hozzájuk kerül vissza, hanem a legnépszerűbb előadók zsebében landol, akiknek a dalaira talán soha életében nem is kattintott.
A jelenlegi rendszer ellen már többször tiltakoztak a zenészek, hiszen a statisztikák szerint a legnépszerűbb tíz százalék kapja meg a kifizetések 99,4 százalékát, ami elképesztően aránytalan. A cégek szerint pedig ilyen pénzosztási rendszerben azok a felhasználók, akik rengeteg zenét hallgatnak, kevesebbet érnek, mint az, aki az előfizetését ritkán használja, és naponta csak egy-két dalt hallgat meg a reggeli kávéjához.
Az új, rajongók által közvetlenül befolyásolt kifizetési tervet azután vezetik be, hogy az Egyesült Királyság egyesített parlamenti bizottságának meghallgatásain megvizsgálták a modell pénzügyi hatásait. A meghallgatás során a SoundCloud azt is állította, hogy a rajongói alapú jogdíjak kiszámítása az új modell alapján mindössze húsz percet vesz igénybe, szemben a régi 23 órával.
Tavaly a Deezer is bepróbálkozott egy hasonló kifizetési rendszer tesztelésével, egészen jól haladtak az új modellben, de a nagyobb kiadók szépen, gyorsan leszkanderezték azt a felosztási szabályzatot, hiszen nem az ő pénztárcájukat szolgálta volna, viszont olyan helyzetben vannak, hogy egy streaming szolgáltató sem kockáztatja szívesen, hogy egy nagy kiadó elvigye onnan a teljes katalógusát.
Mikor az iTunes elstartolt, akkor nem a zene volt a termékük, hanem a lejátszó, ezért azt mondhatták, hogy a kiadóknak fizetnek bizonyos összeget, viszont egy dalt egy dollárért adnak. Ezzel beárazta a dalokat, azóta egy szám egy dollár az emberek fejében. Ha akkor azt mondják, hogy három dollár, akkor három dollár lenne, és nagyjából ugyanez a helyzet a Spotify esetében is. A Spotify gyakorlatában jelenleg két fontos dolog befolyásolja, hogy ki mennyit tesz zsebre az elszámolási időszak végén: egyrészt minden régiónak és országnak egyedi a jogdíjátlaga, amelyet az előfizetési díjak és a hirdetési szintek határoznak meg. Például az Egyesült Államokból érkező streamekért többet fizetnek, mint az Indiából származókért, mert az előfizetési díjak és a hirdetési szintek viszonylag magasabbak az USA-ban. Maga a Spotify havi előfizetési díja Indiában a legalacsonyabb, átszámolva 450 forint, míg Dániában a legdrágább, több mint 4300 forint. A teljes skálán a mintegy 1800 forintos magyar ár tehát az alsó harmad tetején, míg a körülbelül háromezer forintos amerikai havidíj a középső harmad felső régiójában szerepel. Az is befolyásolja a jogdíjat, hogy a felhasználók milyen mértékben rendelkeznek prémium fiókkal. Minél több a prémium felhasználó, annál nagyobb kifizetésekre számíthatnak a jogosultak, hiszen nagyobb a keret, amiből osztják a zsetont. A Spotify a bevételei nagyobb részét nem a hirdetésekből szerzi, hanem a prémium felhasználóktól. Havonta a prémium előfizetésekből, illetve az ingyenes felhasználói fióknál a hirdetési bevételekből beérkező összegeket bedobják a közösbe, ez képezi a kifizetési modell alapját. Ebből a Spotify levonja az adókat és egyéb költségeket, a bevétel körülbelül harminc százalékát. A maradékot kapják meg a jogosultak jogdíj formájában, „stream share” alapon. Tehát az összes felhasználó összes lejátszása között oszlik meg a befolyt összeg, a jogosultakat pedig a lejátszások arányában fizetik ki. Itt már bejöhetnek a különböző zenekari stratégiák is, például ha olyan régiókban népszerűsítik zenéjüket, ahonnan magasabb összegre számíthatnak vagy valódi rajongók helyett rámennek a kattintásokra.
A 2021-es zenei streaming jelentés sok adatot megmutat specifikusan a magyar piacról. A kutatáshoz a WM Music Distribution digitális zenei terjesztő cég anonim, kizárólag statisztikai felhasználású, de konkrét, egy évet felölelő adatai szolgáltak alapul, közel ezer független hangfelvétel-tulajdonos nyolcvanezer dalából álló katalógusának adatai alapján. Első körben fontos megismerni, hogy a tapasztalatok alapján milyen különbségek vannak felhasználás és felhasználás között akár egy szolgáltatón belül is, vagyis mit jelent, ha valaki prémium felhasználóként vagy ingyenes módban veszi igénybe a szolgáltatásokat. A Deezer és a Spotify is elmondhatja magáról, hogy a többség prémium csomagban használja, azaz előfizetnek rá, a YouTube-on viszont elenyésző az előfizetők száma, pedig már 2019 tavaszától elérhető a reklámmentes YouTube Magyarországon is.
Összességében a magyar piacon most a YouTube a legnépszerűbb, ami azért fontos adat, mert nem árt, ha az előadók tisztában vannak vele, hogy milyen fórumokon leghasznosabb elérni az embereket, és bevételeik növelésének egyik alapja, ha releváns platformokon aktívak, különösen ebben az élő fellépések nélküli időszakban.
Az emberek szeretik a zenét, csak nem (nagyon) szívesen fizetnek érte. Az értékhézag vagy, ahogy hivatalosan használják a fogalmat, a „value gap” a zeneipar egyik alaptézise, aminek definícióját 2016-ban Frances Moore, a hangfelvételipar nemzetközi szervezetének vezetője az IFPI Global Music Reportban úgy fogalmazta meg, hogy az értékhézag az az aránytalanság, ami a zene szeretete és „fogyasztása”, valamint az azért járó ellentételezés között húzódik. Ez ellen folyamatosan küzd a zeneipar, egyelőre a legéletszerűbb megoldás az lehet, ha korszerű jogi környezetet sikerül megteremteni, aminek köszönhetően az alkotók munkájának elismerése átlátható, arányos és kielégítő mind a piac, mind a felhasználók szemszögéből.
A szakma minden nagy szolgáltatótól várja a megoldást, hogy szerződéseiket átláthatóbbá, felosztásukat pedig igazságosabbá tegyék. A Deezer bebukta, de a SoundCloud a rajongói alapú kifizetések éllovasa lesz elsejétől. Bízunk benne, hogy mindez nem csupán áprilisi tréfa.
