Az elektromos zene történelmi labirintusába vár a Google
Virtuális kalandra hív a Music, Makers & Machines, a Google Arts & Culture legújabb fejlesztése
Most újra nemcsak arról beszélhetünk, hogy a hatalmas techcégek az adatainkon élősködnek, két lábbal tiporják privát szféránkat és percenként sértegetik személyiségi jogainkat, hanem arról is, hogy a Google csapata ismét egy tiszteletre méltó kultúrmisszióba vágta fejszéjét. Az Arts & Culture szekciónak időről időre nagyon érdekes és értékes húzásai vannak, most a Music, Makers & Machines nevű, igen sokrétű és átfogó digitális projektjük, vagyis online kiállításuk 15 ország több mint ötven archívumának, múzeumának, gyűjteményének, lemezkiadójának, fesztiváljainak és vezető zeneipari szakértőjének közreműködésével jött létre, azzal a céllal, hogy virtuálisan bevonjon minket egy összszenzorális élménybe. Ide kattinva azonnal el is lehet kezdeni az izgalmas kóborlást az elektromos zene történelmének labirintusában.
Belépve egy stílszerű kapcsolási rajzba zoomolhatunk, amely ragyogóan rendszerezi az elektromos zene fejlődését Leo Theremintől kezdve a Moogon át az Ableton Live-ig.
Természetesen közelebbről is megcsodálhatjuk Leo Theremin 1920-as thereminvoxát (más néven aetherophone), a világ első igazán sikeres elektronikus őseszközét, amelyben a hang elektronikus oszcillátorokon keresztül keletkezik, és láthatjuk az egy évvel később, 1921-ben érkezett Maurice Marthenot „elfelejtett” hangszerét is, ami szintén feltalálójáról kapta a Martenot nevet.
Mindenkire gondoltak. Lehetsz rutinos őspartiarc, profi zenész vagy kábelbarát techmajom, mindenki felkutathatja a számára legérdekesebb tartalmat. Egy olyan VR-könyvtárban bolyonghatunk, amelyben nem köteteket találunk, a Music, Makers & Machines a kiterjesztett valóság, a 3D-modellek és 360 fokos virtuális túrák révén tesz felfedezhetővé legendás klubokat, stúdiókat, bemutatja a műfajok hangszereit és az elektromos zene legmeghatározóbb művészeit. Ha valaki még csak most ismerkedik a gépek által létrejött zenék szerteszét ágazó kultúrájával, annak kapásból jöhet egy tízes lista az elmúlt ötven év elektromos szerzeményeinek mérföldköveivel, kiemelve a dalokhoz köthető, legmeghatározóbb hangszert. A műfaj megkerülhetetlen nagyjai között szerepelnek Vangelis és a Yamaha CS-80-as szintetizátora, az Ohio Players funky ARP tekerései, valamint Van Halen legendás Oberheim OB-X soundja, (amit állítólag egy túlhajtott Marshall gitárerősítőn keresztül rögzített az erőteljesebb és élesebb hangzás érdekében), és végül megérkezünk a digitális oszcillátorok világába is a Weeknd Roland Juno-60 szintijével.
Elképesztően sokfelé indulhatunk, millió érdekesség vár ránk, Lee Perry modern remixelési technikáinak találmányától kezdve a Kraftwerk „Mensch–Machine” koncepcióján át a Daft Punk mintákkal és filterekkel fűszerezett heavy house hangzásának receptjéig, amelyek megalapozták az elektronikus zene globális megteremtését.
Megpörgethetjük 3D-ben a világ legmenőbb techno-vaskapuját, az első elektromos zenei klub bejáratának modelljét, amit a valóságban a Berlini Városi Múzeumban őriznek.
Megvizsgálhatjuk 3D-ben az elektromos zene legmeghatározóbb analóg szintetizátorait, a Memorymoogot, a Roland 808-at vagy az ARP Odyssey-t, a Roland Jupiter 8-at, a KORG PS-3100-at és még sok ikonikus csodát.
Megismerkedhetünk a dubstep, a grime, a techno vagy a gabber műfajok eredetével, és olyan meghatározó zenészekkel, mint Honey Dijon, Ellen Allien vagy Suzanne Ciani.
Felfedezhetjük a klubélet legismertebb templomait Bristoltól Tel-Avivig, olyan legendás helyek krónikáját lapozhatjuk fel, mint a berlini Tresor, a Berghain vagy a londoni Fabric. Chicago-ba utazhatunk, a „szeles városba”, egészen a gyökerekhez. Ki gondolná, hogy az időjárás is fontos szerepet játszott a klubozás kialakulásában? Bárhol is jár az ember ebben a városban, a Michigan-tó partján a szél mindig kellemesen simogatja az arcát. A tikkasztó nyári napok után éjszaka a helyiek késő éjjelig szerettek hűsölni, és közben beszélgettek, együtt hallgattak zenét.
Lehetőségünk nyílik megmerítkezni olyan ikonikus alkotók munkásságában, mint a kozmikus hangokkal varázsló Tangerine Dream, a harmóniák nagy mestere, Hans-Joachim Roedelius, az elektromos zene indián vonalát meghúzó Charanjit Singh. Megismerhetjük Bob Moog utazását a Moog prototípusától a Voyagerig vagy képzeletben eljuthatunk az elektronikus zene legendás helyszíneire, mint például a Karlheinz Stockhausen révén ismert WDR Studio for Electronic Music vagy a párizsi Pierre Henry Studio a Cité de la Musique-ba.
A Music, Makers & Machine nagyon veszedelmes, kicsengetés nélküli történelemóra az elektronikus zenei univerzum minden rejtett zugával. Vigyázat, könnyen beszippant, s könnyen megtudhatod, hogy Edgar Froese (Tangerine Dream) a kelet-poroszországi Tilzsiben született, csak a háború után utazott Berlinbe édesanyjával, apját pedig sohasem ismerte, Jurij Gagarin űrutazásának hatására kezdett el zenélni, mert megunta a Föld bámulását és a kőfaragást, és onnantól kezdve ő is más szemszögből szerette volna látni a világot. Így aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy ebéd után rákattintottál erre az új, érdekes Google-fejlesztésre, most meg megy le a nap.
