A jövő megérkezett

Solymár Károly Balázzsal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk.

A közelmúltban mutatták be Magyarország Mesterséges intelligencia stratégiáját, amely a közeli jövő legfontosabb tudományos-technikai kihívására, kérdésére keres választ. Hogy miképp befolyásolja mindennapjainkat az új technológia és hogyan alkalmazkodhatunk sikeresen az új gépi környezethez, arról Solymár Károly Balázzsal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk.

– Ön azt mondta egy nyilatkozatban, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) egyenesen Magyarországnak találták ki. Reményteli gondolat, de mi van mögötte?

– Magyarország büszke lehet arra, hogy számos Nobel-díjasunk van, kiválóak az egyetemeink, és kifejezetten sikeresek vagyunk a digitalizáció területén. Elég Neumann Jánost vagy akár Charles Simonyit említeni, akik korszakalkotó eredményekkel járultak hozzá a számítástechnikához. A mesterséges intelligenciának nem a hardver az izgalmas része, hanem azok a tanuló algoritmusok, amelyek sok tekintetben tényleg az emberi intelligenciára emlékeztető eredményekre képesek. A mesterséges intelligencia alapjai a matematikai megoldások, a különleges látásmódok, a kreativitás, egyszóval olyan dolgok, amelyekben élen járunk, amelyekben vannak hagyományaink és amelyeket viszonylag egyszerű eszközökkel lehet fejleszteni. Ha azokat a kitörési lehetőségeket keressük, amelyekben a magyar kreativitás megtestesül, amelyekből akár húsz év múlva is komoly előnyre tudunk szert tenni, amelyeknek köszönhetően versenyképességi szempontból is nagyot tudunk előre lépni, akkor az biztosan a mesterséges intelligencia lesz.

– Hát ebben aztán nem leszünk egyedül!  Gondolom, most minden kormány megfelelő háttérintézményeiben efféléken gondolkoznak a szakemberek. Kétségtelen, hogy Magyarországon van múltja a digitalizációnak, de mire alapozhatjuk azt a reményt, hogy mi ezen a területen sikeresebbek leszünk, mint a csehek, a szlovákok, a lengyelek vagy éppen a burmaiak?

– A digitalizációnak nemcsak múltja, hanem jelene is van Magyarországon. Számos sikeres start-upunk indult a mesterséges intelligencia területén, világszinten is sikeres cégeink vannak. Azt látjuk, hogy sok magyar vállalkozás olyan fejlesztésekkel jelenik meg, amelyek felkeltik az egész világ figyelmét, valamint versenyképesek tudunk lenni. Ha ráerősítünk a piacon már amúgy is jelenlévő tendenciákra, külön energiát fordítunk arra, hogy az MI-vel kapcsolatos tudás megjelenjen és hétköznapivá váljon, ha a szabályozás oldaláról és a forrásallokáció oldaláról is támogatjuk a fejlesztéseket, akkor valóban eredményesek lehetünk.

– Gondolom, a mesterséges intelligenciának is lesznek majd specializálódásai. Lehet, hogy arra kellene készülni, miszerint a mesterséges intelligencia ilyen vagy olyan felhasználásában legyünk mi igazán kiválóak?

– Pontosan ezt tesszük. Azonosítani kell, hogy melyek azok a területek, ahol a mesterséges intelligencia segítségével különösen nagy hatékonyságnövekedést tudunk elérni. Két oldalról is meghatároztuk ezeket a területeket: van egy technológiai és egy iparági fókuszunk. A technológiai kérdések közé tartozik például a gépi érzékelés, az intelligens gyártás, a nyelvtechnológia.

– A laikus számára elég nehezen érthető kifejezések ezek. Segítene az értelmezésben?

– Ezek olyan technológiai részterületek, amelyek nemcsak a gyártásban és az iparban, hanem szinte bármilyen alkalmazásban megjelenhetnek. A gépi látásnak komoly szerepe lehet a biztonságtechnikában vagy az orvoslásban. A nyelvtechnológia nekünk különösen fontos, hiszen magyar nyelven a jelenleg elterjedt rendszerek még csak limitáltan értenek. Ha sikerül olyan MI-támogatott megoldásokat létrehozni, amik magyar nyelven tudnak kommunikálni, annak nagyon látványos eredménye lesz a hétköznapokban, a hangvezérléstől kezdve a fordításokig. Angolul mindez már természetes. Azt szeretnénk, hogy legyen természetes magyarul is.

– Egy ilyen változás valóban izgalmas lesz, mi több, ennek révén talán azok is felfigyelnek a mesterséges intelligenciára, akik amúgy észre sem vennék. De gyanítom, hogy ez nem lesz elég. Terveznek képzéseket, iskolai tananyagokat, egyszóval valamilyen edukációt az MI kapcsán?

– Az oktatás nagyon fontos, sőt talán a legfontosabb kérdése ennek a programnak. Nagyon rövid időn belül kell közelebb hozni a legfrissebb informatikai tudást a tömegekhez. A mesterséges intelligencia térhódítása exponenciális ütemben zajlik. Azt a célt tűztük ki, hogy első körben az országban legalább egymillió ember valamilyen alapvető benyomást és tudást szerezzen az MI működéséről. Nem arról van szó, hogy járjon végig egy kurzust, szerezzen végzettséget, hanem pusztán arról, hogy amikor az alapvető fogalmakat hallja, legyen egy általános képe a témáról. Szeretnénk elérni, hogy beszédtémává váljon, valamint mindenki számára elérhető és érdekes legyen a mesterséges intelligencia. 

– Az jut eszembe, hogy a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években nagyon erőteljes jövőorientáció uralta Európát és, gondolom, Amerikát is. Nyilván az első űrutazások meg a holdra szállás hullámain lovagoltak ezek a sztorik, de tény, hogy sci-fi-sorozatok mentek a televízióban, űrhajós filmeket játszottak a mozik, az építészet, az ipari formatervezés igyekezett az elképzelt jövőből meríteni, egyszóval mindenki azt latolgatta, hogy milyen hamar érkezik el a holnap. Ma a jövő iránt kevéssé érdeklődnek az emberek, mert a jövő tulajdonképpen jelen van. Nagyon gyorsan jelennek meg az újabb és újabb fejlesztések, ahogy erről az imént is beszéltünk. Adódik a kérdés: hogyan lehet izgalmas témává tenni azt, hogy milyen lesz a világ tíz év múlva?

–  Azt látjuk, hogy a sci-fi-irodalom, a tudományos fantasztikus filmek már kevésbé alkalmasak a kérdés népszerűsítésére, éppen azért, mert a digitalizáció nagyon is valóságos, a mindennapokat érintő kérdéskörré vált. Az emberek is inkább kihívást látnak benne, nem pusztán izgalmas kalandot. Valójában arra kell felkészülni, hogy a fejlődés egyre gyorsuló ütemű lesz, és emiatt például munkakörök is át fognak alakulni. A mesterséges intelligencia bizonyos emberi részképességeket tud gépi formában megjeleníteni, de ettől nekünk nem félnünk kell, hanem elébe mennünk.

– Ami azt is jelenti, hogy kellenek olyan emberek, akik nemcsak ismerik, de készségesen használják is az új algoritmusokat.

– Egymillió embert szeretnénk elérni általános információkkal, százezer embert pedig egy tanfolyamra szeretnénk eljuttatni, ahol már bizonyos alapokat átadhatunk, a teljes fogalomkészletet bemutatjuk, tehát a résztvevők egy kicsit komolyabb tudást szerezhetnek a mesterséges intelligenciáról.

– Igen összetettnek tűnik ez a program, s így muszáj rákérdeznem: mennyire áll biztos lábakon? Úgy értem, sikerének feltétele az, hogy elég pontosan jelölje ki, honnan indulunk, milyen tényekkel dolgozhatunk, amikor a jövőt tervezzük.

– A Mesterséges intelligencia stratégiát a területen működő kutatókkal, egyetemekkel és cégekkel együttműködve, azaz a Mesterséges Intelligencia Koalíció több mint 250 tagjával közösen dolgoztuk ki. Nagy létszámú workshopokat szerveztünk, szavazásokat rendeztünk, így láttuk, hogy melyek azok a területek, amelyekre szükséges és érdemes figyelmet fordítani. Éppen ezért vagyok benne biztos, hogy ha végrehajtjuk a most kikristályosodott elképzeléseket, akkor a mesterséges intelligencia hozzá fog járulni a magyar emberek, vállalkozások és közösségek jövendő sikereihez.