A Lánchíd – Beliczay László képriportja

Tavasszal elkezdődik Budapest egyik legnépszerűbb jelképének, a Lánchídnak a felújítása. 

Először a gyalogosforgalom, nyár elejétől az autósforgalom is megszűnik a legelső fővárosi állandó hídon, amelyen Széchenyi István soha nem sétálhatott át. A 18,8 milliárd forintos rekonstrukció mintegy másfél évig tart majd, a befejezést 2023 őszére tervezik, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 150. évfordulójára. Beliczay László fényképezőgépének lencséjén keresztül még utoljára közelről is láthatjuk, hogyan néz ki a felújítás előtt álló híd. 

Amikor 1849. november 20-án, meglehetősen visszafogott ünneplés keretében Haynau átadta a Lánchidat, Széchenyi István már a döblingi ideggyógyintézetben élt. Egyébként sem hívták el a megnyitóra, ahogy az angol tervezőt, William Tierney Clarkot sem. Másnap hídvám fejében már bárki használhatta a hidat: a gyalogosoknak egy, a teherrel közlekedő gyalogosoknak kettő, a tehenet kísérőknek három, a kis szekérrel közlekedőknek öt, a nagy szekérrel közlekedőknek pedig tíz krajcárt kellett fizetniük az átkelésért. Pár napig mi még ingyen megtehetjük ezt, a csordát és ménest igen, a kutyát és a maszkot viszont ne hagyjuk otthon! 

Van-e a Marschalkó János szobrászművész által készített kőoroszlánoknak nyelve? A városi legendákkal ellentétben az 1852-ben felállított szobrok ilyen szempontból nem szorulnak rekonstrukcióra. 

Szemben a fémelemekkel, amelyeket mára jócskán megrágott az időjárás vasfoga. Utoljára 1988-ban volt rozsdátlanítva a híd, a mostani felújítás egyik leglényegesebb feladata az acélszerkezetek javítása, a műemléki elemek helyreállítása. 

A Lánchíd népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy az alkalmankénti lezárások során tömegesen lepik el a városlakók és Covid-mentes időkben a turisták is. A rekonstrukciós munkáknál szerencsére prioritásként kezelik a gyalogosokat: újjáépítik a kétoldali hídi gyalogos járdákat, felújítják a műemléki korlátokat, a hídfőknél lévő gyalogos aluljárókat kiszélesítik, a lépcsőket átépítik, illetve átkelőhely is lesz a pesti hídfő északi és déli járdája között. 

1918. november 30-án, a lánchídi csatát követően törölték el a hídpénz szedését, onnantól bárki szabadon használhatta az ekkor már közel ötven éve állami tulajdonban lévő hidat. 

A Lánchíd számos alkalommal veszélybe került. 1848-as szabadságharc alatt a félkész hidat az osztrákok többször megpróbálták felrobbantani, átjárhatatlanná tenni az ellenséges csapatok előtt. A II. világháborúban a szovjetek elől visszavonuló németeknek ez már részben sikerült: 1945 januárjában a pesti horgonykamra teljesen megsemmisült, a budai viszont épségben megúszta a detonációt. A helyreállítási munkálatokat segítette, hogy sok, a Dunába zuhant rész viszonylag épen maradt, így 1949. november 20-án, száz évvel az átadó után ismét megnyithatták a Lánchidat a közönség előtt.   

Az utolsó komolyabb munkálatok 1999-ben zajlottak a hídon, átadásának 150. évfordulójára kapott új világítási rendszert a Széchenyi-lánchíd. A mostani rekonstrukcióból ez a rész sem marad ki, LED-technológiás közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást szerelnek majd fel, hogy még látványosabb legyen az egyik legtöbbet fotózott budapesti műemlékünk.