A legboldogabb városok
Ismét elkészült a hazai jóléti felmérés. Kiderült, hol a legjobb az élet Magyarországon.
Az Otthon Centrum 2020-ban ötödször készítette el és tette közzé év végén a felmérését: melyek a legboldogabb városok hazánkban, hol a legjobb az élet. Ennek megállapításához külföldi sztenderdeknek megfelelő keretrendszert állítottak fel, melyben vizsgálták a háziorvosi ellátást, az adott helyen élő lakosság képzettségét, a foglalkoztatási és az ingázási statisztikákat, valamint például azt, hogy az adott évben hányan döntöttek úgy, hogy az adott helyre költöznek. A kutatás csupán a húszezer főnél népesebb településekre terjedt ki, valamint az is fontos, hogy mivel fővárosunk meglehetősen nagy és heterogén egészet alkot, ezért ott kerületenként történt a vizsgálat. No, mindenkit megnyugtatunk, a végeredmény izgalmasabb, mint az, hogy hogyan jutottak oda a szakértők. Lássuk tehát, melyek jelenleg hazánk legboldogabb lakóhelyei.
A listát elképesztő dominanciával uralják a budapesti kerületek, ugyanis egészen a tizedik helyig kell letekintenünk, hogy az első olyan tételre bukkanjunk, amelyik fővárosunk határán túl található. A felmérés alapján Magyarország két legélhetőbb helye Budapest I. és V. kerülete. Ezt követi a többi pesti belvárosi kerület (VI., VII., IX., XIII.) valamint néhány budai (II., XI., és XII.). Budapest „leggyengébbjei” a külső pesti kerületek (XVII., XVIII., XXI., XXIII.) lettek, ezeknek az eredményeit ugyanis csúnyán lerontotta, hogy az itt lakók nagy többsége ingázni kényszerül munkahelyére, az utazással eltöltött idő pedig fordítottan arányos a terület jóléti indexével.
Bár Budapestet nem tudta megszorongatni, de a vidéki nagyvárosok közül sikeresen emelkedett ki Veszprém és Eger, melyek a legélhetőbb/legboldogabb vidéki települések lettek. Esetükben éppen az húzta fel az eredményüket, ami a külső pesti kerületek vesztét okozta, vagyis hogy az itt élők rendkívül gyorsan és kényelmesen jutnak el a munkahelyükre. A vidéki „dinamikus duó” után egy nagyobb szakadékkal lemaradva, de rendkívül sűrű mezőnyben érkeznek a nagy régióközpontok, mint Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Debrecen és Győr, valamint az agglomerációt büszkén képviselve Budaörs és Szentendre, míg a sort a megyei jogú városok között a 2019-es évhez hasonlóan 2020-ban is Hódmezővásárhely és Érd zárta.
Ami érdekes hozadéka a kutatásnak, hogy összehasonlítva néhány hivatalos KSH-listával, elmondható, hogy az emberek szívesen fizetnek többet a magasabb életminőségért, hiszen a lista elején található lakhelyek egyben a legdrágábbak is. Ha megnézzük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások árának átlagértékeit, akkor szembeötlik, hogy az ingatlanárakra közvetlen hatással vannak az életminőségi mutatók.
A fenti sorokat olvasva valószínűleg többen felszisszentek, hogy márpedig annak ellenére, hogy ők mondjuk érdiek, sokkal boldogabbak ott, mint bárhol máshol lennének, valamint biztosan sokan elszörnyülködtek, hogy hogyan lehet a zajos, zsúfolt Budapest kilenc kerülete is az ország legélhetőbbje, miközben vidéken ott a számos fa, gyümölcs, jó levegő, csend, harmónia, béke meg minden, mi szem-szájnak ingere.
Kétségtelen, hogy egy lakóhely megítélésében az objektív tényezők mellett a szubjektív tényezők is szerepet játszanak. Ez a lista nem is azt állítja, hogy minden ötödik kerületi lakos boldogabb minden pécsinél, hanem pusztán annyit, hogy az objektíven mérhető körülmények jobbak az V. kerületben. Akinek tehát előkelő helyen szerepel a lakóhelye a fenti listán, az érezze jól magát ettől, aki pedig méltatlannak találja saját otthona helyezését, ne aggódjon, hiszen más fókuszú listákon más lenne a rangsor, úgyhogy nyugodtan érezze jól magát a bőrében. Mindenki más pedig csak nyugtázza mosollyal és elégedett hümmögéssel, hogy most már ő is tudja, melyek a legélhetőbb területei hazánknak. Mármint most, épp e felmérés alapján.
