A portréfotók mestere

A portréfotók mestere

Székely Aladár születésének 150. évfordulója alkalmából átfogó kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Székely Aladár a XX. századi magyar portréfényképezés úttörő fotográfusának számított. 

A fotótörténeti jelentőségű tárlat 2021. január 31-ig látogatható.

Különös érzés az iskolai tankönyvekből, irodalmi kiadványokból oly jól ismert portrékat felnagyítva, eredeti méretükben látni a XX. század elejének legnagyobb kulturális alakjairól: többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Kodály Zoltán, Kaffka Margit, Jászai Mari néznek ránk a fekete-fehér, nosztalgikus fotókról. 

-

Meg persze Ady Endre és szerelmei, Léda és Csinszka is, hiszen Székely Aladárt a szakmai kapcsolaton túl igazi barátság fűzte a költőhöz.  „Benne én nem csak korunk legnagyobb költőjét, de a legnemesebb szívű, és a legőszintébb lelkű embert tanultam megismerni..." – így ír Székely Aladár Ady Lőrincznének fia halálát követően. 1926-ban még külön albumot is megjelentetett saját költségén az Ady Endréről készített művészi felvételeiből.

-

Ezekből számosat most ki is állítottak az október 21-én megnyitott Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében tárlaton, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai Székely Aladár születésének 150. évfordulójára állítottak össze. Ahogy dr. Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta: a magyar fotográfia egyik legjelentősebb alakja nemcsak a  „pillanat művészetét" művelte nagyon magas színvonalon, de portréival vissza tudta adni alanyai személyiségét, rejtett tulajdonságait is.

-
  

A megnyitón Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta idézte fel Székely Aladár életének legfontosabb pillanatait, amelyet két fiatal zenész, Gál-Tamás Anna hegedű- és Vida Mónika Ruth zongorajátéka egészített ki, akik Hubay Jenő és Bartók Béla egy-egy darabját adták elő. A választás nem véletlenül esett erre a két zeneszerzőre, hiszen róluk is láthatunk portrékat a tárlaton. 

-

A kiállítás két kurátora, E. Csorba Csilla és Kovács Ida több mint 100, ismert és eddig nem publikált fotó segítségével rajzolta meg Székely Aladár személyes életét, a műtermeiben folyó munkát, valamint a kortárs írók, művészek alakjait is. Akik között a magyarok mellett olyan neves külföldi alkotókat is megtalálunk, mint Oskar Kokoschka vagy Igor Sztravinszkij. Az újdonságokra nyitott, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező fotográfusról egyéni és családja körében készített képeket is láthatunk a tárlaton, hiszen Székely Aladárt fia is követte a szakmában. A generációk egymásutániságára gyönyörű példa volt a megnyitó egyik különleges momentuma, amelyben egy látogató az egyik családi fényképre bökve saját édesapját, Székely Aladár unokaöccsét, Ficher Györgyöt fedezte fel kisfiú korában. 

-

Úgy tűnik, hogy a nosztalgia nemcsak családon belül él:  „A Székely Aladár által is használt üvegnegatívok részletgazdagsága, mélysége valóban lenyűgöző, éppen ezért néhányan újra elkezdtek ezzel a módszerrel fényképezni" – mutatott rá Birtalan Zsolt, a tárlat egyik fotós, digitalizációs szakmai közreműködője. A fényképek mellett olyan érdekességek is színesítik a gazdag kiállítást, mint a korabeli újságok, reklámok vagy akár a művészi fotóhátlapgrafikák, amelyek szintén Székely Aladár műtermét hirdették. 

-

A történeti jelentőségű Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében kiállítás a fotóhónap keretében nyílt meg, és 2021. január 31-ig megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 

Fotó: Németh Gabriella
Névjegy
Fotó: PIM
Székely Aladár
1870. március 5. – 1940. szeptember 27.

Bleyer Aladár néven született Békéscsabán, hétgyerekes zsidó család második gyerekeként. Szilágyi József szoba- és címerfestő révén találkozik a fényképészettel 1890-ben. 1893-ban már első műtermét is megnyitja Gyulán, majd a gyorsan fejlődő Orosházára költözik, itt 1897–1899 között dolgozik fényképészként. 1899-ben már a VIII. kerület Mária Terézia (ma Horváth Mihály) tér 1. alatti fotóstúdióját látogatják portréalanyai, nevét Bleyerről Székelyre változtatja. 1906-ban külföldi tanulmányútra indul, ekkor ismerkedik meg Ady Endrével is. 1908-ban a József körúton, majd 1910-ben a Váci utcában is műtermeket nyit, ebben az évben későbbi örököse, László fia is megszületik. Aranyérmet nyer a budapesti Nemzetközi Fényképkiállításon, külföldi tárlatokra hívják, számos fotós díjat kap, szakmai szervezetekben aktív tag. 1915-ben jelenik meg a Székely Aladár fényképei. Írók és művészek című portréalbuma, amely kritikai elismerést arat. 1926-ban Móricz Zsigmond előszavával jelenik meg az Ady című, a költőről készített fotókból összeállított albuma. 1934-től a Magyar Fotográfia című lap főszerkesztője. Hosszú betegség után Budapesten hunyt el, sírja az Új köztemetőben található. Fényképészeti küldetését fia, Székely László vitte tovább, aki a II. világháborúban, Voronyezsnél halt hősi halált 1943. január 10-én. 


Kapcsolódó cikkek