Élet a karantén után
2020.12.05. | Aktuális

Élet a karantén után

Nyitány címmel pénzdíjas jelenetírói pályázatot hirdetett a Pesti Magyar Színház: a zsűri a karantén utáni életről szóló koncepciókat vár az érdeklődőktől. 

A pályázatról Deres Péter dramaturggal beszélgettünk.

A világjárvány kirobbanása óta több kulturális intézmény is hirdetett drámaíró-pályázatot, ám azok többsége minimum egyfelvonásos darabra vonatkozott. A Pesti Magyar Színház ezzel szemben most olyan programmal igyekszik kitűnni a pályázati dömpingből, mellyel nemcsak a már befutott és ismert személyeket, hanem laikusokat és pályakezdőket is megszólíthatnak.

Deres Péter, a színház dramaturgja elmondta: gyakorló alkotóemberként, szerkesztőként azt tapasztalja, hogy a pályájuk elején járóknak nem könnyű kilépni a profik árnyékából, így ez a pályázat lehetőséget biztosíthat számukra, hogy megnyíljanak előttük az ajtók.

– Bízunk benne, hogy feltűnnek olyan tehetségek, akik meglepetést okozhatnak számunkra. Jó szívvel adnánk oda a díjat olyanoknak, akik akár befutott személyeket utasítanának maguk mögé – mondta.

A szervezők a jelenetek témájaként a karantén utáni életet jelölték meg, de a cselekménnyel, a stílussal, a műfajjal kapcsolatban nincsen semmilyen megkötés. Tehát egyaránt lehetőség van vígjátéki, drámai, abszurd vagy teljesen szürreális történet beküldésére is.

– Nem szerettük volna, hogy kizárólag az átélt negatív élményeket, a depressziót, a pesszimizmust és az elmagányosodást írják meg a pályázók. Ezért döntöttünk a karantén utáni időszak mellett – tette hozzá.

A színház dramaturgja megjegyezte: több pályázat zsűrizésekor azt tapasztalta, hogy sokszor ugyanaz a három-négy életérzés és téma koncentrálódik a művekben.

– Mi előrébb fogjuk rangsorolni azokat, akik valamilyen módon meglepnek bennünket. Azt is nézzük, hogy önmagában egy-egy jelenet mennyire kerek, hogy önállóan is megállják-e a helyüket. Tehát a történet eljut-e valahová, van-e dramaturgiája, építkezési íve, és hogy ábrázol-e konkrét, hiteles élethelyzetet hús-vér szereplőkkel – ismertette a zsűrizés módját Deres Péter.

Mint megtudtuk, a pályázat abból a szempontból is hasznos, hogy a színház „életjelet” adhat magáról a nagyközönségnek. Tehát annak ellenére, hogy bezárt az intézmény, és egyelőre nem tarthatnak előadásokat a nézőknek, mégis zajlik a munka az épületben.

A szervezők számára fontos, hogy minél több minőségi koncepció érkezzen be, de abban is bíznak, hogy sokan kapnak kedvet a pályázathoz. Deres Péter szerint jó lenne azt látni, hogy rengetegen töltik kreatívan az idejüket a korlátozások alatt, és esetleg olyanok is megpróbálkoznak az írással, akiknek korábban nem volt ilyen jellegű ambíciójuk.

– Dramaturg kollégámmal együtt megszűrjük majd a jeleneteket, és az előválogatás után néhányat streaming felvételre fogunk javasolni. Ez azt jelenti, hogy a színház színészei elpróbálják a történeteket, melyeket rögzítünk. A videókat februártól tekinthetik majd meg az érdeklődők – mondta.

Felmerül a kérdés, hogy az eredményhirdetés után vajon kapcsolatban maradnak-e a pályázókkal. A Pesti Magyar Színház dramaturgja ezzel kapcsolatban megjegyezte: kinyitják az ajtajukat azok felé is, akik ezúttal nem nyertek, és további írásra fogják ösztönözni őket. Ha pedig újabb pályaművekkel kopogtatnak náluk, akkor töretlen bizalommal fordulnak majd feléjük.

Fotó: pestimagyarszínhaz.hu
Előtérbe kerülhetnek a személyes kapcsolatok

Folyamatos kapcsolat

A Pesti Magyar Színház is keresi azokat a lehetőségeket, hogy a világjárvány és a kényszerszünet idején kapcsolatot létesítsenek a nézőközönséggel. Deres Péter elmondta, hogy profi körülmények között kezdték el rögzíteni az előadásokat, melyeket streamelt videó formájában tesznek elérhetővé. A kulturális intézmény munkatársai gyakran új ötleteken, terveken gondolkodnak. Tavasszal, az első hullám idején többek között hangoskönyveket készítettek. Ha pedig a jelenetírói pályázat sikerrel jár, akkor akár újabbakat is hirdethetnek más témákkal.