Elmarad a Nobel-díj átadó ceremónia

A koronavírus-világjárvány miatt törölték a december 10-ei stockholmi Nobel-díjátadó ünnepséget. Így a hagyományos ünnepség és a Nobel-bankett elmarad. Helyette televízión keresztül követhetjük az eseményt.

Saját hazájukban vehetik át a díjakat

Páratlannak mondható ez az év a Nobel-díj történetében is, hiszen most a medálokat és a diplomákat biztonságosan, saját hazájukban – valószínűleg a nagykövetségek, vagy az egyetemek segítségével – vehetik át a díjazottak. A díjátadó esemény pedig csak csekély létszámú közönség lehet jelen majd – írja az alapítvány a honlapján.

Hamarosan megtekinthetjük a díjazottakat

A Nobel Alapítvány október első hetében hozza nyilvánosságra a díjazottakat. A díjakat odaítélő intézmények a nyertesek nevét sajtótájékoztató keretében jelentik majd be, illetve a Nobel-díj honlapján és közösségi oldalán is elérhető lesz.

A Nobel-békedíjátadó is visszafogottabb lesz

A Nobel-békedíj december 10-i átadását az oslói városháza helyett, idén visszafogottabb körülmények között az egyetemen rendezik meg.

Utoljára a második világháborúban maradt el a rendezvény

Utoljára 1944-ben, a második világháború idején történt meg, hogy Stockholmban nem tartottak díjátadó ünnepséget. Az 1944. évi Nobel-díjakat 1945-ben adták át. 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben pedig senkinek sem ítéltek oda a rangos elismerést.

Emelkedik a díjasok pénzjutalma

Kategóriánként egymillió svéd koronával emelkedik a Nobel-díjasok pénzjutalma, így kereken 10 milliót kapnak a díjazottak. Ez forintra átszámolva mintegy 345 millió forintot jelent. Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány vezetője a Dagens Industri című svéd lapnak elmondta, hogy a díjjal járó pénzjutalom összegének emelését az tette lehetővé, hogy elmúlt években sikerült megerősíteni az alapítvány pénzügyeit. Hozzátette, a cél az, hogy a pénzjutalom tovább növekedjen a reálbérek alakulásának megfelelően, hiszen fontos, hogy a díjazottak jelentős összeget kapjanak.

Egyszer lenn, egyszer fenn

A pénzjutalom összege az idők során folyamatosan változott, 150 ezer koronával indult, és 1981-ben emelkedett egymillió koronára. Az összeg 1980-90-es években ugrásszerűen megnőtt, míg 2000-re el nem érte a 9 milliót, egy évvel később pedig a 10 milliót. 2012-ben viszont 10 millióról 8 millióra csökkentették az összeget, mert a tőke nagyságához képest magasak voltak a költségek. A fellélegzés 2017-ben érkezett, akkor emelték 9 millióra a pénzdíjat. Ez annak köszönhető, hogy az alapítvány tőkéje 2012 eleje óta hárommilliárd 4,6 milliárd koronára emelkedett - közölte Lars Heikensten a Dagnes Industri-ban.

Legfiatalabb és a legidősebb

Az eddigi legfiatalabb díjazott a 25 éves brit Lawrence Bragg, aki apjával együtt 1915-ben, 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat röntgenkrisztallográfiai kutatásokért. A legidősebben díjazott pedig az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben, kilencvenévesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, majd fél évre rá meg is halt. Mindemellett akadnak olyan kivételes géniuszok, akik kétszer is megkapták a díjat. Marie Curie 1903-ban fizikai és 1911-ben kémiai, Linus Pauling 1954-ben kémiai és 1962-ben béke, John Bardeen 1956-ban és 1972-ben is fizikai, Frederick Sanger 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjat kapott.

31 millió svéd koronát hagyott hátra Alfred Nobel

1901 óta Alfred Nobel halálának napján adják át a Nobel-díjakat. A tudós feltaláló végakaratához híven a Nobel-békedíjat Oslóban, a többit – orvosi-élettani, fizikai, kémiai, irodalmi és közgazdasági – Stockholmban vehetik át a díjazottak. Alfred Nobel 31 millió koronát - mai pénzben 1,6 milliárd koronát - hagyott hátra a díjakra (halálakor kilencven gyárat igazgatott, és 350 szabadalom volt a tulajdonában).

A Nobel-díjakat idén október 5. és 12. között jelentik be Stockholmban, illetve Oslóban.

Felhasznált források: MTI / Reuters / di.se / nobelprize.org