Kiosztották az Ig Nobel díjat
Egymáshoz becsengető, majd elfutó diplomaták, héliumtól magas hangon beszélő aligátorok és öt kínai bérgyilkos az idei Ig Nobel-díj díjazottjai között.
A járványhelyzet ellenére is átadták idén Ig Nobel-díjat, amivel minden évben az adott év legviccesebb, legabszurdabbnak tűnő kutatási eredményeit díjazzák. Az ’elismerés’ többek közt azt a célt szolgálja, hogy a hétköznapi embereknek is megmutassák, a tudomány nem csak száraz és unalmas szakzsargonból áll. A tudomány igenis tud vicces, humoros, vagy egyenesen abszurd is lenni. Az Ig Nobel-díjnak köszönhetően már keresni sem kell őket, hiszen az Improbable Research magazin minden évben összegyűjti számunkra a legviccesebb kutatásokat. Ezek a tudományos munkák azonban semmiképp sem közröhej tárgyai, hiszen, ha a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt láthatja, hogy ezeket a munkákat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket. Nem hiába, a magazin alcíme a „kutatások, amik megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak”. Szemezgessünk hát az idei díjazottak közül.
Az Akusztikai díjat egy többnemzetiségű kutatócsoport kapta. Ők a kísérletük során egy aligátort szólaltattak meg héliumtól magas hangon. A kísérlet eredeti célja, megfigyelni, vajon a krokodilféléknél és a hüllőknél is jelen van-e az a jelenség, ami az emlősöknél és a madaraknál például megfigyelhető – hogy hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni. A nagyobb testű állatoknak általában mélyebb a hangja a tágasabb térnek köszönhetően, de ez például a békákra vagy a kétéltűekre nem igaz. A kutatás bebizonyította, hogy az aligátoroknál is van összefüggés a testméret és a hang mélysége között, azonban az nem derült ki, hogy ezt a többi állat is észleli-e.
A Menedzsment díjat öt kínai bérgyilkos kapta, akik értelemszerűen nem tudtak részt venni az online díjátadón. Az öt furfangos fickó üzleti modelljükkel érdemelte ki az elismerést: miután az első bérgyilkos megbízást kapott valaki megölésére, ahelyett, hogy elvégezte volna a feladatát, inkább továbbadta azt egy másik bérgyilkosnak, persze közben kicsit lecsípett a pénzből. Az új megbízott aztán hasonló módon adta tovább a feladatot egy kollégának, és ez így ment tovább összesen öt emberen keresztül. Végül a hatóságok letartóztatták őket, mielőtt bárkit megöltek volna.
Hasonlóan komikus eredményre jutott Richard Vatter, aki entomológiai elismerésben részesült miután bebizonyította, hogy a rovarkutatók nagyrésze fél a pókoktól.
A legviccesebb díjazott India és Pakisztán kormánya volt, akiknek a béke – Ig Nobel díjat sikerült elnyerniük. Már az is abszurdumnak tűnik, hogy az India, a Pakisztán és a béke szavak egy mondatban szerepelnek, hiszen a két ország születésük óta hadban áll egymással és csak tovább fokozta a helyzetet, amikor mind a két ország atombombához jutott. Az ellentét azonban nem mindig harcias, sőt van, amikor egészen gyerekes fordulatokat vesz, amit a béke-Ig Nobel díjuk jól szemléltet. A két ország arra kapta az elismerést, hogy diplomatáik titokban, az éj leple alatt becsöngettek a másik házába, majd elfutottak, mielőtt bárki is ajtót nyitott volna. Erre talán még Rejtő Jenő is csettintett volna.
