Hagia Szophia: mecset vagy múzeum?

Törökországban a hetekben újra felütötte fejét a vita, hogy a jelenleg múzeumként üzemelő, UNESCO világörökségi helyszínt, a Hagia Szophiát ne alakítsák-e vissza mecsetté.

Napirenden

A kérdés akkor merült fel újra, amikor múlt hét csütörtökön a török legfelsőbb közigazgatási bírósági testület napirendre vett egy erre vonatkozó kérelmet. Török nacionalista és iszlám konzervatív csoportok már meglehetősen régóta kardoskodnak az ügy mellett, ami most új lendületet kapott. A kérdés komoly nemzetközi visszhangot is vert, amikor olyan emberek szólaltak fel az ügy kapcsán, mint a görög külügyminiszter, a moszkvai pátriárka, vagy az amerikai külügyminiszter. Az érdeklődés nem meglepő, hiszen a Hagia Szophia fontos emléke mind a keresztény, mind az iszlám történelemnek. Természetesen a török elnök, Recep Tayyip Erdogan is elmondta véleményét közös kincsünkről. 

Viharos múlt

Az isztambuli világörökségi helyszín helyén már korábban is álltak bazilikák, templomok, amiket a Krisztus utáni első évszázadokban rendre leromboltak, majd felújítottak. Végül Kr. u. 532-ben a nikkai felkelés során megint elpusztult az itt található bazilika, amit aztán I. Justitianus császár építtetett újra teljesen az alapoktól a ma ismert jellegzetes formájára. Onnantól kezdve a Hagia Szophia a bizánci birodalom első számú katedrálisaként és az ortodox kereszténység központjaként működött egészen 1453-ig. Miután II. Mehmet oszmán szultán elfoglalta Konstantinápolyt, a katedrális az új birodalom legfontosabb mecsetévé változott. Napjainkban funkcióját Kemal Atatürknek köszönhetjük, aki 1934-ben egy rendelettel tette a Hagia Szophiát a ma milliók által látogatott múzeummá.

Forrongó vita

A kérdés kapcsán Törökországban is megoszlanak az álláspontok. Az Erdogan szavazóbázisát is adó török nacionalista és iszlám konzervatív csoportok szerint a Hagia Szophia az iszlám vallás harmadik legszentebb helyszíne, a mekkai és a jeruzsálemi mecset után. Az őket képviselő ügyvéd azzal érvel, hogy a Hagia Szophia II. Mehmet és az őt követő szultánok személyes tulajdona, és ezért az 1934-es rendeletet érvénytelennek kell minősíteni. A másik oldalról természetesen felszólalt I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka, az ortodox keresztény egyház spirituális vezetője, aki szerint a döntéssel csak mélyítenék az ellentétet a keresztény és az iszlám vallás között. (Az ortodox keresztény egyház nem olyan központosított, mint a római katolikus, így egyetemleges vezetője sincs, mégis a történelmi hagyományok mentén a konstantinápolyi pátriárka az egyház kvázi első embere.) 

Amerika megszólal

A nemzetközi felháborodás hulláma a görög külügyminiszter felszólalásával indult, aki szerint felháborító lenne, ha az emlékhelyet mecsetté alakítanák, többek közt már csak azért is, mert így elveszítené világörökségi szerepét. A görög felháborodás nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a görögök úgy tartják, hogy ők a bizánci birodalom örökösei. (Ennek az az alapja, hogy a bizánci birodalom államnyelve a görög volt, vallása pedig az ortodox keresztény.) Emellett Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere is elmondta véleményét az ügy kapcsán, mely szerint Törökországnak tiszteletben kellene tartania az ország vallási és történelmi sokszínűségét, és meghagyni múzeumnak a Hagia Szophiát, hogy az tovább szolgálhassa az emberiséget, mint híd a különböző hitek és kultúrák közt. 

Mecset lett a múzeum

Az ügy hosszas előzményeihez képest most váratlan gyorsasággal döntött a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a múzeum mecsetté alakítására vonatkozó, 2016-ban benyújtott kérelemről. A per első tárgyalását idén július 2-án tartották, s most a bíróság szerepét betöltő államtanács semmisnek mondta ki azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Szophiát múzeummá alakította. Erdogan elnök a bíróság döntése után egy órával adta ki a rendeletet az épület mecsetté alakításáról. 

Döntését a hivatalos Twitter-fiókján is közzétette, egyúttal igyekezett eloszlatni a korábban felmerült aggodalmakat. – A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit – fogalmazott. Erdogan azt is bejelentette, hogy a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörlik a fizetős beléptetési rendszert, egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást már július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben.