Itt a Háromcsőrű Kacsa
Hősiesség, tettrekészség, igazságkeresés, szenvedés, álmok: többek között ezek a szavak esnek ránk a szóesőben, ha belépünk a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely mesés barlangjába. Az elsősorban 10-14 éves korosztály számára létrehozott térben minden a történetekről szól, azokról, amelyeket már kitaláltak és azokról is, amelyek még csak bennünk rejtőznek. A Mesemúzeum „nagytestvére" tegnap tágra nyitotta kapuit, hogy újra izgalmas történetek helyszíne legyen a Döbrentei utca 9.
Merthogy a Virág Benedek-házban kialakított műhelynek bizony már önmagában nagy históriája van, hiszen a múlt század harmincas éveiben itt működött a hírhedt tabáni Háromcsőrű Kacsa kocsma, amelyben olyan neves írók, költők is gyakori vendégek voltak, mint József Attila, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc. Ez utóbbi még verset is írt a műintézményről Éjféli közjáték címmel, nem kis reklámot gerjesztve így a helynek.
Mostantól viszont a Háromcsőrű Kacsa már a gyermekeké és történeteiké lesz. Ahogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója a szeptember 8-ai filiálén elmondta, szinte büszke apaként áll a pulpituson, hogy a PIM társintézményének, a Mesemúzeumnak egy újabb részlegét megnyithatja, és amelyet végigjárva, végigpróbálva legszívesebben újra kiskamasz lenne.
Hiszen míg a Mesemúzeum foglalkozásaival és rendezvényeivel az 5-10 évesekre fókuszál, a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely már elsősorban a 10-14 éves korosztálynak szól. Helmich Katalin intézményvezető és munkatársai (Csörsz Katalin, Hantos Násfa, Nemes- Jakab Éva) egy olyan szövegértő és szövegalkotó készségét fejlesztő, magyar gyerek- és ifjúsági irodalmat közvetítő kiállítást hoztak létre, amely interaktív módon támogatja a történetalkotás folyamatát a fiatalok számára.
A történeteket a négy gyermekes Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is igen fontosnak tartja, hiszen Csukás Istvánt idézve: „a mese örök, mindegy, hogy mi a technikai körítés". Náluk, otthon a családban sem múlhat el nap mese nélkül, mivel a kicsik gyerekkorukban tanulják a legtöbbet, sajátítják el az értékeket, és a történetek segítenek abban, hogy különbséget tegyenek jó és rossz, lényeges és lényegtelen, értékes és értéktelen között.
Berg Judit népszerű gyerekkönyv író – aki szintén négy gyermeket nevel –, a Mesemúzeum „kulcsőre" szerint a Háromcsőrű Kacsával egy olyan menő és trendi hely jött létre, amely rengeteg kiskamasznak ad majd örömöt, akik itt szabadon felfedezhetik és előcsalogathatják magukból a meséket, belemerülhetnek a történetalkotás felszabadító élményébe.
A műhelyben ehhez minden szakmai támogatást megkapnak majd, olyan interaktív módon, amelyre a mai gyerekek is biztosan vevők lesznek. A kiállítás lépésről lépésre segíti majd őket abban, hogy saját élő meséket hozzanak létre, mozgó alakokkal, hangokkal. A történetek megalkotását többek között a vizuális, hang- és illatingereket nyújtó „kukucskafal", az animációs sziget, a „jelzők fala", és hangstúdió is támogatja majd, ez utóbbival például a tenger zúgását, vagy akár a kakas kukorékolását is hozzá lehet illeszteni a létrejövő mesékhez.
Az inspiratív környezetben klasszikus és kortárs irodalmi művek is előremozdítják az alkotási folyamatot, például Örkény telefonfülkéjéhez hasonló installációban harminc különböző ismert mű kezdőmondatait lehet meghallgatni, hiszen Berg Judit véleménye és tapasztalatai alapján is „a jó kezdet már fél siker". A tematika kialakításánál elsősorban a magyar szerzőket helyezték a középpontba, a műhely elsődleges pedagógiai célja az odalátogató gyerekek szövegértésének és -alkotásának fejlesztése, szókincsük bővítése, valamint nem utolsó sorban olvasási kedvük növelése.
Helmich Katalin, a Mesemúzeum vezetője a megnyitó után elmondta, hogy a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhellyel végre megszületett a Mesemúzeum „nagytestvére", ahová mostantól nagy szeretettel várják a felső tagozatos általános iskolásokat, szüleiket és tanáraikat, egyéni vagy csoportos látogatásokra is, a járványhelyzetre való tekintettel előzetes bejelentkezés után.
A Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat együttműködésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston programjának keretében jött létre.
