Kövér László a Tokaji írótáborban
Gábor Bálint | 2020.08.18. | Aktuális

Kövér László a Tokaji írótáborban

A 48. Tokaji írótábor első plenáris ülésének vendége Kövér László házelnök volt, aki kérdésekre válaszolva osztotta meg gondolatait a résztvevőkel. L. Simon László, az írótábor egyesület elnöke a bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy két fontos évfordulóra emlékezünk az idén: Trianon századik és a rendszerváltozás 30. évi jubileuma az idei esztendő.  

Kövér László azzal kezdte, hogy akár a rendszerváltásról, akár az első világháborút lezáró békediktátumról beszélünk, mindig az a kérdés, mennyire tudja egy közösség kihasználni a lehetőségeit, megragadni a pillanatban rejlő erőt, vagy éppen észrevenni a közelgő veszélyt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Trianon századik évfordulója arra is alkalmat ad, hogy a tragikumot nem feledve, meglássuk az értéket abban, hogy a nehézségek, traumák és tragédiák ellenére mégis fenn tudtunk maradni mint nemzet, mint eleven, összetartó közösség. Ennek kapcsán még hozzátette, hogy erre nagyon büszkének kell lennünk, mert kevés ilyen nemzet maradt már a földön, mely kulturálisan ennyire egységes és kohezív tudott maradni, mint a magyar.

A kérdező ezután felvetette a házelnöknek, hogy száz évvel ezelőtt, még a sokk hatása alatt egyértelmű volt a nemzeti konszenzus a tragédia kapcsán, azonban ez mára már megváltozott. Kövér László erre azt mondta, hogy szerinte sosem beszélhetünk egyértelmű konszenzusról, de az tagadhatatlan, hogy ma erős hangok képviselik azt az álláspontot, hogy túl kéne lépni már Trianonon. Mindemellett szerinte nem meglepő a fiatalabb nemzedékek közömbösebb hozzáállása témához, hiszen egy generációval ezelőtt Kövéréknek még sokkal személyesebb élményként hatott Trianon, ahogy nagyszüleik történeteit hallgatták a tragédia kapcsán. Ha ezt ő most újra elmeséli, az már sokkal kisebb hatást fog gyakorolni.

Száz év távlatában nagyon nehéz megérteni és feldolgozni a Trianoni tragédiát – folytatta a házelnök –, és sokan két végletet választanak a téma tárgyalására: a túlzott iróniát vagy a mély pesszimizmust. Kövér László szerint viszont van egy köztes út is, ahol higgadtan és felülről tudjuk vizsgálni a kérdést. Ez azért lenne fontos, mert segítene megérteni, hogy Trianon nemcsak egy izolált esemény, hanem egy hosszas történelmi folyamat eredménye, ami szerinte egészen Mohácsig visszavezethető.

A házelnök a magyar pesszimizmusról is beszélt pár mondatot, amikor azt mondta, hogy szerinte „az állandó elárultság állapotában élünk több száz éve”. A balliberális oldalról sokan kritizálják ezt a történelmi tapasztalatokra épülő pesszimizmust, azonban Kövér szerint „a múlt néha talán kicsit túlzóan patetikus felidézése még nem szünteti meg a tényt, hogy minket igenis sokszor elárultak”. Azért a pesszimistáknak is meghagyta, hogy sose feledjük, hogy „nem mi vagyunk a világ legszerencsétlenebb népe”, hiszen elég, ha csak lengyel bajtársainkra gondolunk, akiknek többször is teljesen megszűnt az országuk.

A téma ezután a másik fontos évfordulóra, a rendszerváltozásra és a kor kulturális vezetőire terelődött. Ennek kapcsán érdekes gondolatokat fogalmazott meg a házelnök, aki elsősorban elismerte a baloldali kulturális elit érdemét a rendszerváltoztatásban, azonban szerinte utána nagy hibát követtek el azzal, hogy a magyar szellemi élet kiépítése, fenntartása helyett politizálni kezdtek. „Hamar kiderült, hogy az értelmiségiekre ilyen szempontból már nincs szükség” és a közélet irányítását a politikusok vették át. A baloldali értelmiség pedig inkább a politikai pályát választotta, ezzel elhanyagolva a kultúrát.

Az utolsó téma, ami felmerült még a közönségi kérdések előtt, az a határon túli magyarok és a többi hozzájuk hasonló határon túl rekedt európai kisebbség helyzete. Kövér szerint senkit sem szabad, hogy hátrányos megkülönböztetés érjen azért, mert a szülőföldjén él. Trianon századik évfordulója okán pedig a magyar kormány idén kiemelten sokat foglalkozott a határon túli magyarsággal, és igyekeztek uniós szintű párbeszédet kezdeményezni a problémáról. Kövér szerint fontos volt, hogy elmondjuk a véleményünket Trianon és a határon túli magyarok kapcsán, mert ha mi nem tesszük, akkor majd a nyugati publicisták mesélték volna el a mi történetünket, természetesen rosszul.

Végezetül a házelnök egy kis útmutatást is adott azok számára, akik szeretnének szépirodalmat fogyasztani Trianon kapcsán. Szerinte Bánffy Miklós Erdély-trilógiája kihagyhatatlan mű annak, aki szeretné megérteni a Trianont közvetlenül megelőző eseményeket.

Névjegy

Kövér László 1959-ben született Pápán, ma jogász diplomával rendelkező politikus. 1988-ban részt vett a Fidesz megalapításában, majd 1990-től országgyűlési képviselőnek is rendre megválasztották. 2010 óta pedig ő a magyar Országgyűlés házelnöke.