Műemlék épületek tárt kapukkal
Kétszáznál több épület, műemlék, több, mint száz rendezvény és vezetett séta várja most hétvégén az érdeklődőket országszerte a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 19-20. között.
Mi köti össze a légióst, az írót és a gyilkos mikulást? Melyik magának épített családi házában nem lakhatott Makovecz Imre? Hol bújik meg Zuglóban egy valódi Japánkert? Hogyan élt a századforduló legerotikusabb magyar írónője, Erdős Renée? Milyen történelmi titkokat rejt a belváros egyik klasszicista gyöngyszeme, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi-palota? Mindezekre és még sok hasonló izgalmas kérdésre választ kaphatunk most hétvégén.
Amióta az Európai Örökség Napokhoz 1999-ben Magyarország is csatlakozott, azóta szeptember harmadik hétvégéje mindig a Kulturális Örökség Napjairól szól. Ezen a hétvégén országszerte több száz épület, műemlék nyitja meg a kapuit a látogatók előtt, olyanok is, amelyek a hétköznapokon nem látogathatóak.
Ahol még biztosan soha nem jártál
Ilyen például a modern finn építészetet megtestesítő, természetközeli, minimalista és praktikus Finn Nagykövetség épülete; a felújítás előtt álló Bajza utcai, harmincas évekbeli modernista Walter Rózsi villa; vagy a már használaton kívüli Rákoshegyi Víztorony, amelyről tiszta időben akár a Börzsönyig is el lehet látni.
A több, mint 200 – és egyre gyarapodó – helyszín többsége ingyen látogatható, de általában regisztráció szükséges. Nemcsak budapesti, de számos vidéki kuriózum is megtekinthető ezen a két napon. Nem érdemes kihagyni a nádasladányi Tudor stílusú Nádasdy-kastélyt; a barokk és copf jegyeket hordozó, már magántulajdonban lévő tarcali Zsinagógát; vagy a tiszaroffi Borbély Kastélyt sem, amelynek ősfás kertjében egy 200 éves kocsányos tölgy is megtalálható.
Ahogy még soha nem sétáltál
A különleges történelmi épületeket nemcsak belül, de kívül is érdemes alaposabban szemrevételezni. A Kulturális Örökség Napjain számtalan külső vezetett séta is lesz, amelyeken szakértők segítségével járhatjuk be azokat a városrészeket, amelyeket talán már ezerszer láttunk, de még egyszer sem néztünk meg igazán.
Kik azok az építészek, akiknek a főváros meghatározó épületeit, tereit köszönhetjük? Melyik a „legintelligensebb falu”, ami ma már Budapest szívében fekszik? Hol voltak az egykori bordélyok, titkos találkahelyek és garniszállók a belvárosban, és kik jártak oda? Milyen védett kincsekkel rendelkezik Szeged egyedi építészete? A 19. században hogyan építkezett a a debreceni Nagyerdő mellett a város elitje?
Ahogy még soha nem szórakoztál
Mindig érdekelt a kalligráfia, a szépírás művészete, de soha nem mertél belekezdeni? Most megteheted! Odavagy a régi könyvekért, és legszívesebben örökbefogadnál néhányat? Most ezt is megteheted! A magyar punk pusztán zenei jelenség volt-e, vagy nagyon is részét képezte a rendszerváltás előtti ellenzékiség történetének? Most megtudhatod! Mindez nagyon érdekel, de van egy-kettő-három gyereked is? Akkor tölts egy tartalmas délelőttöt velük a Petőfi irodalmi Múzeumban, és fedezzétek fel a Károly-palota titkos átjáróit, ahol azt is megtudhatjátok majd, hogy mivel múlatja napjait egy betűgyűjtő galamb?
A vidék sem marad programok nélkül. Debrecenben például kurta jurta meséket hallgathatunk; Szolnokon a Damjanich János Múzeum Kossuth téri épületében a titkos, látogatók elől elzárt zugokba mászhatunk be; Szentendrén a ÚjMűhely Galériában tartott szitanyomó workshopon Deim Pál, Korniss Dezső vagy Bartl József motívumaival díszített vászontáskát is készíthetünk magunknak.
