A kínos csend szabálya

A kínos csend szabálya

Gondolkodjunk, mielőtt beszélünk! Így csinálják a legnagyobb cégek vezetői.

Tim Cook (Apple) és Jeff Bezos (Amazon) a világ két legértékesebb vállalatát vezetik, személyiségükben különbözők, azonban egyvalamiben nagyon hasonlók: használják a kínos csendben rejlő erőt, amely mindig is értékes volt, az azonnali visszajelzések korában viszont még hasznosabb, mint valaha. 

Számolj el tízig, mielőtt válaszolsz!

De mi is az a kínos csend? A definíció nagyon egyszerű: amikor szembesülünk egy kihívást jelentő kérdéssel, ahelyett, hogy azonnal válaszolnánk, inkább szünetet tartunk, és elgondolkodunk azon, hogy miként reagáljunk. Nem egy rövid pillanatig, hiszen a szünet akár 10-20 másodpercig vagy még tovább is tarthat, mielőtt válaszolunk. Ez a néma szakasz a válaszra váró félnek kifejezetten zavarba ejtő lehet, különösen, ha nincs hozzászokva ehhez a kommunikációs stílushoz. 

Tim Cook az Apple-nél már évek óta alkalmazza ezt a módszert. Ahogy már egy 2008-as Fortune-cikk is megemlíti, Cook arról a szokásáról (is) ismert, hogy a megbeszéléseken hosszú, kényelmetlen szüneteket tart, miközben mindenki azt hallgatja, hogyan bontogatja fel az energiaszeletek csomagolásait, amelyeket egyfolytában majszol.

Jeff Bezos még nála is tovább megy: az amazonos találkozókat akár harmincperces néma csenddel is kezdhetik, amely alatt a résztvevők átolvassák a jegyzeteket, ötleteket firkálnak, miközben felkészülnek a megbeszélésre. Mindezt megszakítások nélkül. Ez sok új kollégának különös tapasztalás, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy csendben ücsörögjenek egy szobában egy rakat vezetővel egyetemben. Ezek a szótlan kezdések viszont biztosítják az osztatlan figyelmet azon résztvevők részéről is, akik esetleg nem szántak kellő időt a felkészülésre, a feljegyzések átnézésére. 

Nemcsak Cook és Bezos használja a kínos csend szabályát. Elon Musk is gyakran gondolkozik 5-15 másodpercet az interjúk alatt, mielőtt válaszolna a kérdésekre, ahogy Steve Jobs is alkalmazta a technikát a személyét ért támadások leszerelésére. De még az olyan fiktív karakternek is, mint amilyen Columbo hadnagy is, jól jött a kínos csönd alkalmazása a nyomozásai során. Ez ugyanis egy igen értékes eszköz az érzelmi intelligencia fegyvertárában, hiszen segít a gondolatok és az érzelmek kiegyensúlyozásában, az indulatokból való reagálás elkerülésében, az átgondolt kommunikációban. 

Nem új, de hasznosabb, mint valaha

Persze nincs új a nap alatt, hiszen már nagyanyáink is gyakran mondogatták, számoljunk el tízig, mielőtt bármit is idegesen vagy felelőtlenül kimondanánk. Hogy mennyire aktuális ez ma is, azt a Hősök és a Halott pénz Több türelem című dala is megénekli:

„Ha felforr az agyvized, maradj easy, 
Mielőtt kimondod, számolj el tízig!
Mert a karma visszaüt, mint a frizbi,
Tanulj meg ne csak a rosszban bízni!
Mély levegő, és várj egy percet, 
Több türelemmel csak legyél edzett. 
Az életet élni kell rendesen. Feszültségmentesen. "

Az azonnali visszajelzés korát éljük. Az e-maileket, a messengeres és instás üzeneteket rögvest meg kell válaszolni, a telefonokat kapásból fel kell venni. Csakhogy van egy igen jelentős hátulütője ennek a sebtében zajló kommunikációnak: nem hagy időt a gondolkodásra. Különösen nem a kritikus gondolkodásra. Ahhoz ugyanis arra van szükség, hogy alaposan és mélyen megfontoljuk a témát, amihez nemegyszer önvizsgálatra, visszatekintésre és a tények analizálására is szükség van. Ezek pedig nem mennek a megfelelő időráfordítás nélkül. 

Manapság az idő a legnagyobb kincsünk, és azt hihetnénk, hogy a túl sok töprengéssel pont abból veszünk el. Pedig a jól használt szünetekkel megelőzhetjük azt, hogy meggondolatlan válaszokat vagy olyan visszajelzéseket adjunk, amelyeket mások elvárnak tőlünk, ahelyett, hogy arról beszélnénk, amiben valójában hiszünk. A technika gyakorlásával egy idő után már nem is lesznek kínosak a csendek, viszont számos előnyét megtapasztalhatjuk a 10-20 másodperces szüneteknek: 

  • lecsendesítjük magunk körül a világot, ezért
  • hatékonyabban tudunk gondolkodni, így
  • átgondoltabb válaszokat adunk, mivel
  • egyensúlyba kerülünk az érzelmeinkkel és
  • összhangban tudunk maradni az értékeinkkel, az elveinkkel. 

Nem mellesleg, mivel így jelentősen csökkentjük az indulatokból adott válaszaink számát, ezért kevesebb feszültséget és konfliktust generálunk magunk körül. Ezért a következő alkalommal, ha valaki kihívást jelentő vagy akár egy egyszerűnek tűnő kérdést tesz fel, álljunk ellen az azonnali válaszadás kísértésének! Helyette használjuk a kínos csend szabályát, és gondolkodjunk, mielőtt beszélünk! 

Kapcsolódó cikkek

Ajánló | Könyv

A csend nemcsak a kommunikációban fontos. Bár a befelé forduló, csendesebb introvertáltak és a társaság- és élménykereső extrovertáltak aránya nagyjából egyforma az emberek között, a nyugati kultúra mégis a harsányabb extrovertált viselkedést részesíti előnyben, olyannyira, hogy az introvertáltak gyakran kénytelenek saját természetüket elnyomva extrovertáltként viselkedni, ha boldogulni akarnak az életben – pedig nekik köszönhetjük többek között az Apple-t, a relativitáselméletet vagy Van Gogh napraforgóit is. Susan Cain olvasmányos és tudományosan megalapozott könyvében felszólal ez ellen az aránytalan megítélés ellen, és bemutatja, miben különbözik egymástól az introvertáltak és az extrovertáltak agyműködése, személyisége, munkastílusa és társas viselkedése, a párkapcsolatoktól a szülő-gyermek viszonyig. Körüljárja, milyen területeken teljesítenek jobban az introvertált emberek, lehetnek-e jó üzleti vezetők, és lerombol néhány közkedvelt extrovertált mítoszt, mint a brainstorming és a csapatmunka eredményességébe vetett feltétlen hit. Ideje, hogy felismerjük - nem csak a harsányságban van érték, hanem a csendben is.

Fotó: bookline.hu