A smiley evolúciója
Ma hányszor pötyögted be a telefonodba a smiley-t?
A Mona Lisától Jokerig több száz, ha nem több ezer ikonikus mosolygós arcot találhatunk a történelemben. De egyik sem annyira felismerhető és népszerű, mint az ártatlan, sárga vigyorgó fej, a smiley.
Tökéletes körével, két ovális szemével és egy nagy, felfelé fordított félköríves szájával a smiley világszerte a boldogság szimbólumaként lett ismert, amely ma már emojiként az érzelmek és a humor közvetítésének is eszköze: SMS-ben, e-mailben és mindenféle üzenetküldő platformon nap nap után használjuk.
Megmosolyogtató kezdet
A smiley története 1963-ban kezdődött, a massachusettsi Worcesterben, amikor a State Mutual Life Assurance Company felkérte Harvey Ball grafikust, hogy készítsen egy olyan képet, amely mosolygásra ösztönzi a személyzetet és növeli a munkamorált. Ball mindössze tíz perc alatt kiötlötte és lerajzolta a ma már jól ismert mosolygós arcot, egyenesen egy sárga papírra. Azért választotta azt a színt, mert így napsütésesnek és fényesnek látta az elkészült művet. A cég Ballnak „gigantikus” összeget fizetett a ma már világhíres rajzért: 45 dollárt.
A biztosítótársaság a smiley-t először kitűzőkre, plakátokra nyomtatta abban a reményben, hogy ezek felvidítják majd az alkalmazottakat. Kétséges, hogy ezt a célt elérte-e Ball alkotása, mindenesetre a sárga mosolygós arc nagyon hamar népszerű lett, és nemcsak a dolgozók között. Mind gyakrabban bukkant fel üdvözlőkártyákon, matricákon, pólókon, kulcstartókon, de mivel sem a cég, sem Ball nem védette le a smiley-t, így az egyre szélesebb körű ismertség nekik nem hozott hasznot.
Béke és vidámság = nagy pénz
Az 1970-es évek hippikultúrája, a béke, a szerelem és a rock and roll ideje további fellendülést hozott a smiley-nak. A két philadelphiai spanyol testvér, Murray és Bernard Spain valami békeszerű szimbólumot keresett a termékeikre, amikor eszükbe jutott az egyszerű és általános érvényű rajz. „Legyen egy boldog napod” szlogennel, Ball dizájnjának szimmetrikussá alakításával számtalan tárgyat legyártottak a kávéscsészétől a pólókon át az ikonikus smiley kitűzőkig. Ez utóbbiakból 1972-ig ötvenmilliót adtak el. 1973-ban csak a smiley mintás termékekből 1,5 millió dolláros bevételt termelt a testvérpáros.
1971-ben egy francia újságíró, Franklin Loufrani is felismerte az üzleti lehetőséget, elnevezte a vigyorgó fejet smiley-nak, majd 1996-ban elindította a Smiley Company-t, amely a mai napig működik, és globális licencbirodalommá nőtte ki magát. A világ száz országában sikerült védjegyeket szerezniük a Smiley márkanévnek, amelyek évente 500 millió dollárt termelnek a cégnek.
1997-ben a Smiley Company védjegy-bejelentést nyújtott be az Egyesült Államokban is, de jogi vitába keveredett a legnagyobb kiskereskedő céggel, a Walmarttal, amely azt állította, hogy már 1990 óta használja a smiley-t vállalati logóként. Évekig tartó bírósági és bíróságon kívüli tárgyalások után a két társaság 2011-ben végül megállapodást írt alá. Az egyezség részleteit soha nem hozták nyilvánosságra, de a hosszú jogi csata mindkét társaságnak dollármilliókba került.
A smiley evolúciója
Az ikonikus mosolygó arcnak az évek során számtalan variációja kialakult, ezzel együtt a jelentése is változott a mindenkori társadalmi és kulturális értékeknek megfelelően. Ami az 1960-as években az optimizmus egyszerű szimbólumaként kezdődött, a 70-es években kereskedelmi forgalomba hozott logóvá, a 90-es években pedig a rave kultúra jelképévé vált. Ma a smiley megjelenik divatcikkeken, filmekben, ajándéktárgyakon, sőt online nyelvként szöveges üzeneteinkben és közösségimédia-bejegyzéseinkben is.
Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon informatikusa volt az, aki még 1982-ben előállt azzal az ötlettel, hogy az intézet belső hálózatán közzétett szövegekben használjanak „viccjelzőket”, hogy ne legyen sértődés a szarkasztikus megjegyzésekből, így alakult ki a :-) és :-(. Gyakorlatilag ezek voltak az első emotikonok.
Amikor Loufrani fia, Nicolas felismerte az emotikonokban rejlő lehetőségeket, a Smiley Company-nál 470-féle hangulatjelet hozott létre még 1999-ben, és fizetés ellenében engedélyezte őket telefonos társaságoknak. Közben megjelentek a Yahoo! Messenger alkalmazásában is, majd egyre szélesebb körben kezdték őket használni, miután az okostelefonok tömeges elterjedése újabb lökést adott nekik. Manapság már több ezer hangulatjel érhető el eszközeinken, amelyek folyamatosan reflektálnak a társadalmi változásokra: 2017-ben már animációs film is készült róluk, a koronavírus-járvánnyal például megérkezett az arcmaszkos és a vakcinás verzió is.
Az emotikonoknak magától értetődően már világnapja is van (július 17-én), amelyekre a különböző globális techcégek listákat is készítenek a legtöbbet használt, legújabb, „leglegebb” hangulatjelekből. Ezek közül számos a smiley valamilyen variációja, amelynek népszerűsége így továbbra is töretlen. Sejtelmünk sincs, hogy evolúciója merre halad majd tovább, de ami biztos, hogy egyszerű, univerzális és vidám üzenete miatt még sokáig fennmarad.
