Csernus Imre: Főnix – könyvajánló

Csernus Imre: Főnix – könyvajánló

A könyvet a pandémia hívta életre, legfőbb üzenete, hogy a jelenlegi helyzet egyben lehetőség is, amely mindenki számára magában hordozza a változás esélyét.

Manapság, a végtelen képmutatás és a hamis illúziók korában rendkívül kevés ember van, aki valóban képes és hajlandó minket szembesíteni a hibáinkkal. Olyan igazi, kendőzetlen, nem finomkodó módon. Csernus Imre mindig is ilyen volt, pont ezért annyira megosztó személyiség: van, aki bírja, van, aki viszont nem tudja elviselni, józanul fogadni a kritikáját. Még akkor sem, ha azt nem szemtől szemben, hanem egy könyv lapjain keresztül teszi.

Éppen ezért lesz, akinek a Főnix, Csernus doki legújabb könyve idegesítő, nyugtalanító, csalódást keltő élményt nyújt majd. Azok lehetnek különösen érzékenyek rá, akiket a koronavírus-járvány valamilyen szempontból megtépázott, akár egészségügyi, akár gazdasági vagy akár pszichés szempontból. A könyvet ugyanis a pandémia hívta életre, és a legfőbb üzenete, hogy a jelenlegi, válságos helyzet egyben egy lehetőség is, amely mindenki számára magában hordozza a megújulás, a változás esélyét is. Ami persze fájdalmas lehet, hiszen ehhez szembe kell nézni a félelmeinkkel, abba kell hagyni az önbecsapást, és tevőleges, cselekvő módra kell váltani. 

Facebook-
Fotó: Facebook

Nem hiszem, hogy aki valaha is olvasott már legalább egy pszichológiai témájú könyvet, annak ez az üzenet bármi újat mondana. Csernus még magához képest sem találta fel a spanyolviaszt, hiszen gyakorlatilag minden eddigi könyvében előveszi ezt a témát. Ami miatt mégis érdemes rászánnunk azt a pár órát – rövidke a kötet, akár egy fél délután alatt elolvasható –, az az időzítés. Mostanra ugyanis talán már a legszilárdabb, legönazonosabb jellemek is kicsit összezuhantak, letargiába kerültek, belefáradtak és belefásultak a korlátozásokba. Így jól jöhet egy friss és pofonerős hang, amely felráz ebből a katatón állapotból. 

Merthogy Csernus, bár sokat finomodott, azért még mindig rendesen őszinte, nem kertel, nem szépítget. Először is arra mutat rá, hogy próbáljunk kiszakadni az indokolatlan pánikhangulatból, ne rettegjünk konstans a vírustól. Ha meg valóban elért minket a krach – mert például megbetegedtünk, elvesztettük egy hozzátartozónkat, megszűnt a munkánk –, akkor is az a legrosszabb, ha pánikkal reagálunk, hiszen ilyenkor van szükség leginkább a józan észre. Meg átgondolt döntésekre, adott esetben még a komfortzóna elhagyására is. 

A könyv szerkezetét a hét fő bűn (kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, a jóra való restség), illetve a hét fő erény (alázat, adakozás, tisztaság, jóakarat, mértékletesség, szelídség, a jóra való buzgóság) adja, ezeken keresztül reflektál a mostani viszonyokra. A szerző szerint van van egy nyolcadik főbűn is, mégpedig a hazugság vagy még inkább önbecsapás. És ez az, ami leginkább megakadályoz minket a hibáink felismerésében és az átalakulások elindításában. 

A pandémiás szorongás ugyanis elsősorban nem a vírus miatti halálfélelemből táplálkozik, hanem abból, hogy a legtöbben nem is élünk. Ráadásul úgy halunk meg, hogy ez ellen semmit nem tettünk. Képtelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy nem azt az életet éljük, amit kellene, és ezért cselekvésre sem vagyunk hajlandók, hogy ez a helyzet változzon. Azaz hogy öreg főnixből fiatallá változzunk, elégetve magunk körül azokat a rutinjainkat, hiedelmeinket, megszokásainkat, amelyek akadályoznak a megújulásban. 

A pszichológus véleménye az, hogy ebben a fizikailag is zárt időszakban a legjobb, ha a külsőségek helyett a belsőnkkel foglalkozunk, és elkezdjük a lelki munkát. Hagyjuk abba a megúszást, a kivárást, az alibizást, kapcsoljunk tevékeny módba, és rugalmasan alkalmazkodjunk a változó viszonyokhoz. A jelenlegi járványhelyzet ugyanis a legtöbbünk számára főleg mentálisan megterhelő, amit leginkább egyéni szinten tudunk kezelni. 

Ehhez a Főnix jó alapot szolgáltathat, segítségével strukturált formában tekinthetünk végig életünkön, hogy rájöjjünk, melyek azok a területek, amelyeken még dolgoznunk kell. Különösen, hogy a kényszerű bezártsággal erre most a szükséges időt is megkaptuk. Természetesen ez csak egy könyv, megváltani a világot nem tudja. Mégis jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy elinduljunk vagy újra rálépjünk az önismeret útjára. 

Fotó: Pexels
Névjegy
Fotó: Facebook
Dr. Csernus Imre
1966. március 2.

A vajdasági Verbászon született, 18 éves korában került Budapestre, pszichiáterként végzett. Évekig rendelt Lipótmezőn, ahol elsősorban drogfüggőket kezelt, első könyve, a 2003-as Drogma főleg ezekből a tapasztalataiból íródott. Országos ismertségét a Viasat Bevállalja? című műsora hozta el. Budapesti magánpraxisát 2017-ben végleg felszámolta, Noszvajra költözött, ahol létrehozta a Csendülő nevű vendéglátóhelyet. Az elmúlt szűk két évtizedben közel húsz könyvet írt, gyakran kérik fel előadásokra. Sportolókkal még személyesen is foglalkozik: a magyar női vízilabda-válogatott, valamint további két csapat pszichiátere. Korábban dolgozott a Győri ETO labdarúgó- és a ZF–Eger vízilabdacsapata mellett is.


Kapcsolódó cikkek

Ajánló | Könyv

Főnixként élni? Döntés kérdése. Megtehetjük, hogy öreg főnixként ragaszkodunk jól megszokott életünkhöz és félelmeinkhez. De dönthetünk másképp is. Magunk mögött hagyhatjuk mindennapi félelmeinket, hogy készen álljunk az újjászületésre. A legendák szerint a főnixmadár élete végén a fészkével együtt porrá ég, és a tűzből egy új, fiatal főnix születik. A történet mindenki számára ismerős, de csak kevesen gondolnak bele, milyen üzenetet hordoz életünkben az újjáéledő tűzmadár szimbóluma. Csernus Imre úgy véli, a mostani, járványtól sújtott, válságos időszak eddig soha nem látott lehetőséget kínál a megújulásra. Új könyvében a főnix legendájából kiindulva egész rendszert épít fel, amelyben élesen rávilágít mindennapos hazugságainkra, végigveszi sorra a buktatókat és érthetően bemutatja az újjászületés feltételeit. Már csak az a kérdés: öreg vagy fiatal főnixként szeretnénk élni és megélni a jelen kihívásait. (Forrás: libri.hu)

Fotó: libri.hu